Juhász Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. március 12., 02:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)

Juhász Frigyes (Budapest, 1925. május 18. – Budapest, 2001. október 6.)[1][2] magyar újságíró, zenekritikus, kórusvezető, zeneszerző.

Életpályája

1945-ben a Nemzeti Zenedében végzett zeneszerzés szakon. Újságírói pályáját 1945-ben Szegeden kezdte az Utunk című lapnál, ahol 20 évesen már a kulturális rovat vezetője lett. 1949 - 1950-ben a Bartók Szövetségnél énekkari instruktorként dolgozott. Az 1950-es években zenekritikusként dolgozott a Népszavánál, a Magyar Nemzetnél és a Művelt Népnél. 1951 és 1966 között a Népművészeti (1957-től Népművelési) Intézetnél dolgozott. Emellett a Múzsák Kiadó zenei kiadványait szerkesztette és kórusvezetőként is tevékenykedett. 1971 és 1985 között a Kóta című havilap felelős szerkesztője volt.

Miután nyugdíjba vonult, 1985 és 1993 között a Magyar Hírlapnak írt zenekritikákat.

Nekrológja a Népszabadság 2001. november 2-i számában jelent meg.[3]

Zeneművei

  • Ikaros (oratórium Csanády János versére, 1970)
  • Kantáták: Tüzek (1960, Kapuvári Béla versére), Ifjak éneke (1965, Kövesdi János versére), Az idő parancs (1967, Szilágyi György versére)

Emlékezete

Díjai, elismerései

  • Péterfi-plakett (1982)
  • Kodály-plakett (1983)
  • Április Negyedike Érdemrend (1985)

Források

Jegyzetek

További információk

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Bp.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.