Illik Péter

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tulipanos (vitalap | szerkesztései) 2021. május 29., 21:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Magyar pedagógusok kategória hozzáadva (a HotCattel))
Illik Péter
Született1979. június 23. (44 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaIllik-Angi Gyöngyi
Gyermekeihárom gyermek (Panna, Zora és Nova)
Foglalkozásaközépiskolai tanár, kutató
Tisztségeközépiskolai tanár, az MKI tudományos munkatársa
IskoláiThan Károly Vegyipari Szakközép és Gimnázium (1993-1997), PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar magyar-történelem szak (1997-2003), KRE BTK angol szak (2012)
Kitüntetéseiegyetemi tanulmányok alatt kétszeres köztársasági ösztöndíj, OTDK második helyezés (Veszprém, 2003. Magyar történet alszekció)
Sablon • Wikidata • Segítség

Illik Péter (Budapest, 1979. június 23. –) középiskolai kutató tanár, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a magyar és egyetemes kora újkor, valamint egyes történelmi témák megjelenése a középiskolai tankönyvekben.

Életút

Édesanyja Horváth Judit, édesapja Illik Márton. Középiskolai tanulmányait a Than Károly Vegyipari Szakközép és Gimnáziumban (1993-1997) végezte.[1] Ezután került a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakjára Piliscsabára. Itt a mediaevisztika, lexikográfia, és régi magyar irodalom szakirány tanegységeit vette fel, valamint kora újkori magyar történelem specializációra járt Zimányi Vera és J. Újváry Zsuzsanna tanárnőkhöz, akik elindították és támogatták pályáján. Tanulmányai során kétszer nyert[2] köztársasági ösztöndíjat. Doktori stúdiumait a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Életmódtörténeti Műhelyében végezte állami ösztöndíjasként 2003 és 2006 között. PhD-doktori címét[3] J. Újváry Zsuzsanna témavezetettjeként 2009 nyarán szerezte meg.[4] Doktori tanulmányai, majd egyetemi óraadói (PPKE BTK Történettudományi Intézet, KRE BTK Anglisztika Intézet), később kutatói tevékenysége mellett 2003 óta középiskolában tanít történelem tantárgyat angol nyelven.

Jelenleg (2021) a Magyarságkutató Intézet (MKI) tudományos munkatársa és középiskolai kutató tanár.

Család

Három gyermek édesapja.

Munkásság

Középiskolai kutatótanárként az angol nyelvű történelemtanítás módszereivel (CLIL) foglalkozik, valamint angol nyelvű segédanyagokat, tankönyvi jegyzeteket állít össze. Történészként publikál, tudományos munkákat lektorál, és olvasószerkesztőként gondozza az Unicus Műhely Kiadó köteteit. A Magyarságkutató Intézetben végzett szerkesztői, ismeretterjesztő, kutatói munkája és médiaszereplései az intézet hivatalos web[5] és Facebook-oldalán[6] is megtekinthetők.

Fő kutatási területei

  • Török kártételek a 16-17. században, és azok értékelése[7]
  • Történetfilozófia, történetelmélet, a posztmodern-történetírás és hatásai
  • Recepciótörténet, a kora újkori traumatikus események (mohácsi csata, spanyol armada pusztulása) hatásai a közgondolkodásra napjainkig
  • Értékelési kérdések és történész viták (például: Szapolyai, Bocskai, Bethlen etc.)
  • Történelmi problémák, események, személyek, korszakok (például: a mohácsi csata, a spanyol armada pusztulása, a Horthy-korszak etc.) megjelenése és értékelése a középiskolai tankönyvekben
  • Az angol nyelvű történelem tanítás módszertani kérdései

Könyvei

  • Illik Péter; Maczák Ibolya (jegyz., mutatók): Debreceni értelmiségiek levelei Dobai Székely Sámuelhez[8] Piliscsaba, Magyarország: PPKE BTK, Mondat Kft. (2007), 130 p. ISBN: 9789639206458
  • Illik Péter: Török dúlás a Dunántúlon: Török kártételek a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében[9] Budapest, Magyarország: WZ Könyvek (2010), 225 p. ISBN: 9789638787736
  • Illik Péter: Történészek, viták a 16-17. századi magyar történelemről[10] Budapest, Magyarország: L'Harmattan Kiadó (2011), 157 p. ISBN: 9789632364544
  • Illik Péter: Metszetek a török kor mindennapjaiból: Tanulmányok a 17. századi magyar hódoltsági peremvidékről[11] Budapest, Magyarország: L'Harmattan Kiadó (2013), 144 p. ISBN: 9789632367071 autopszia OSZK Teljes dokumentum
  • Illik Péter: Minden nap háború: a Magyar Királyságbeli török kártételek anatómiája (1627-1642)[12] Budapest, Magyarország: L'Harmattan Kiadó (2013), 176 p. ISBN: 9789632366487
  • Illik Péter: A Mohács-kód: A csatavesztés a magyar köztudatban[13] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2015), 114 p. ISBN: 9786155084188
  • Illik Péter: Oszmán pusztítások a kora újkori Magyar Királyságban: Az Urbaria et Conscriptiones összeírásai tükrében[14] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2016), 165 p. ISBN: 9786155084362
  • Illik Péter: A tanár, a történész és a komplex: Tanulmányok a magyar kora újkorról[15] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2016), 136 p. ISBN: 9786155084287
  • Illik Péter: A spanyol armada pusztulása (1588): Historiográfia, identitás, recepció[16] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2017), 164 p. ISBN: 9786155084454
  • Botlik, Richárd; Illik, Péter: A mohácsi csata (1526) másképpen. A nagy temető?[17] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2018), 281 p. ISBN: 9786155084522
  • Illik, Péter (szerk.): Különvélemény: A mainstream magyar történelem határán[18] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2017), 389 p. ISBN: 9786155084409
  • Illik, Péter (szerk.): Széljegyzetek Magyarország történetéhez[19] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2016), 261 p. ISBN: 9786155084294
  • Martin Illik; Illik Péter (szerk.): Magyarország és forradalma[20] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2016) ISBN: 9786155084386
  • Illik Péter (szerk.): A történelem peremén: adalékok Magyarország történetéhez[21] Budapest, Magyarország: L'Harmattan Kiadó (2012), 316 p. ISBN: 9789632366241

Forrás

  1. ↑ Oszkár, Szőts Zoltán: „Törököt fogtam, nem ereszt” – interjú Illik Péterrel (magyar nyelven). Ujkor.hu, 2015. február 23. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  2. ↑ ÖNÉLETRAJZ. webcache.googleusercontent.com. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  3. ↑ Köztestületi tagok (magyar nyelven). mta.hu. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  4. ↑ Illik Péter védése. doktori.hu. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  5. ↑ https://mki.gov.hu/hu
  6. ↑ https://www.facebook.com/magyarsagkutato
  7. ↑ Intézet, Magyarságkutató: Illik Péter (magyar nyelven). mki.gov.hu. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  8. ↑ Illik, Péter, 1979- compiler: Debreceni értelmiségiek levelei Dobai Székely Sámuelhez. ISBN 978-963-9206-45-8 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  9. ↑ Török dúlás a Dunántúlon: Török kártételek a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében. Budapest, Magyarország: WZ könyvek [2010. június 1.]. ISBN 9789638787736 
  10. ↑ Péter Illik: Történészek, viták a 16-17. századi magyar történelemről. 2011. ISBN 978-963-236-454-4 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  11. ↑ Péter Illik: Metszetek a török kor mindennapjaiból: tanulmányok a 17.századi hódoltsági peremvidékről. 2013. ISBN 978-963-236-707-1 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  12. ↑ Péter Illik: Minden nap háború: a Magyar Királyságbeli török kártételek anatómiája (1627-1642). 2013. ISBN 978-963-236-648-7 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  13. ↑ Péter Illik: A Mohács-kód: a csatavesztés a magyar köztudatban. 2015. ISBN 978-615-5084-18-8 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  14. ↑ Péter Illik: Oszmán pusztítások a kora újkori Magyar Királyságban: az Urbaria et Conscriptiones összeírásai tükrében. 2016. ISBN 978-615-5084-36-2 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  15. ↑ Illik Péter: A tanár, a történész és a komplex tanulmányok a magyar kora újkorról. A.D. Kft. 2016. ISBN 978-615-5084-28-7 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  16. ↑ Illik Péter: A spanyol armada pusztulása, 1588 historiográfia, identitás, recepció. Séd Ny. 2017. ISBN 978-615-5084-45-4 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  17. ↑ Richárd Botlik: A mohácsi csata (1526) másképpen: a nagy temető? Péter Illik. 2018. ISBN 978-615-5084-52-2 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  18. ↑ Különvélemény: a mainstream magyar történelem hataŕán. Péter Illik. 2017. ISBN 978-615-5084-40-9 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  19. ↑ szerkesztö: Illik Peter: Szeljegyzetek Magyarorszag törtenetehez. 2016. ISBN 978-615-5084-29-4 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  20. ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  21. ↑ Csepregi Klára [and others]: A történelem peremén: adalékok Magyarország történetéhez (tanulmánykötet). 2012. ISBN 978-963-236-624-1 Hozzáférés: 2021. május 25.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Illik_Péter&oldid=23907269”