R. Daneel Olivaw

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Eto Demerzel szócikkből átirányítva)

R. Daneel Olivaw egy robot a Alapítvány–Birodalom–Robot regényciklusban, amit Isaac Asimov alkotott meg. A nevében az „R” betű jelentése az, hogy robot. Daneel megjelenik az Acélbarlangokban, A Mezítelen napban, A Hajnal bolygó robotjaiban, a Robotok és Birodalomban, Az Alapítvány előttben az Előjáték az Alapítványban és az Alapítvány és Földben. A Második Alapítvány-trilógiában az Előjáték az Alapítványhoz után Daneel a háttérben álló manipulátor, aki jobbára az emberek és az emberiség érdekében igyekszik cselekedni, bár ezt a feladatot bonyolultsága miatt nem könnyű hibák nélkül megoldani.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Daneel-t Roj Nemennuh Sarton és Han Fastolfe építette az Aurora bolygón időszámítás szerint 5020-ban (a magyar változat szerint). Daneel az első humanoid robot, akit külsőleg egyáltalán nem lehet megkülönböztetni egy embertől. Ezért tudott segíteni Elijah Baley földi nyomozónak az alkotója, Dr. Sarton gyilkosának a megtalálásában. Daneelnek széles arccsontja és rövid vörös haja volt, de később többször is változtatott rajta. A robotok többségével szemben Daneel hord ruhát, akárcsak az emberek, de rá is vonatkozik a robotika három törvénye, tehát nem tehet kárt emberi lényben. Az Acélbarlangokban Daneel cerebronanalizist végez egy emberen. Ez azt jelenti, hogy le tudja tapogatni az emberek agyának elektromos jeleit. (A cerebronanalízis a valóságban nem létezik.)

Daneel és Baley együtt dolgozott egy űrlakó, a Daneelhez hasonló robot, Jander Panell „meggyilkolásának” ügyén az Aurora nevű bolygón. Az Aurorán Daneel találkozik R. Giskard Reventlovval és annak kivételes mentális erejével. A robot-pszichológia történetét tanulmányozva Daneel kifejlesztette a robotika Nulladik Törvényét, ami így hangzik:

A robotnak nem szabad kárt okoznia az emberiségben, vagy tétlenül tűrnie, hogy az emberiség bármilyen kárt szenvedjen.

Az eredeti törvényeket pedig kiegészítette a Nulladik Törvény megszegésének a tilalmával.

Mikor Giskard pozitronagya alkalmazni akarta a Nulladik Törvényt, az elméje helyrehozhatatlan károsodást szenvedett, mert az emberiség érdekében tett kárt egy emberi lényben. Daneel körülbelül 20 000 évig élt, és önmagán sikerült alkalmazni a Nulladik Törvényt. Még Giskard halála előtt Daneel és Giskard között felvetődött a pszichohistória gondolata, vagy más néven a humanika törvényei, amit sok évvel később Hari Seldon valósított meg.

Néhány évezreddel Giskard halála után Daneel és robot szövetségesei elkezdték manipulálni az egész galaxist. Így hozták létre a Galaktikus Birodalmat és a Gaia-t. Daneel, mint IV. Stannell és I. Cleon császár első minisztere (mint Eto Demerzel), saját elképzelései alapján alakíthatta a galaxis sorsát. Mikor Hari Seldon először jött a Trantorra, Daneel egy újságíró, Chetter Hummin (ez egy szójáték: Hummin, vagyis Humán, azaz ember) szerepében meggyőzte Hari Seldont arról, hogy a Galaktikus Birodalom haldoklik, és csak a működő pszichohistória mentheti meg. Később ő mutatta be neki a szintén robot Dors Venabilit, aki Hari barátja, majd felesége lett. Az epilógusból kiderül, hogy Demerzel képében ott volt Seldon temetésén is.

Daneel megjelenik az Alapítvány és Földben, amikor Golan Trevize és Janov Pelorat megtalálja a radioaktívvá vált Földet.

Az Alapítvány és Föld végén Daneel pontosan 19 230 éves volt.