Ugrás a tartalomhoz

Csipkéshátú sutaholyva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B.Zsolt (vitalap | szerkesztései) 2019. február 27., 21:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (jobb kép)
Csipkéshátú sutaholyva
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Staphyliniformia
Öregcsalád: Holyvaszerűek (Staphylinoidea)
Család: Holyvafélék (Staphylinidae)
Alcsalád: Sutaholyvaformák (Proteininae)
Nem: Megarthrus
Faj: M. denticollis
Illiger, 1794
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csipkéshátú sutaholyva témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csipkéshátú sutaholyva témájú kategóriát.

A csipkéshátú sutaholyva (Megarthrus denticollis) a rovarok (Insecta) osztályába, bogarak (Coleoptera) rendjébe és holyvafélék (Staphylinidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

Palearktikus elterjedésű faj, a hegyvidékeken, főleg a bükkösök, lucelegyes bükkösök és a lucosok övezetében él.

Megjelenése

Kis termetű, 2,5-2,8 mm hosszúságú, vörösesbarna színezetű bogár. A szárnyfedők hossza, a potroh háti részének hosszának a fele. Lábszárai és combjai megvastagodtak. Csápjai bunkós végűek, viszonylag hosszúak, a nyakpajzs alsó részéig érnek. Teste kerekded alakú, az összetett szemek jól kiemelkednek a fej síkjából. A nyakpajzs hátrafelé szélesedik, középen egy jól kivehető árok található. A harmadik és negyedik potrohszelvények szélesebbek a többinél, így ez a test legszélesebb része.

Életmódja

Táplálkozását tekintve mindenevő faj, elsősorben az avarban tevékenykedik és korhadékot fogyaszt de megtalálható az idősebb fák kérge alatt is. Kedveli az állandó, magas hőmérsékletet és a kevés nedvességet, elsősorban lucosokban tevékenykedik a meleg nyári napos időszakban.

A lárvák a felső talajszintben, vagy az avarban fejlődnek. Erősen rejtett életmódot folytat, nehezen figyelhető meg és gyűjthető, ezért ritka fajnak számít, a széles elterjedés ellenére is.

Források