Diszkontáruház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A diszkontáruház a kereskedelmi értékesítőhelyek egyik kategóriája. A diszkont elnevezés az angol „discount” szóból származik, melynek jelentése árengedmény. A diszkontáruház nagybani áron értékesítő raktáráruház, nagykereskedelem, amit manapság sokszor tévesen azonosítanak a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi áruház-láncokkal.[1]

A diszkontáruház jellemzői:

  • korlátozott választék
  • alacsony árak
  • gyűjtőcsomagolásos árukihelyezés
  • „private label” termékek
  • alacsony dolgozói létszám
  • egységes megjelenés (mind a design területén, mind a termékválaszték és kihelyezés területén)
  • legelterjedtebb profil: az élelmiszer és háztartás-vegyiáru, valamint promóciós jelleggel non-food termékek.

A diszkontokban a termékeket szállítói, illetve gyűjtőcsomagolásban helyezik ki az eladótérben, oly módon, hogy a gyűjtőcsomagolást „ablakolják”, hogy a vásárlók könnyebben hozzáférhessenek az áruhoz. Ez a munkafolyamat lényegesen egyszerűbb, mint a más értékesítőhelyeken megszokott egyedi termékkihelyezés. A gyűjtőcsomagolásos kihelyezéssel tehát munkaerőt lehet megtakarítani, ami a bérköltségek jelentős csökkentését teszi lehetővé, így a diszkont boltokat alacsonyabb árrésszínvonal alkalmazásával képesek üzemeltetni. Ennek köszönhető a termékek alacsony ára. A diszkontokat a berendezés módja miatt raktáruházaknak is szokták hívni.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]