Félbordás szélesfutó

Félbordás szélesfutó
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Család:	Futóbogárfélék (Carabidae);
Alcsalád:	Harpalinae;
Nem:	Abax;
Tudományos név
	Abax parallelepipedus; (Piller & Mitterpacher, 1783)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Félbordás szélesfutó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Félbordás szélesfutó témájú kategóriát.

A félbordás szélesfutó (Abax parallelepipedus) a futóbogárfélék családjába tartozó, Európában honos, ragadozó bogárfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A félbordás szélesfutó testhossza 18-22 mm. Testalkata széles, lapos. Egész teste fekete színű. Feje viszonylag nagy, szemei domborúak, rágói erőteljesek. A csápok a negyedik íztől kezdve szőrözöttek. Az előtor majdnem olyan széles, mint a szárnyfedők, felszíne nem pontozott, oldalsó pereme jól fejlett. Hátsó részén két-két hosszanti mélyedés látható. A szárnyfedők hosszában bordázottak; nyolc barázda teljes a válltól a csúcsig, a kilencedik csak a szárnyfedő hátsó felén húzódik végig. A bordák domborúak és nem pontozottak; a hetedik a tövénél taréjos. Szárnyai nincsenek. Lábai hosszúak és erőteljesek, a lábszárak pereme végig tüskézett, végükön jól fejlett sarkantyú található. A lábfej (tarsus) felül sima, az utolsó íz alul rövid sertékkel borított. A hímek fényes feketék, a nőstények mattabbak.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A karcsú szélesfutó (Abax parallelus) és a komor gyászfutó (Pterostichus niger) hasonlít hozzá.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában honos, a Brit-szigetektől Ukrajnáig. Szórványosan Dél-Skandináviában is megtalálható. Kilenc alfaja ismert, ezek többsége jól meghatározott régióra korlátozódik (pl. három közülük Olaszországban található).

Életmódja[szerkesztés]

Nedves, árnyas erdőkben, bozótosokban, parkokban, elhanyagolt kertekben fordul elő. Az imágók napközben fatörzsek, kövek alatt vagy az avarban húzódnak meg. Éjszaka aktívak. Mozgékony, gyors ragadozók, különféle kisebb rovarokat, lárvákat, hernyókat zsákmányolnak. A kifejlett bogarak áprilistól októberig láthatók, a telet fatörzsek, kövek alatt, vagy az avar alatti talajban töltik.

Magyarországon nem védett.