Intelligens érzékelő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az intelligens érzékelő megfelelő bemeneti jelre (fény, hő, hang, mozgás, érintés stb.) egy előre meghatározott műveletet végez.

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érzékelőnek a következő feladatokat kell ellátnia:

  • Valamilyen jelet mér
  • Digitális módon ezt a jelet feldolgozza
  • Szabványos közlési protokollokon keresztül továbbítja
  • Rendelkezik önkalibráló, öndiagnosztizáló és alkalmazkodó képességgel.

Intelligens érzékelők elemei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

- Elsődleges érzékelő elem
- Gerjesztés vezérlés
- Erősítés
- Analóg szűrés
- Adatátalakítás
- Kompenzálás
- Digitális adatfeldolgozás
- Digitális távközlési/adatátviteli képesség

Az érzékelő intelligens voltának kritériuma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intelligens érzékelőkben mikroprocesszorok végzik el a feldolgozási feladatokat, így minden érzékelőt, amelyhez ugyanazon fizikai egységben egy mikroprocesszor társul, intelligens érzékelőnek neveznek.

Mindenütt Jelenlevő Érzékelő Hálózatok (USN)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USN (Ubiquitous Sensor Networks) az intelligens érzékelők által létrehozott hálózatot jelent, amely egyszer mindeütt jelenlevővé válhat.[1]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nitaigour P. Mahalik: Sensor Networks and Configuration. Fundamentals, Standards, Platforms, and Applications. Springer Verlag Berlin, 1st ed. November 2006, ISBN 3-540-37364-0, ISBN 978-3-540-37364-3

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]