Hír

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hír az objektív újságírói műfajok közé tartozik, rövid, tényszerű összefoglalója egy olyan történésnek, amely sok embert érint. A hír valamennyi objektív műfaj alapja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A hír definíciója

A hír olyan ellenőrzött és igaznak bizonyult információ, amely közérdeklődésre tart számot, és amely speciális újságíró szakmai eljárás eredményeként jött létre.

[szerkesztés] Az információ értékét növelő tényezők

Az információk közül azokból lesz hír, amelyet a sajtó munkatársai (a magyar nyelvben is használatos angolszáz terminológia szerint: kapuőrök) kiválasztanak. A kiválasztás a hírérték szerint történik. Ez olyan tulajdonsága az információnak, amely miatt hírt kell készíteni belőle, hogy minél több emberhez eljusson. Más megközelítésben: a hírérték az információnak az a többlettulajdonsága, amely eladhatóvá teszi. A hírérték meghatározása szigorúan szakmai feladat. A hírértéket az alábbi tényezők növelik:

  • az esemény, történés, cselekvés aktualitása, frissessége
  • a hírben szereplők ismertsége, pozíciója, befolyása
  • a földrajzi és kulturális közelség
  • az esemény, történés, cselekvés egyedisége, szokatlansága, meglepő vagy megdöbbentő volta
  • a tematikai keretbe illeszthetőség, azaz van-e előzménye a hírnek
  • az információ érdekessége, szórakoztató jellege

[szerkesztés] A hír felépítése, tartalma

A hír rövid, tömör, világos és tárgyilagos sajtóanyag. Általában hat kérdésre kell választ adnia: „Ki? Mikor? Hol? Mit? Hogyan? Miért?”. Maximalista megközelítéssel azt mondhatjuk: egy jól megírt hírben egyetlen felesleges szó nincs, ami azt jelenti, hogy bármely szó kihúzása értelmezhetetlenné tenné a hírt.

A hír leaddel kezdődik, amely összefoglalja a legfontosabb információkat. A hírtestben tulajdonképpen ennek a leadnek a kibontása, részletesebb ismertetése történik. A hír felépítése egy fordított háromszögre (a sajtónyelvben gyakran piramisnak nevezik) hasonlít. Ahol széles a háromszög talpa, vagyis a hír elején, ott vannak a legfontosabb információk, míg a leglényegtelenebbek a csúcsba (a hír végére) szorulnak.

[szerkesztés] Hírfajták

  • Címmel írt hír - Fontos hír, amelyet címmel emelnek ki.
  • Mínuszos hír - Kisebb hírértékű hír. Nevét arról kapta, hogy az újságokban a mínusz (-) karakter vezette be.

[szerkesztés] Érdekesség

William Randolph Hearst amerikai sajtómágnás úgy fogalmazott, hogy "Hír az, aminek a kinyomtatását valaki meg akarja akadályozni; minden más - hirdetés". [1]

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. Pirityi Sándor, A Nemzeti hírügynökség története (16. oldal) ISBN 963-7560-335

[szerkesztés] Források

  • Bochkor Jenő, Hírügynökségi újságírás
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken