Kalevipoeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Kalevipoeg az észtek nemzeti eposza.

Keletkezéstörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A finn Kalevalához hasonlóan népmesékből, népdalokból, balladákból, mondákból állították össze. A gyűjtést, még Faehlmann kezdte el, majd Friedrich Reinhold Kreutzwald észt orvos és írótársai folytatták és rendszerezték az anyagot, végül pedig Kreutzwald olvasmányosabb, egységes verses szöveggé dolgozta át, és saját részletekkel egészítette ki. 1857 és 1861 között adta ki. Az elkészült mű 20 énekből és közel 22 000 sorból áll.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eposz főhőse Kalevipoeg, az óriás, a szép Linda és az isteni származású Kalev gyermeke, aki különböző hőstettek véghezvitele után Észtország királya lesz. A békés földművelés és városépítés mellett megütközik Szárvikkal, az alvilág urával, és fényes győzelmet arat fölötte. A gonosz uralkodót megbilincseli, kincseit elrabolja. Az ország ellenségeit is legyőzi. Végül azonban egy tóban talált csodakard térdben átvágja mindkét lábát, így meghal. Sorsában a mesés, mitikus elemek mellett a valódi emberi jellemet is felfedezhetjük, vesztét is emberi gyengesége okozta: átokkal sújtották agy indulatból elkövetett gyilkosság miatt.

Az eposz cselekménye szorosan összefügg az észt történelemmel. Megjelenése óta ösztönző erőként hat az észt művészetre és kultúrára.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi kisenciklopédia I. (A–L). Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. 600. o. ISBN 963-280-285-3