Heterotrófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2021. február 24., 20:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 91.147.208.244 (vita) szerkesztéséről 2A02:AB88:13C5:6280:9165:C49D:C8EE:6909 szerkesztésére)

Heterotróf az az organizmus, amely szerves anyagokat használ a túléléséhez szükséges kémiai energia biztosításához. A heterotrófokat konzumenseknek is nevezik a táplálékláncban, mert autotrófokat vagy más heterotrófokat fogyasztanak el hogy szerves szénforráshoz jussanak. Minden állat heterotróf a legtöbb gombával és sok baktériummal egyetemben. Néhány állat, például a korall szimbiotikus kapcsolatot építenek ki autotrófokkal és így jutnak hozzá a szerves szénhez. Vannak olyan parazita növények is, melyek részben vagy teljesen heterotróffá váltak. Léteznek húsevő növények, melyek állatokat fogyasztanak ezzel pótolva a nitrogénhiányt, ezek azonban autotrófok.

Ahhoz, hogy egy fajt heterotrófnak nevezzünk a szenet szerves molekulákból kell nyernie. Ha a nitrogént szerves forrásból nyeri, de az energiát nem, autorófnak minősül. Ha egy faj szerves forrásból nyeri a szenet akkor két altípus egyikébe tartozik:

  • fotoheterotróf – Az energiát fényből nyeri, de a szénforrása szerves anyag
  • kemoheterotróf – Az energiát szerves vagy szervetlen molekulák fogyasztásából nyeri és organikus forrásból szerzi a szenet.

A heterotrófia szó a görög heterosz (ἕτερος = más) és trofé (τροφή = étel) összetételéből származik.[1]

Jegyzetek

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 61. o. ISBN 963 8334 96 7