Ugrás a tartalomhoz

Haladzsok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. február 18., 14:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1))

A haladzs nyelvet beszélő keleti kipcsak török népességet Mahmud Abbasz IX. századi perzsa utazó említi először. Ősi török szókinccsel rendelkező nép, aki a nyelvét valószínűleg az 1. évezredben vette át az akkori oguz törököktől. Van olyan vélemény, miszerint nyelvük nem önálló török nyelv, hanem egy azeri nyelvjárás.

Nyelvük

A haladzs nyelvet beszélő keleti kipcsak török népességet Mahmud Abbasz IX. századi perzsa utazó említi először. Igen gazdag szókinccsel rendelkező ősi török nép. Az 1750-es években Sir Gottfrieg Wilson Birminghami teakereskedő és orientalista, aki mintegy 10 évet élt Perzsia nyugati tartományaiban nagy felfedezést tett, miszerint a haladzs nép egykoron egy ősi japán törzzsel hozható rokonságba. Ez az elmélet mára megdőlt és ma már tudjuk hogy ez a nép egy mongol törzs leszármazottja. A török nyelvet a kazah sztyeppén való átvándorlásukkor vették át az oguz törököktől. Ezen rokonságokat az bizonyítja, hogy a haladzsot körülvevő népektől átvett szavak esetében az ɣ (u) hang a haladzsban egy zárt ʁ (Q)-ként jelentkezik. Ez a folyamat az umbdacizáció. Pl.: A szkíta ɣurt (jelentése szállás) szó a haladzsban ʁrt-ként van jelen. Az umbdacizáció egyik jellegzetessége a szókezdő ʝ hang eltűnése abban az esetben, ha ɣ hang követi.
Írásuk egy módosított héber abc alapján jött létre a XIX. század végén.

Források

  • Keller László: Felszólító mód a haladzs nyelvben ([1])