Gallia Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gallia Béla
Született1870. március 11.
Kecskemét
Elhunyt1954. január 15. (83 évesen)[1]
Budapest V. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1891)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B-10-8)
SablonWikidataSegítség

Gallia Béla (Kecskemét, 1870. március 11.[2]Budapest, 1954. január 15.)[3] kúriai tanácselnök, jogi író.

Élete[szerkesztés]

Gallia Fülöp (1824–1873) kecskeméti könyv- és papírkereskedő és Schlesinger Emma (1838–1916)[4][5] fia. Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1913-tól a budapesti ítélőtáblánál bíró, majd 1923-tól 1939-ben történt nyugalomba vonulásáig kúriai bíró volt. 1945-ben visszahelyezték hivatalába és a Kúria tanácselnökévé nevezték ki, de még ugyanebben az évben nyugdíjba vonult. Elsősorban kereskedelmi és váltójoggal foglalkozott, több kommentárt is írt. 1909 és 1917 között A Hiteljogi Döntvénytár, a Jogtudományi Közlöny című szakfolyóirat melléklapjaként kiadott időszakos döntvény gyűjtemény, majd 1946–49-ben a Gazdasági Jogi és Munkajogi Döntvénytár szerkesztője volt.

Házastársa Schweiger Margit (1878–1965)[6] volt, dr. Schweiger Vilmos ügyvéd és Schweiger Karolina lánya, akit 1901. szeptember 7-én Budapesten vett feleségül.[7]

Művei[szerkesztés]

  • A házassági jogról, a gyermekek vallásáról és az állami anyakönyvekről szóló törvények és miniszteri rendeletek (Budapest, 1895)
  • Észrevételek a szövetkezetekről szóló törvénytervezetre (Budapest, 1904)
  • A kereskedelmi biráskodás és a polgári perrendtartás (Budapest, 1910)
  • A valorizációs törvényjavaslat (Budapest, 1925)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]