II. Ordoño leóni király
| II. Ordoño | |
 | |
| León király | |
| Uralkodási ideje | |
| 914 – 924 | |
| Elődje | I. Garcia |
| Utódja | IV. Alfonz |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Kantábriai-ház |
| Született | 873 |
| Elhunyt | 924 júniusa León |
| Nyughelye | León Cathedral |
| Édesapja | III. Alfonz |
| Édesanyja | Jimena Garcés |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | 1) Elvira Menéndez 2) Aragonta González 3) Pamplonai (Navarrai) Sancha |
| Gyermekei | IV. Alfonz II. Ramiro Galiciai Sancho García Sancho Jimena |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ordoño témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kantábriai-házból származó II. Ordoño (873 – 924 júniusa) először Galícia királya (910–924), majd León királya (914–924) volt. Apja III. (Nagy) Alfonz (848?–910), Asztúria királya (866–910), akinek II. Ordoño volt a legtehetségesebb fia.
III. Alfonz már a 890-es évek végétől folyamatosan szembesült a fiai – García (871?–914), Ordoño és Fruela (875–925) – lázongásaival. A gyermekeket édesanyjuk, Jimena (849?–912) is támogatta. (Ő az Arista-Íñiga-házból származó García Íñiguez (810?–882) Pamplona/Navarra királyának (860–882) a leánya és Fortun Garcés (825?–905) Pamplona/Navarra királyának (882–905) a testvére volt.) A fivéreket támogatta a nemesség egy jelentős része is. III. Alfonz végül belefáradt a konfliktusba, és a polgárháborút elkerülendő 910-ben lemondott e három fia javára, birodalmát felosztotta közöttük, majd még ugyanebben az esztendőben elhunyt. Fiai közül I. García leóni király (910–914), II. Ordoño Galicia királya és leóni király, II. Fruela Asztúria királya (910–925) és később León királya (924–925) lett.
II. Ordoño még galiciai királyként 913-ban visszafoglalta Évorát, és ezzel minden korábbinál délebbre szorította a mórokat.
A leóni királyság trónjára 914-ben bátyja, a gyermektelen I. García halála után került. 916-ban, Talavera mellett vereséget szenvedett a móroktól, majd szövetkezett a Ximena-házból származó I. Sanchóval (?–925), Pamplona/Navarra királyával (905–925), és 917-ben San Esteban de Gormaznál fényes győzelmet aratott a mórok felett. (A navarrai uralkodó leánya, Sancha (?–959) II. Ordoño harmadik felesége volt.) 918-ban, a valdejunquerai csatában ismét a mórok győztek, és a király ezután kivégeztette a felelőssé tett kasztíliai grófokat. Később egy sikeres támadással megszerezte a móroktól La Rioja területét, királysága azonban továbbra is sokat szenvedett a mórok támadásai miatt. A mórok kemény ellenfeleknek bizonyultak: a Córdobai Emirátus az Omajjád-dinasztiából származó, rendkívül energikus III. Abd Al-Rahmán (891–961) uralma alatt élte fénykorát; ekkor lett az emirátusból Córdobai Kalifátus.
II. Ordoñónak három, első feleségétől, Elvira Menéndeztől, Hermenegildo Gutierrez galíciai gróf és felesége, Ermesinda lányától született fia is király lett:
- Sáncho Ordoñez (895?–929) Galicia királya (925–929),
- IV. (Szerzetes) Alfonz (897?–933) León királya (925–931) és
- II. Ramiro (898?–951) szintén León királya.
Ez a tény, valamint az, hogy a Leóni Királyság trónján II. Ordoñót öccse, II. Fruela követte, komoly belső feszültségekhez vezetett a királyságban.
Források
- Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.
- Portugal.bz: 5th Period - First County of Portugal
- Kingdoms of Iberia
- ancestry.com
Külső hivatkozások
- http://www.homar.org/genealog/
- https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/
| Előd: III. Nagy Alfonz |
Galicia királya | Utód: II. Asztúriai Fruela |
| Előd: I. García |
León királya |
