Hét választófejedelem szálloda
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Úgy tűnik, hogy ez külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! |
A Váci utca és környéke, mint Budapest egyik legrégibb sétálóutcái több olyan történelmi látnivalót is felölel, amelyek különlegességként szolgálnak az arra látogatók számára.
Az egyik ilyen látnivaló, a Hét választófejedelem ház, amely a Váci utca 9. és Aranykéz utca 5. szám alatt található.
Jelleg: Háromemeletes klasszicista színház és lakóépület, egykor fogadó.
Épült: 1840
Építtető: gróf Nákó Sándor
Tervező és építő: Hild József
Történet
Az épület eredetileg két külön telken állt. Északi felén, 1686 után Steinöder Tamás kocsmáros telepedett le. Későbbi tulajdonos Schröder György molnár utódai 1748-ban a telket felosztották, majd az ingatlant, a rajta lévő romos házzal 1757-ben újabb örökösök egyesítették. Több tulajdonosváltás után az ingatlan a 19. század elején Takácsy György kezébe került, aki 1824-ben szerette volna eladni Raics Sámuelnek. A szomszédi elővételi jog alapján a mai egyesített telek déli részének tulajdonosa, gróf Nákó Sándor föllépett vásárlóként, de jogát csak 1840-ben tudta érvényesíteni.
A telek déli részét 1686 után Werlein kamarai adminisztrátor szerezte meg, majd átengedte Kovács János marhahajcsárnak, záros határidőn belüli építési kötelezettség mellett. Kovács halála után Werlein özvegyét feslett életmódjára való hivatkozással kiseprűztette a városból. A telket Lenner János ácsmester vette meg, házépítési kötelezettséggel. Feltehetően ő – talán korábban elkezdett építkezés befejezőjeként – építette meg a telken a „Hét Választófejedelemhez” címzett fogadót, amelynek fogadósjogát is megkapta. Lenner fiának özvegyétől 1777-ben vette meg az ingatlant Heusler Sebestyén. Ő tovább működtette a fogadót, 1791-ben kávéházat is nyitott az épületben, aztán 1800-ban eladta az épületet nagyszentmiklósi Nákó Kristófnak. Örököse, (immár) gróf Nákó Sándor 1840-ben egyesítette a két ingatlant és még abban az évben háromemeletes új bérházépületet emeltetett.
A korábbi Hét Választó a 19. század eleji Pest nevezetes épülete volt. A bérházban a korábban a Váci utcára néző kávéházat, az Aranykéz utca felé rendezték be, helyét a Váci utcai fronton nyolc üzlethelyiség foglalta el.
Nákó, - aki 1855-ben elismertette kávésjogát a pesti kávésok testületével – 1862-ben bérbe adta házát Förster Jánosnak.
Aranykéz utcai homlokzatán utcatábla (Asszonyi Tamás, 1975.) található. A kapualjban Liszt Ferenc 1823-as pesti hangversenyének emléktáblája. Az udvari homlokzatok utcai szárnyában a második és harmadik emeleten 6-6 oszlopos nyitott folyosó, zömök oszlopokkal és tömör mellvédfallal. Két háromkarú lépcsőház található az épületben. A középső és a déli udvar belső oldalán poroszsüveges függőfolyosó van, szecessziós korlátrácsokkal. A Váci utcai lépcsőház korlátrácsánál két 19. századi allegorikus női akt szobor található.
A Hét választófejedelem-ház, volt Nákó-ház három épületes ház 15 ablakkal. Udvarán, két oldalon emeletenként dóroszlopos folyosó van, másik felén ennek megfelelő féloszlopos tagolás. Lépcsőházában három allegorikus női aktszobor látható a 19. század második feléből. Klasszicista ház, Hild József tervezte egy régebbi fogadó helyére 1840-ben, Nákó József részére. A fogadó egykori dísztermében Liszt Ferenc hangversenyezett 1823-ban, 11 éves korában, sok bált is rendeztek benne. Már 1777-ben ismert volt, mint Zu den 7 Kurfürsten-szálló. Fogadó jellege 1840-ben megszűnt, majd 1862-től 1902-ig Nemzeti Szálló néven működött. Udvarát a hajdani Corso Mozi részére beépítették, ekkor épült át a bejárata is. Jelenleg a Pesti Színház működik a mozi helyén. Homlokzatának bal sarkában a híres szecessziós virágüzlet, a Philantia maradt meg e stílus emlékeként. A virágüzletet Kőrössy Albert tervezte 1909-ben.