Csipkéshátú sutaholyva
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_(16375135136).png)
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csipkéshátú sutaholyva témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csipkéshátú sutaholyva témájú kategóriát. |
A csipkéshátú sutaholyva (Megarthrus denticollis) a rovarok (Insecta) osztályába, bogarak (Coleoptera) rendjébe és holyvafélék (Staphylinidae) családjába tartozó faj.
Elterjedése
Palearktikus elterjedésű faj, a hegyvidékeken, főleg a bükkösök, lucelegyes bükkösök és a lucosok övezetében él.
Megjelenése
Kis termetű, 2,5-2,8 mm hosszúságú, vörösesbarna színezetű bogár. A szárnyfedők hossza, a potroh háti részének hosszának a fele. Lábszárai és combjai megvastagodtak. Csápjai bunkós végűek, viszonylag hosszúak, a nyakpajzs alsó részéig érnek. Teste kerekded alakú, az összetett szemek jól kiemelkednek a fej síkjából. A nyakpajzs hátrafelé szélesedik, középen egy jól kivehető árok található. A harmadik és negyedik potrohszelvények szélesebbek a többinél, így ez a test legszélesebb része.
Életmódja
Táplálkozását tekintve mindenevő faj, elsősorben az avarban tevékenykedik és korhadékot fogyaszt de megtalálható az idősebb fák kérge alatt is. Kedveli az állandó, magas hőmérsékletet és a kevés nedvességet, elsősorban lucosokban tevékenykedik a meleg nyári napos időszakban.
A lárvák a felső talajszintben, vagy az avarban fejlődnek. Erősen rejtett életmódot folytat, nehezen figyelhető meg és gyűjthető, ezért ritka fajnak számít, a széles elterjedés ellenére is.
Források
- Patkó Ferenc. A Hargita hegység holyvafaunája. Budapest: Akadémiai Kiadó (2003). ISBN 963-05-8019-5
