Harsányi István (közgazdász)

Harsányi István
Életrajzi adatok
Született	1913. március 9. Budapest
Elhunyt	1985. október 3. (72 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Ismeretes mint	közgazdász egyetemi oktató
Házastárs	Soós Magda
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Harsányi István (1913 – 1985) közgazdász, egyetemi tanár.

Családja

Anyja Krausz Matild, apja Róth Ödön (–1930) grafikus.

Felesége: Soós Magda író, újságíró. Három leányuk Éva (1946–1992) műfordító, Judit (1948–) villamosmérnök, Vera (1954–) orvos

Tanulmányai

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) közgazdász oklevelet (1940), és közgazdász doktori oklevelet szerzett (1941), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1961).

Pályafutása

A Magyar Ipar és Kereskedelmi Rt. tisztviselője (1933–1938), az Indorg Pszichotechnikai Intézet laboratórium vezetője (1938–1942). A Joint belügyminiszteri biztosa,majd az Ipari Termelési Tanácsban dolgozik (1945–1947), a Munkatudományi és Racionalizálási Intézet igazgatóhelyettese (1948–1949).

A Budapesti Műszaki Egyetem Üzemi Tervgazdasági Tanszék alapító tanszékvezetője (1949–1953), az Ipari Üzemgazdasági Tanszék  egyetemi docense (1953–1965), tanszékvezető egyetemi tanára (1965. augusztus 1.–1978.). Professzor emeritus (1978-1985).

Tudományos pályafutásának kezdetén pályaalkalmassági kérdésekkel foglalkozott, a pályaválasztási képességvizsgálatok bevezetésének egyik magyarországi kezdeményezője, elsők között vizsgálta az ipari tanulók munkaalkalmasságát. Később érdeklődése ipari vezetéselméleti, üzemszervezési, ergonómiai kutatások felé fordult új terv-, norma- és prémium rendszereket dolgozott ki. Az ötvenes évek közepén létrehozta a posztgraduális gazdasági-mérnök képzést, valamint számos további menedzserképzési formával gazdagította az oktatást.Jelentős szerepet játszott 1974-ben a BME-n a villamosmérnöki szervezői-szakmérnök képzés beindításában. Elsők között tanított hazánkban kapitalista vállalatvezetést és írt a számítástechnika alkalmazásáról a vállalat vezetésben. Kortársait megelőzve kezdett el foglalkozni a szellemi munka értékével a tudományos kutatás és fejlesztés elvi és módszertani kérdéseivel.

Az új gazdasági mechanizmus kidolgozásában aktívan részt vett, Nyers Rezső vezette területen.

Alapító tagja és társelnöke volt a Szervezési és Vezetéstudományi Társaságnak. Alapító tagja volt az MTA Ipargazdasági Bizottságának.

Emlékezete

Emlékére a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Manager Képzés Alapítvány Harsányi István-díjat alapított. (a menedzsment témakörben készített kiemelkedő színvonalú diplomatervek, PhD-dolgozatok, illetve tudományos diákköri munkák elismeréseként, 1991-ben. A Magyar Innovációs Szövetség 2004-től szervezi a díjjal kapcsolatos adminisztratív feladatokat).

Kitüntetései

• Munka Érdemrend ezüst és arany fokozat
• „Az oktatás kiváló dolgozója”
• „A gépipar kiváló dolgozója”
• MTESZ díj
• BME Aranygyürű

Egyéb tevékenysége

A Többtermelés és az Ipargazdaság c. folyóiratok felelős szerkesztője. A Szervezési s Vezetési Társaság egyik alapítója 1970-ben, elnöke és társelnöke.

Főbb művei

• A tanonc képességvizsgálat és pályaválasztás az OTI-nál. Egyetemi doktori értekezés (Bp., 1941)
• A racionalizálás időszerű kérdései. (Többtermelés, 1947)
• A Gázművek gázmérő üzemeinek racionális termelése. (Magyar Technika, 1948)
• Munkabérrendszerek. A kapitalista és szocialista bérrendszerek ismertetése. (A Szakszervezeti Tanácsnál tartott előadás. Bp., 1948)
• Munkanormák a Szovjetunióban. (Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle, 1949)
• Üzemi tervgazdálkodás. (Bp., 1950)
• Az utasítás továbbításának néhány korszerű eszköze a Szovjetunióban. (Többtermelés, 1951)
• Tyeplov, G. V.: Gépgyárak gazdasági tervezése. Sajtó alá rendezés (Bp., 1951)
• Szakszaganszkij, T. G.: A gyártás szervezése a gépgyárakban. Sajtó alá rendezése (Bp., 1951)
• Műszaki norma. (Bp., 1951, 2. átdolgozott kiadás 1954)
• Kemenicer, C. E.: A szocialista iparvállalatok tervezése és szervezése. Sajtó alá rend. (Bp., 1952)
• A termelési kapacitásról. – Az ütemes termelés. (Munka, 1952)
• Gépgyárak tervezése, szervezése. I–II. köt. Egyetemi jegyzett (Bp., 1952, 2. kiadás. 1955)
• A gyártási ciklusidő számítás-tervezése. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1953)
• Műszaki és szervezési intézkedések terve. (Munka, 1953)
• Gazdasági feladatok a diplomatervekben. (Felsőoktatási Szemle, 1953)
• Az ipari tudományos egyesületek feladatai a tervezés és a szervezés terén. (Többtermelés, 1953)
• A termelés vezetésének, tervezésének és szervezésének oktatásáról. (Többtermelés, 1954)
• Iparvállalatok vezetése, tervezése, szervezése. Szerk. Ill. Pessek Miklós (Bp., 1955)
• Az iparvállalati tervezés és szervezés oktatásáról. (Közgazdasági Szemle, 1955)
• A munkanormáról. (Munka, 1955)
• Hazai sajátosságok a második ötéves tervben. (Többtermelés, 1956)
• A közgazdasági mérnök. (Műszaki Élet, 1956. 14.)
• A minisztériumok újjászervezéséért. (Műszaki Élet, 1957. 2.)
• A marxista közgazdaság-tudomány új ága, a konkrét gazdaságtan. (Közgazdasági Szemle, 1957)
• Ipari üzemgazdaságtan. Egyetemi jegyzett Fáth Jánossal. (Bp., 1957, 2. kiadás 1958, 3. kiadás 1959, 4. kiadás 1960)
• Az üzemi pszichológiáról. – Az ökonometriáról. (Műszaki Élet, 1958)
• üzemgazdaságtan kialakulásának vázlata. Egyetemi jegyzet (Bp., 1958, 2. kiadás 1959)
• Üzemgazdaságtan. I. Gépipari technikumi tankönyv. (Bp., 1958, 4. kiadás 1960, 5. kiadás 1962, 6. kiadás 1963)
• Az Über die Proportionen der ingenieur–technischen Arbeit. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1960)
• A mérnökök és technikusok munkájáról, társadalmi anyagi helyzetéről. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1961)
• Über Wesen und Eigenart der industrieökonomischen wissenschaftlichen Arbeit und über einige ihrer Probleme in Ungarn. Zentai Bélával. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1963)
• Gvisziani, D. M.: A biznisz szociológiája. Az amerikai management elmélet kritikai ismertetése. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1965, 2. kiadás 1969)
• Ipargazdaságtan. Az automatizálás. Tankönyv. (Bp., 1965, 2. kiadás 1967, 3. kiadás 1969)
• Munkaszervezés. A munkanorma, a bérezése. (Bp., 1965, 2. kiadás 1968, 3. kiadás 1969)
• A műszer- és automatikaipar. (Bp., 1967)
• Fejezetek az iparvállalatok gazdasági, szervezési, vezetési témaköréből. I. kötet Összeáll. Kocsis Józseffel, Ladó Lászlóval. (Bp., 1969, 2. kiadás 1970, 4. kiadás 1974)
• Fejezetek az iparvállalatok gazdasági, szervezési, vezetési témaköréből. II. kötet Összeáll. Kocsis Józseffel, Szántó Sándornéval. (Bp., 1972)
• Szervezési és vezetési fogalmak. Szerk. Gyökér Irénnel. (Bp., 1972)
• A szervezés és vezetés tudományos alapjairól. Irányzatok– iskolák. (Ipargazdasági értekezések. 7. Bp., 1974)
• Szervezési és vezetési fogalmak értelmezése. Gyökér Irénnel. (Bp., 1975, 6. kiadás 1981, 7. kiadás 1982, 8. kiadás 1987)
• Vezetői alkalmasság – vezetői készség. Engländer Tiborral, Kovács Zoltánnal. (Bp., 1975)
• A polgári vezetéstudomány egy új irányzatáról. (Magyar Tudomány, 1978)
• Az új tudományos eredmények bevezetésének helyzete, problémái a termelésben. A várnai nemzetközi vezetéstudományi konferencia plenáris ülésén elhangzott előadás szerkesztett változata. (Bp., 1982)
• A vállalati vezetéselmélet és módszertana. 2. A tőkés gazdálkodás új szervezeti formái. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1983)
• A vállalati vezetéselmélet és módszertana. 3. A vezetés modellje, a tőkés management első és második fejlődési szakasza. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1985, 2. kiadás 1987)
• Fejlett tőkés országok – fejlődő országok. MLEE tankönyv. Szerk. Babirák Ilonával, Péntek Imrével. (Bp., 1985–1986).

Források:

• Kocsis József: BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan tanszék jogelődjének, az "Üzemi Tervgazdaságtan" tanszéknek megalakulása és tevékenysége 1949-1956 Bp 2016
• BME Mértékadó professzoraink Dr. Harsányi István
• mvt.bme.hu