Fly from Here

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fly from Here a huszadik stúdió albuma a Yesnek. Az első stúdió albumuk a Magnification /2001/ után és első az új kanadai énekessel Benoît David-al. Felállás Benoît David – ének (az első albuma az együttessel) Chris Squire – basszusgitár (ő az aki az összes albumukon jelen volt) Steve Howe – gitár (állandó tag csak a néhány albumról hiányzik) Alan White – dob (ő a 6. lemez óta folyamatosan jelen van) Geoff Downes – billentyű (ő Drama-nál járt utoljára a Yesben.)

Trevor Horn – producer (aki előzőleg közreműködött a Drama, mint énekes!/ 90125 (1983) és a Big Generator (1987).

Title Writer(s) 1. "Fly from Here - Overture" Trevor Horn, Geoff Downes 2. "Fly from Here - Part I - We Can Fly" Horn, Downes, Chris Squire 3. "Fly from Here - Part II - Sad Night at the Airfield" Horn, Downes 4. "Fly from Here - Part III - Madman at the Screens" Horn, Downes 5. "Fly from Here - Part IV - Bumpy Ride" Steve Howe 6. "Fly from Here - Part V - We Can Fly" (Reprise)" Horn, Downes, Squire 7. "The Man You Always Wanted Me to Be" Squire, Gerard Johnson, Simon Sessler 8. "Life on a Film Set" Horn, Downes 9. "Hour of Need" Howe 10. "Solitaire" Howe 11. "Into the Storm" Squire, Oliver Wakeman, Howe, Horn, Benoît David, Alan White 12. "Hour of Need" (Full-length version)" Howe

A lemez alapja az első hat szám, amit még a 80-as években írt Trevor Horn, és Geoff Downes még a The Bugglesben játszottak. A sokadik átirat után ez lett az alapja s egyben a címadója is a lemeznek: Fly from Here. A lemezt, 10 éves kihagyás után adták ki Benoît David kanadai énekessel aki a Close to the Edge, tribute bandában énekelt 10 évig. Az előző énekest Jon Andersont váltotta ki, aki egészségi problémák miatt nem tudta vállalni a szereplést. David hangja első hallásra kísértetiesen hasonlít a legendás „ős” hangjára de többszöri meghallgatás után már lehet „fogni” a különbséget. Megoszlanak a vélemények, de összességében egy méltó utódra tettek szert. Anderson úgy reagált hogy „többet várt tőlük” bár az éneket dicsérte.

Összességében egy nagyon komoly lemezt adtak ki, (amit el is vár az ember egy ilyen szereposztástól), ami méltó a régi hangzáshoz és megfelel a mostani kihívásoknak is. Bizonyos mértékben a régi Yes visszaköszön időnként, hála Stewe Howe gitár riffjeinek, de az új énekes hangzása azért csak változtat a lényegen. Persze nem is lehet elvárni hogy a teljesen régi stílus domináljon hiszen ez megint egy új korszak. Biztos sokan elpártoltak a Yestől Anderson hiánya miatt de a Drama idején is tudták nélkülözni pont a a mostani duó Trevor Horn, és Geoff Downesnak köszönhetően. A Yes megért már néhány válságot és mindig meg tudott újulni. A mostani talán nem akkora „Drama”.