EML Tasuja
EML Tasuja | |
A Tasuja 2011 szeptemberében | |
Hajótípus | aknarakó hajó / segédhajó |
Tulajdonos | Észtország |
Üzemeltető | Dán Haditengerészet (1978–2004) Észt Haditengerészet (2006-tól) |
Hajóosztály | Lindormen osztály |
Jelmondat | More Maiorum |
Pályafutása | |
Építő | Svendborg Værft |
Építés kezdete | 1977. február 2. |
Vízre bocsátás | 1977. június 7. |
Szolgálatba állítás | 1978. június 14. |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 577 tonna (teljes) |
Hossz | 44,5 m |
Szélesség | 9,0 m |
Merülés | 2,9 m |
Hajtómű | 2 db Frisch dízelmotor |
Teljesítmény | 2×1200 kW |
Sebesség | 14 csomó |
Fegyverzet | 2 db 12,7 mm-es Browning MG géppuska |
Legénység | 27 fő (ebből 5 tiszt) |
A Wikimédia Commons tartalmaz EML Tasuja témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az EML Tasuja[1] (ex. Lindormen) az Észt Haditengerészet Lindormen osztályú segédhajója. 2004-ig a Dán Haditengerészet aknarakó hajóként használta, napjainkban az Észt Haditengerészet Aknakereső Hadosztályában az aknamentesítő búváregység bázishajójaként használják. Hadrendi jelzése A432, parancsnoka Arto Reinmaa.
Története
Az eredetileg aknarakó hajó építése 1977. február 2-án kezdődött a dániai Svendborg Værft hajógyárban. 1977. június 7-én bocsátották vízre, majd egy év múlva, 1978. június 14-én Lindormen néven és N43 hadrendi jelzéssel állt szolgálatba a Dán Haditengerészetnél. Ez volt a két egységből álló hajóosztály első, névadó egysége. Dánia 2004. október 22-én vonta ki a hadrendből és később eladták Észtországnak, ahol 2006 áprilisában állították hadrendbe. Az Észt haditengerészet aknamentesítő feladatokra használja. Testvérhajója, a Lossen szintén Észtországhoz került, az Észt Haditengerészeti Akadémia használja.
Jellemzői
Eredetileg tengeri aknamezők telepítésére szolgáló aknarakó hajó volt. Korlátozottan alkalmas üzemanyag- és édesvíz-ellátó feladatokra is. A hajó két felfújható, 4–8 fő szállítására alkalmas motorcsónakot hordoz. A fedélzeti daruja 2,2, tonna teherbírású. Az aknamentesítő munka támogatására víz alatti kamerarendszerrel szerelték fel. A hajótest bal oldalán és a tatnál a vízvonal felett nyílásokat alakítottak ki a búvárok számára, ezen kívül nyomáskiegyenlítő kamrával is ellátták.
Az 577 tonna vízkiszorítású hajó teljesen acél építésű. Meghajtásáról két darab, egyenként 1200 kW teljesítményű Frisch gyártmányú dízelmotor gondoskodik, melyek közvetlenül egy-egy hajócsavart hajtanak, ezzel maximálisan 14 csomós sebesség elérésére képes. Fegyverzetét két darab 12,7 mm-es Browning MG géppuska alkotja.
Jegyzetek
- ↑ EML – Eesti Mereväe Laev, magyarul: az Észt Haditengerészet hajója