Főállású szülő

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. június 14., 21:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (4 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)

A főállású szülőség legyen egy új típusú közalkalmazotti állás, amelynek keretében a nagyon sok (öt, vagy annál is több) saját gyereket vállaló házaspár egyik tagjának, kezdetben az anyának, az állam egész életére munkabért fizet.[1] Ez az intézmény a születéstámogató (pronatalista) népességpolitikai eszközök számát bővíti.

Népességcsökkenés és elöregedés

Magyarország már régóta a csökkenő népességű országok közé tartozik. Az elmúlt években átlagosan évi 38 ezer fővel csökkent a magyar népesség létszáma.[2] A népességcsökkenés mellett a népesség öregszik és magas a halálozási arányszám is. Mindkét folyamatnak az elsődleges oka az alacsony születési arányszám[3] és termékenységi arányszám. Ez utóbbinak az értéke 2015-ben 1,44 gyerek/nő volt.[4] A népesség elöregedése és a szülőképes korú nők számának a csökkenése miatt a népességfogyás Magyarországon, ceteris paribus, gyorsul.[5] A jelenlegi tendenciák szerint 2100-ra a népesség 4,5 millióra csökken.[6] Így a magyarság a következő évszázadban gyakorlatilag eltűnik. Ez a negatív folyamat a közrossznak egy viszonylag új formája, amelyre sürgősen megoldást kell találni. Minimális programként legalább az ún. természetes (migrációs hatások nélküli), népességcsökkenést kellene megállítani.[7] Ha eltekintünk a tömeges bevándorlástól, akkor a népességszám stabilizálásának csak egyetlen módja van: a születésszám és a termékenységi arányszám radikális emelése. Figyelembe véve gyermektelenek és az egy gyerekesek magas arányát[8] a stabil népességet biztosító 2,1 termékenységi arányszám csak nagyon nagy számú és nagyon sok gyereket vállaló házaspárral érhető el. Mivel a szülőképes korú nők 45 százaléka gyermektelen,[9] ezért a 2-es termékenységi arányszám 3 gyerekes nőkkel nem valósítható meg. (Ugyanis az arányuknak el kellene érni a populáció 90%-át, ami számszakilag lehetetlen, hiszen a két százalék összege több, mint 100% lenne.) Ezzel szemben 45%-nyi gyerektelen nőt, már 22,5%-nyi 6 gyerekes nő kompenzál, s ez összesen csak a szülőkorú női populáció 67,5%-át jelenti. Világos, hogy 6 gyereket a jelenlegi kétkeresős modellben nem lehet felnevelni, ez csak akkor történhet meg, ha az egyik félnék, kezdetben a feleségnek, ez a munkája.

Foglalkoztatási feltételek

A főállású szülőséghez kapcsolódó juttatás nem alanyi jogon jár mindenkinek, hanem csak azoknak a pároknak, akiket a munkaadó (állam, önkormányzat) egy felvételi eljárás során kiválaszt. A reprodukciós munka speciális jellege és időtartama miatt a munkaadónak egy gondos felvételi eljárást kell alkalmaznia. A társadalomnak nemcsak a népességcsökkenés megállításához szükséges újszülött „többletre” van szüksége, hanem arra is, hogy ezek a gyerekek, majd később a felnőttek semmilyen értelemben sem maradjanak el, a kisebb családokban nevelkedett gyerekektől. Azaz ne legyen alacsonyabb az iskolázottságuk, ne legyenek rosszabbak a munkavégzési képességeik és ami a rendszer pénzügyi önfenntartása szempontjából különösen fontos ne fizessenek kevesebb adót, mint a többiek. Vagyis olyan szülőket szabad csak felvenni, akik legalább átlagos képességű, társadalmi hasznosságú és adófizetésű embereket képesek szülni és nevelni.

A fentiekkel összhangban erre az állásra olyan fiatal vagy gyerekes házaspárok jelentkezhessenek, akik: büntetlen előéletűek, legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, A felvételkor a jelentkezők felsőfokú tanulmányokat folytatnak vagy állással és legalább átlagos adófizető múlttal, továbbá munkahelyi vagy önkormányzati támogatással rendelkeznek. A házaspárnak legalább 5 saját gyereket kell vállalnia és a gyerekek mindegyikének legalább szakmát vagy középfokú végzettséget kell szerezni.[10]

Főállású szülők munkabére

A főállású szülők munkabérét a következő tényezők befolyásolják: a főállású szülő végzettsége, az eltartott gyerekek száma és iskolai előmenetele, majd a felnőtt gyerekek adóbefizetésének a 10%-a. Ez utóbbi tényező a jelenlegi bruttó átlagkereset vagyis 263.200 Ft esetében évente és felnőtt gyerekenként 50.534 Ft. Így egy 6 gyerekes érettségizett főállású szülő havi nettó munkabére 60- 240 ezer Ft között változna az eltartott gyerekek számának a függvényében. Az átlagos nettó havi munkabér pedig: 143 ezer Ft, míg átlagos éves nettó munkabér: 1,75 millió Ft. Ezt kiegészíti még a felnőtt gyerekek adófelajánlása, ami 6 átlagosan adózó felnőtt esetében havonta 25, míg évente 600 ezer forint pluszt jelentene a főállású szülő számára. 2015-ben Magyarországon a nettó átlagkereset 167.600 Ft/hó volt. Mindezek alapján a főállású szülői státusz egy viszonylag biztos közalkalmazotti állást és egy átlagos közalkalmazotti fizetést biztosítana.[11]

Főállású szülők száma, reprodukciós hatása és társadalmi költsége

• 10 ezer főállású szülőnek hozzávetőleg évente +3 ezer gyereke születne. Önmagában már ez is előrelépést jelentene, hiszen az elmúlt évtizedben (2004 és 2015 között) az élveszületések éves változásának az átlaga: -273 újszülött volt.[12] A termékenység kis mértékű emelésével párhuzamosan a társadalmi költségek is alacsonyak lennének; az első harminc évben kb. 18 milliárd forint/év. Ennek a programnak elsősorban szimbolikus hatása lenne.

• 30 ezer főállású szülőnek évente +10 ezer gyereke születne, ami már jelentősen mérsékelné a népességfogyást. Ennek társadalmi költsége az első harminc évben 54 milliárd Ft/év, ami az államháztartás szempontjából nem jelentős összeg.

• 100 ezer főállású szülőnek évente +33 ezer gyereke születne, ami már majdnem ellensúlyozná természetes népességfogyást. Ennek társadalmi költsége az első harminc évben 180 milliárd Ft/év lenne.

A főállású szülők kívánatos számát a következőképp is lehet kalkulálni. Ha minden évfolyamban (kohorszban) a fiatal nők 15%-a választja ezt a hivatást és statisztikai átlagban 6 gyerekük születik, akkor ezekben az évfolyamokban a magyar termékenységi arányszám a jelenlegi 1,44-ről 2,09 gyerek/nő értékre emelkedik. Tehát 1 milliós fiatal női populációt tételezve, 150 ezer nőnek kellene ezt az életpályát választani.

Az intézmény bevezetése

Az intézményt be lehet vezetni gyorsan, de akkor ez szakaszos felvételt eredményez. Azaz az első három évben a munkaadó felvenné főállású szülőket, majd a következő 20 évig a felvétel gyakorlatilag szünetelne. Majd ez a mintázat ismétlődik. Ez a bevezetési mód viszonylag gyorsan biztosítja a magasabb születési számot és persze a társadalmi költségek is gyorsan nőnek.

A másik végletet a lassú bevezetés jelenti, ami lehetőséget ad a folyamatos felvételre. Például ha a költségvetés minden évben biztosít plusz 5 ezer főállású szülői státuszt, aminek a társadalmi költsége 8,75 milliárd forint, akkor a 100 ezer termékeny főállású szülői szám csak 20 év alatt érhető el, míg a társadalmi költségek csak 40 év alatt érik el a maximális értéket.

A főállású szülői intézményrendszer teljes kiépítése mindenképpen hosszú időt igényel. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy egy főállású anya csak kb. 20-25 évig termékeny. Tehát ahhoz, hogy ezután is x számú termékeny főállású anya legyen az országban, ahhoz 2x számú főállású szülőre van szükség. Ebből fakadóan a társadalmi költségek 20-25 év után megduplázódnak. Tovább azonban nem emelkedik a főállású szülök száma és társadalmi

költsége, mert mire fel kell venni a „harmadik generációs” főállású szülőket, addigra az „első generációs” főállású szülők már nyugdíjba mennek.

Jegyzetek

  1. ↑ Tóth I. János Javaslat a főállású szülő intézményének a bevezetésére. Valóság (2016/12) pp. 33-42. [1] Archiválva 2017. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ↑ Mérsékelhetők a népességfogyás következményei, de lépni kell. Origo. 2016.03.04. 13.47. http://www.origo.hu/gazdasag/20160304-nepessegfogyas-mnb.html 3 Élveszületések száma (2004-2015).
  3. ↑ 3 Élveszületések száma (2004-2015). https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tps00111.html
  4. ↑ 4 Népmozgalom (2003-2015) Központi Statisztikai Hivatal 2009-2016 http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_3.html
  5. ↑ 5 Demográfiai szükségállapot. Népesedési csőd szélén az ország. Heti válasz. Aktuális. 2017 február 23. 21-23. o.
  6. ↑ 6 United Nations, Population Division: World Popilation Prospects, the 2015 Revision. Graphs, Hungary. https://esa.un.org/unpd/wpp/Graphs/Probabilistic/POP/TOT/ Archiválva 2017. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. ↑ 7 KSH: Mérsékeltebb természetes fogyás az év első tíz hónapjában. VajdaságMa. 2016. december 21. 9.11 http://www.vajma.info/cikk/magyarorszag/17041/KSH-Mersekeltebb-termeszetes-fogyas-az-ev-elso-tiz-honapjaban.html Archiválva 2016. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  8. ↑ 8 KSH: Népszámlálás 2011, Háztartások, családok életkörülményei, http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_haztartas
  9. ↑ 9Hetek. 2017.01.27. http://www.hetek.hu/hatter/201701/nem_baba_a_szulokepes_koru_nok_45_szazaleka_gyermektelen[halott link]
  10. ↑ 10 Tóth I. János: Javaslat a főállású szülő intézményének a bevezetésére. Valóság (2016/12) pp. 33-42. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/10192/1/F%C5%91%C3%A1ll%C3%A1s%C3%BA%20sz%C3%BCl%C5%91%20Val%C3%B3s%C3%A1g%202016.pdf Archiválva 2017. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  11. ↑ 11 Tóth I. János: Főállású szülő bére és társadalmi költsége. SZEGEDma 2017. február 13, hétfő http://szegedma.hu/hir/szeged/2017/02/toth-i-janos-foallasu-szulo-bere-es-tarsadalmi-koltsege.html
  12. ↑ 12 Élveszületések száma (2004–2015). https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tps00111.html (letöltés: 2017-03-21)

Források

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Főállású_szülő&oldid=22749667”