Kósa (szőlőfajta)
| Kósa | |
| csemegeszőlő | |
| Egyéb nevei | KM. 164 |
| Eredet | Magyarország |
| Nemesítő neve | Szegedi Sándor |
| Nemesítés alapfajtái | Póczik III és Korai piros |
| Nemesítés éve | 1963 |
| Hazai elterjedtsége | házikerti fajta, szerepe jelenleg elenyésző. |
| Általános elterjedtsége | Magyarország |
| Fürt leírása | nagy, tetszetős, olykor laza, vállas. |
| Érési időszak | igen korai érésű fajta: augusztus közepe |
| Érzékenység | talaj, rothadás, termékenyülés |
| Művelésmód | hosszúmetszés |
| Megjegyzések | Hazai nemesítésű fajta. |
A Kósa egy hazai nemesítésű, korai érésű csemegeszőlőfajta. Szegedi Sándor és munkatársai állították elő 1963-ban Póczik III és a Korai piros keresztezésével.
Leírása[szerkesztés]
Újabb nemesítésű, állami elismerésben 2000-ben részesült. A fajtaösszetételben szerepe napjainkban nem jelentős. Tőkéje: középerős növekedésű, nem túl sűrű vesszőzetű.
Fürtje: nagy (308 g), laza, szárnyas vagy vállas, bogyói közép-nagyok, gömbölyűek, húspirosak. Érési időszak:igen korai érésű fajta, augusztus második dekádjában fogyasztható. Kiegyenlítetten és bőven terem (12-14 t/ha).
Érzékenység: Talaj iránt nem igényes, viszonylag fagytűrő. A kocsánya nem törik, bogyója pergésre nem hajlamos, nem rothad. Hosszúmetszést igényel.
Források[szerkesztés]
- Kósa[1]