Déli fehérsávos-keresztespók

Déli fehérsávos-keresztespók
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Pókszabásúak;
Rend:	Pókok;
Család:	Keresztespókfélék;
Nem:	Aculepeira;
Tudományos név
	Aculepeira armida; Audouin, 1826
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Déli fehérsávos-keresztespók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Déli fehérsávos-keresztespók témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. október 2.) ezen a változaton alapul.

A déli fehérsávos-keresztespók (Aculepeira armida) a keresztespókfélék családjába tartozó, a mediterrán és nyugat-ázsiai vidékeken honos, bozótosokban, tisztásokon élő pókfaj.

Megjelenése

A déli fehérsávos-keresztespók esetében jelentős a nemi dimorfizmus: a hím testhossza 6,8-7,2 mm, míg a nőstényé 11,6-18,3 mm között van. A fejtor barna. A tojásdad potroh elöl-hátul elkeskenyedik, alapszíne a vörösbarna; hátoldalán fehér-sötétbarna (fekete)-fehér sávokkal kirajzolt, megnyúlt tölgylevél- vagy lándzsahegyszerű rajzolat látható. A potroh oldalán hullámos csíkba rendeződő fehér foltok láthatók. Hasi oldala feketésbarna, kisebb sárga foltokkal. Egész teste ritkásan, fejtora sűrűn szőrös. Lábai világosbarnák, sötétbarna keresztcsíkozással.

Elterjedése

Dél-Európában, Észak-Afrikában, Nyugat-és Közép-Ázsiában fordul elő.

Életmódja

Bozótosokban, tisztásokon, ciprusligetekben él. A többi pókhoz hasonlóan ragadozó életmódot folytat. 20-30 cm átmérőjű, kör alakú hálót sző, amellyel különböző repülő rovarokat, legyeket, lepkéket, kabócákat fog el, majd mérgével megbénítja, körészőtt pókfonalakkal mozgásképtelenné teszi őket és emésztőenzimeket fecskendez a testükbe. A pók általában a háló szélénél várja, hogy a zsákmány belerepüljön a hálóba.