Genealógia (biológia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A genealógia, mint genetikai segédtudomány igen nagy jövő előtt áll annak a ténynek köszönhetően, hogy

  • az emberekről folyó adatgyűjtés kiterjed a genetikai, örökléssel kapcsolatos adatokra
  • Az emberek szabadságjogainak bővülése folytán lehetőségük lesz nem kívánatos adataik titkolására, ugyanakkor például a nagyfokú népességkeveredés folytán előbb-utóbb bizonyítani kell bizonyos "egészségvédelmi"-nek mondott adatokkal egy-egy ember a közösségre nézve való ártalmatlanságát
  • a genetikai adatokból egyre többet lehet megmondani egy-egy ember várható betegségeiről, életkilátásairól
  • az emberiség gazdagabb fele tagjainak romló egyéni egészségi állapota miatt a gazdagoknál is előrébb kerül az egészség, mint vallott érték.
  • a halandóságban egyébként elöljáró, de egészséges testrészekkel, génekkel stb. rendelkező szegényebb tömegek túlélő tagjai kereskedni kezdenek saját testük különböző részeivel (l. szervkereskedelem).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Czeizel Endre: A genealógia módszertana. Orvosi Hetilap, 130. évf. 20. sz. / 1989