Csizma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orosz katonai csizmák
Egy pár lovaglócsizma

A csizma hosszúszárú lábbeli. Külön speciálitás a női csizma, némely vidéken még a piros csizma, melyet a jobbmódú paraszt nők viseltek, továbbá a díszmagyarhoz való színes csizmák stb., melyeknek elkészítésében a magyar mesteremberek kiváló ügyességet tanusítanak. A csizmák formája és minősége különben a különböző osztályok igényeihez alkalmazkodik s másforma csizmát visel a földműves, jobbat a földes gazda, másneműt a mesterember s finomabbat az úri osztály. E cikk nagy kelendőségénél fogva a csizmadiák a magyar városokban nagy számban voltak s egyes tiszta magyar vidékeken nagy számban találhatók voltak még 1900 körül is, úgy ahogy hajdan a céhekben, úgy később az ipartestületben, illetve más társulati kötelékben sok helyütt domináló szerepet vittek.

Elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A csizma szó oszmán-török eredetű, és szerb-horvát közvetítéssel került Magyarországra, első említése 1492-ből való.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]