Hír
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. (2005 decemberéből) |
A hír az objektív újságírói műfajok közé tartozik, rövid, tényszerű összefoglalója egy olyan történésnek, amely sok embert érint. A hír valamennyi objektív műfaj alapja.
Tartalomjegyzék |
A hír definíciója [szerkesztés]
A hír olyan ellenőrzött és igaznak bizonyult információ, amely közérdeklődésre tart számot, és amely speciális újságíró szakmai eljárás eredményeként jött létre.
Az információ értékét növelő tényezők [szerkesztés]
Az információk közül azokból lesz hír, amelyet a sajtó munkatársai (a magyar nyelvben is használatos angolszáz terminológia szerint: kapuőrök) kiválasztanak. A kiválasztás a hírérték szerint történik. Ez olyan tulajdonsága az információnak, amely miatt hírt kell készíteni belőle, hogy minél több emberhez eljusson. Más megközelítésben: a hírérték az információnak az a többlettulajdonsága, amely eladhatóvá teszi. A hírérték meghatározása szigorúan szakmai feladat. A hírértéket az alábbi tényezők növelik:
- az esemény, történés, cselekvés aktualitása, frissessége
- a hírben szereplők ismertsége, pozíciója, befolyása
- a földrajzi és kulturális közelség
- az esemény, történés, cselekvés egyedisége, szokatlansága, meglepő vagy megdöbbentő volta
- a tematikai keretbe illeszthetőség, azaz van-e előzménye a hírnek
- az információ érdekessége, szórakoztató jellege
Az információt két módon is értelmezhetjük újságírás szempontjából. Sokan úgy vélik, hogy az információ egy "társadalmi kommunikáció” is lehet, melynek terjedési folyamatát a médiához tartozó intézmények biztosítják. Ugyanakkor az információt több újságírói műfaj együttesének is tekintik és minden ilyen műfaj jelentős, friss, érdekes vagy aktuális híreket tartalmaz.
A hír felépítése, tartalma [szerkesztés]
A hír rövid, tömör, világos és tárgyilagos sajtóanyag. Általában hat kérdésre kell választ adnia: „Ki? Mikor? Hol? Mit? Hogyan? Miért?”. Maximalista megközelítéssel azt mondhatjuk: egy jól megírt hírben egyetlen felesleges szó nincs, ami azt jelenti, hogy bármely szó kihúzása értelmezhetetlenné tenné a hírt.
A hír leaddel kezdődik, amely összefoglalja a legfontosabb információkat. A hírtestben tulajdonképpen ennek a leadnek a kibontása, részletesebb ismertetése történik. A hír felépítése egy fordított háromszögre (a sajtónyelvben gyakran piramisnak nevezik) hasonlít. Ahol széles a háromszög talpa, vagyis a hír elején, ott vannak a legfontosabb információk, míg a leglényegtelenebbek a csúcsba (a hír végére) szorulnak.
Az internetes hírek lényegre törő, rövid összefoglalóval hívják fel a figyelmet magukra, hogy a linkre kattintva az olvasó elolvashassa az egész cikket. Az online hírgyűjteményekben ugyanis általában csak ez a cím jelenik meg, ezért fontos,hogy azonnal felkeltse az érdeklődést.
Hírfajták [szerkesztés]
- Címmel írt hír - Fontos hír, amelyet címmel emelnek ki.
- Mínuszos hír - Kisebb hírértékű hír. Nevét arról kapta, hogy az újságokban a mínusz (-) karakter vezette be.
Érdekesség [szerkesztés]
William Randolph Hearst amerikai sajtómágnás úgy fogalmazott, hogy "Hír az, aminek a kinyomtatását valaki meg akarja akadályozni; minden más - hirdetés". [1]
A francia író és esszéista André Gide az mondta: "A hírközlést úgy is értelmezhetjük, mint minden olyan információ ami kevésbé lesz érdekesebb holnap, mint ma".
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Pirityi Sándor, A Nemzeti hírügynökség története (16. oldal) ISBN 963-7560-33-5
Források [szerkesztés]
- Bochkor Jenő, Hírügynökségi újságírás
- Hírek a hírvadásztól
- Internetes hírportál

