ESG (pénzügy)

Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, ami meghatározza ezen befektetések szempontrendszerét. Társadalmilag felelős pénzügyek vagy zöld pénzügyek néven is említjük.

Célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek (cégek, vállalatok, országok) tevékenységét, és így a rövidtávú profitmaximalizáló gondolkodásmódot leváltsa az újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás.

Az ESG-szemlélet alapvetően három fő területre koncentrál az értékelés során:

A gazdálkodó szervezetek okozta környezeti hatások vizsgálata
Társadalmi kérdések kezelése a szervezeten belül és kívül
Felsővezetők tevékenységére és az általuk kialakított döntési mechanizmusok

A befektetések esetében kedvező a „zöld minősítés”, ugyanakkor megjelent a befektetőket félrevezető „greenwashing (zöldrefestés)” jelenség. Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan befektetéseket/beruházásokat tüntetnek fel környezetvédőnek, melyek tulajdonképpen nem azok.

Rating[szerkesztés]

A vállalatok vagy befektetések rating cégektől kaphatnak ESG-minősítést, melyet publikálnak és a befektetők, vásárlók, beszállítók ezen besorolás ismeretében dönthetnek a velük való partnerségről. ESG-ratinget ad ki többek között a Bloomberg, Reuters, MSCI. A minősítés skálán történik CCC-tól az AAA-ig, ahol az AAA a legmagasabb minősítés. A rating történhet publikusan elérhető adatok alapján (pl. Fenntarthatósági jelentés), vagy a vállalattól származó adatok alapján.

ESG-keretrendszer[szerkesztés]

A ESG-keretrendszert kialakító cégek nem értékelnek, hanem működési és közzétételi sztenderdeket alakítanak ki, ilyen például GRI.

AZ ESG-kockázatok hatásának vizsgálata során azt mérjük, hogy az ESG-tényezők (pl. az éghajlatváltozás) milyen hatással lehetnek az intézmények üzleti partnereire vagy befektetett eszközeire, befolyásolva a pénzügyi kockázatokat.

^[1]^[2]^[3]^[4]