Esperantujo

Esperantujo
Esperantujo zászlaja
Hivatalos nyelv	eszperantó
Népesség
Népszámlálás szerint	2 000 000 fő (1999)

Esperantujo

Esperantujo (vagy Eszperancia, Eszperantóország) egy képzeletbeli ország, melynek polgárai az eszperantóul beszélők. Esetenként Eszperantó-országként, vagy Eszperanciaként fordítják magyarra. A szó humorosan utal arra a tényre, hogy az eszperantó egy országhoz nem kötődő nyelv.

A szó egyúttal az eszperantó nyelvet használók közösségének nem-hivatalos elnevezése. Ezalatt az eszperantó kultúrát, azokat a helyeket, intézményeket értik, ahol a nyelvet használják. Amikor eszperantisták eszperantóul beszélnek, vagy eszperantó rendezvényen vesznek részt, akkor „Esperantujóban vannak”.

Etimológia

Az Esperantujo szó nyelvtanilag az Esperanto (eszperantó) szó -uj utóképzős változata. Az -uj képző az eredeti szó jelentését tartály, tartó, az eredeti nyelvtervezet alapján ország jelentésre cseréli, így a szó formailag olyan, mintha egy országról lenne szó, bár nincs ilyen terület. Esperantujo így mindenütt megtalálható, ahol eszperantisták összejönnek. Ez a név a hagyományos '-ujo'-s formát őrzi annak ellenére, hogy az országnevek esetében egyre inkább az –io végződésű forma terjed.

Állam nélküli diaszpóra

Európában, 2001. június 2-án néhány csoport létrehozta az Esperanta Civito szervezetet, mely célul tűzte ki, hogy a „nemzetközi jog alanya” lehessen, továbbá célkitűzése, hogy erősítse azoknak az eszperantistáknak az összetartozását, akik állam nélküli nyelvi diaszpóra tagjának érzik magukat. Az Esperanta Civito mindig az Esperantujo formát használja (melyet Hector Hodler vezetett be 1908-ban), amely megkülönbözteti a hagyományos Esperantujo formától.

2007 áprilisában tréfásan megalakult az Esperanta Respubliko (Eszperantó Köztársaság).

Külső hivatkozások

• Esperantujo.directory
• Lando, kiu ne estas sur la mapo (teksto de ak-no Boris Kolker)
• Esperanta Civito
• Esperanta Respubliko

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Esperantujo című eszperantó Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.