Ugrás a tartalomhoz

Csizmadia János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csizmadia János
Csizmadia János fazekasmester munka közben
Csizmadia János fazekasmester munka közben
Született1897. október 22.
Csákvár
Elhunyt1975 (77-78 évesen)
Székesfehérvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafazekas
KitüntetéseiNépművészet Mestere díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Csizmadia János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Csizmadia János pecsétnyomója
Szőlőmintás boros kancsó
Boroskancsók

Csizmadia János (Csákvár, 1897. október 22.Székesfehérvár, 1975) fazekas, a Népművészet Mestere. Édesanyja Móri Rozália, édesapja Csizmadia János volt.

Pályafutása

[szerkesztés]

Apai ágon a felmenői fazekasok voltak, ennek ellenére fiatal korában nem ezt a mesterséget tanulta ki.

  • Villamoskalauzként dolgozott, amikor 1919. május 19-én lokomobilok és cséplőgépek – gőzgépek – okszerű kezelésére eredményes gépkezelő vizsgát tett a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában.
  • 1919. augusztus 15-től 1920. február 15-ig Sesztakofszky József csákvári lakatos mesternél, mint „tanoncz” a lakatos mesterséget tanulta, jó minősítéssel.

1923. május 15-től 1925. február 15-ig gépkezelőként állt alkalmazásban a csákvári gazdaságnál, „ahol magát kifogástalanul viselte”. (GR. ESTERHÁZY GAZDASÁGI HIVATAL CSÁKVÁR)

  • 1925. december 15-től 1927. június 14-ig Molnár Antal csákvári fazekas mester műhelyében „tanonci szakbavágó munkát végzett” és 1927. június 17-én a vizsgán „jó előmenetelt tanusított” és fazekas segédnek nyilvánították.
  • 1938. november 28-tól 1939. január 23-ig a csákvári Ipartestület szervezésében fazekasipari tanfolyamon vett részt, melyet az 1939. március 30-án kelt bizonyítvány tanúsága szerint kiváló minősítéssel elvégzett.
  • 1954. február 23-án a Népi Iparművészeti Tanács tevékenységét felülvizsgálta és népi iparművésznek elismerte.
  • 1963. augusztus 17-én a NÉPMŰVÉSZET MESTERE kitüntetésben részesült.

A nagy fazekas múlttal rendelkező Csákváron élt es alkotott. E tájegységre a tűzálló főzőedények készítése volt a legjellemzőbb. Csizmadia János igyekezett formában és díszítésben magasabb színvonalú stílust kialakítani. Sok irányban kísérletezett és ezek közül néhány szép eredményt is hozott.

A plasztikus díszítést kedvelte. Kis kancsóit, tányérkáit szép vonalvezetésű karcolt mintával díszítette. Egyszerű formájú edényeket korongolt. Legszebbek plasztikusan díszített, egyszínű zöldmázas, vadszőlőleveles kancsói. Nem ritka azonban a zöld színű edények metszéssel való díszítése.

Alapító tagja volt a Népművészek Háziipari Szövetkezetének. Munkái közül több darab megtalálható, megtekinthető a Néprajzi Múzeumban. A fazekasság mellett kedvelt időtöltése volt a fotózás, a fényképezéstől a fénykép elkészítéséig.

Csizmadia János 1975-ben hunyt el Székesfehérváron.

A 2006. évi XXXVIII. törvény értelmében a Népművészet Mesterei felkerültek a magyar kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Így Fejér megyéből az alábbi személyek kerültek fel a nemzeti jegyzékbe:

Év Név Mesterség / műfaj Település
1. 1960 Progli Ferenc táncos Mezőkomárom
2. 1963 Csizmadia János fazekas Csákvár
3. 1966 Kálmán Gyula fafaragó Mezőkomárom
4. 1969 Kovács Károly mesemondó Rácalmás
5. 1974 Vass Kálmán fazekas Csákvár
6. 1975 Fekti József táncos Alap
7. 1978 Domak István vessző, szalma és csuhéfonó Pázmánd
8. 1978 Ulicza Jánosné Bernáth Rozália táncos Alap
9. 1993 id. Sallay László kovács Sárosd
10. 2002 Gál János fafaragó Seregélyes
11. 2011 Párniczky Józsefné hímző Székesfehérvár