Juhász Frigyes
Juhász Frigyes (Budapest, 1925. május 18. – Budapest, 2001. október 6.)[1][2] magyar újságíró, zenekritikus, kórusvezető, zeneszerző.
Életpályája
1945-ben a Nemzeti Zenedében végzett zeneszerzés szakon. Újságírói pályáját 1945-ben Szegeden kezdte az Utunk című lapnál, ahol 20 évesen már a kulturális rovat vezetője lett. 1949 - 1950-ben a Bartók Szövetségnél énekkari instruktorként dolgozott. Az 1950-es években zenekritikusként dolgozott a Népszavánál, a Magyar Nemzetnél és a Művelt Népnél. 1951 és 1966 között a Népművészeti (1957-től Népművelési) Intézetnél dolgozott. Emellett a Múzsák Kiadó zenei kiadványait szerkesztette és kórusvezetőként is tevékenykedett. 1971 és 1985 között a Kóta című havilap felelős szerkesztője volt.
Miután nyugdíjba vonult, 1985 és 1993 között a Magyar Hírlapnak írt zenekritikákat.
Nekrológja a Népszabadság 2001. november 2-i számában jelent meg.[3]
Zeneművei
- Ikaros (oratórium Csanády János versére, 1970)
- Kantáták: Tüzek (1960, Kapuvári Béla versére), Ifjak éneke (1965, Kövesdi János versére), Az idő parancs (1967, Szilágyi György versére)
Emlékezete
- Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.[4]
- Az ő emlékezetére alapította a MUOSZ a Juhász Frigyes-díjat.
Díjai, elismerései
- Péterfi-plakett (1982)
- Kodály-plakett (1983)
- Április Negyedike Érdemrend (1985)
Források
- muvesz-vilag.hu
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András, Zeneműkiadó Budapest, 1988. 203. old. ISBN 963 330 672 8
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Jegyzetek
További információk
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Bp.], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000.
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.