Heltai Nándor (színművész, 1874–1944)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2021. március 14., 07:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Nevet változtatott személyek kategória eltávolítva; Családi nevüket magyarosított személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))

Heltai Nándor, született Hatsek Nándor,[1] névváltozat: Heltai Ferdinánd (Budapest, 1874. szeptember 13.[2]1944. május 15.)[3][4] színész, színházigazgató, műszaki tisztviselő.

Életútja

Hatsek Adolf kereskedő és Schwarz Róza elsőszülött gyermeke. Színpadra lépett 1896. október 1-jén özv. Veszprémi Jenőné Ágh Ilona színigazgatónőnél, hosszabb ideig volt tagja a kolozsvári Nemzeti Színháznak, majd német színész lett. 1908-ban kibérelte a hamburgi Volkstheatert, 1912-ben pedig a berlini Kurfürsten-Operát. Hatsek családi nevét 1908-ban változtatta Heltaira, ekkor a lakhelye Altona volt.[5] Előbb az Oswald-filmek munkatársa volt, majd 1922-ben már filmgyári igazgatóként dolgozott Berlinben, Georg Kaiser drámaíró gyáránál, ahol művészeti vezetőként tevékenykedett.[6] A porosz állami színházaknál Heinz Tietjen sajtótitkára volt.[7] 1929-ben Berlin-Schönebergben házasságot kötött Johanna Rauéval. A budapesti központi járásbíróság 1952-ben 1944. május 15-ei dátummal holtnak nyilvánította.

Jegyzetek

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 112979/1908. MNL-OL 30795. mikrofilm 872. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 16. oldal 30. sor
  2. A budapesti neológ izr. hitközség születési anyakönyve, 1274/1874. folyószám.
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1258/1953. folyószáma alatt.
  4. Az 1944. május 15-ei dátumot a budapesti központi járásbíróság P.k.I.533.553/1952/5. sz. holtnak nyilvánító végzése állapította meg.
  5. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 112979/1908. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 872. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 16. oldal 30. sor
  6. Színházi élet 11. évf. 31. sz. (1922. július 30-augusztus 5.) 31. old.
  7. Aster, Misha: Staatsoper. Die bewegte Geschichte der Berliner Lindenoper im 20. Jahrhundert. Siedler Verlag, 2017. ISBN 9783827501028

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.