Gyomlay László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést S8w4 (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. április 1., 16:04-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→‎Életútja)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Gyomlay László
Született1889. január 26.
Verpelét
Elhunyt1951. március 17. (62 évesen)
Budapest
Foglalkozásatanár
SablonWikidataSegítség

Gyomlay László, Gyomlay László Ágoston (Verpelét, 1889. január 26.Budapest, 1951. március 17.) reálgimnáziumi tanár, irodalomtörténész.

Életútja[szerkesztés]

Gyomlay László és Hohlik Jolán fia. Az Eötvös Kollégium tagjaként végezte el a budapesti egyetemet, ahol 1911-ben magyar-latin-görög szakos tanári diplomát szerzett és ledoktorált. 1913 és 1933 között a budapesti érseki gimnáziumban tanított, 1934 és 1944 között a VII. kerületi Madách gimnázium tanára volt. 1932. március 20-án Budapesten házasságot kötött Környey Paula színésznővel.[1] 1951. február 25-én az ÁVH letartóztatta, majd vallomást erőszakolt ki tőle, ami alapján Sótonyi Gábor miniszterelnökségi osztályfőnököt letartóztatták. A hivatalos iratok szerint szervi szívbaj okozta a halálát az ÁVH fogságában.

Szerkesztette 1920 és 1924 között A Magyar Jövő könyvtára sorozatot, 1935-37-ben a Kerekasztalt, 1935-ben a Tájékoztató a Nemzeti Színház Barátainak, 1935-36-ban a Színházművelődést, 1939-ben az Ifjúságirodalmi Figyelőt, 1944-ben az Ifjúsági Irodalmi Figyelőt. Betűjele: Gy. L. (A Nemzet, 1925)

Művei[szerkesztés]

  • Gyulai Pál mint költő. Bp., 1912.
  • Tarnopol felé. 1-2. kiad. Uo., 1916.
  • Korompay Pista öröksége. Uo., 1923. (A Magyar Jövő könyvtára 6.)
  • A bártfai harangok. Uo., 1923. (A Magyar Jövő könyvtára 9.)
  • A mi táborunk. Uo., 1923. (A Magyar Jövő könyvtára 10.)
  • Fergeteg. Uo., 1923. (A Magyar Jövő leánykönyvtára 10-11.)
  • A szabadkai diák. Uo., 1923. (A Zászlónk diákkönyvtára 55-56.)
  • A becsület. Uo., 1923. (A Zászlónk diákkönyvtára 64-68.)
  • Egy marék hamu. Versek. Uo., 1924.
  • Reng a világ. Ifj. reg. Uo., 1926.
  • Elindult a tábor. Elb-ek. Uo., 1927. (Magyar diákkönyvtár 5.)
  • A bujdosó. Reg. Uo., 1929. (Százszorszép könyvek)
  • Felszáll a köd. Uo., 1931. (Pesti Hírlap könyvek 186.)
  • Turáni vándorok. Rajzok. Uo., 1931.
  • Újra leng a tábori lobogó. Uo., 1931.
  • Újabb ped. áramlatok a magyar nevelésben. Uo., 1932.
  • „Ég és föld elmúlnak...” Reg. Uo., 1937.
  • Régi harangok kongását hallgatom. Reg. Uo., 1941.
  • Felvidéki hős magyar diákok. Felvidéki magyar diákok írásai az 1938. é. felszabadulás idejéből. Uo., 1943.
  • Elindultak Eger felé. Ifj. reg. Uo., 1947.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Mészáros István: Ismeretlen vértanúk az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye XX. századi történetében. [Bp.], Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2000.