Ugrás a tartalomhoz

Csegelyes kupola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2019. április 13., 22:06-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A csegelyes kupola olyan, négyzetes vagy sokszögű terek befedésére alkalmazott félgömb kupola, amelynek alapköre az alaprajzba beírható legnagyobb kör. A sarkokba épített csegelyeken nyugszik. Geometriailag úgy származtathatjuk, hogy a boltozatot elmetsszük egy, a tér fölötti csehboltozat homlokíveinek legfelső pontjait összekötő vízszintes síkkal. A lemetszett részt (a csegelyt) eltávolítjuk, és a helyére egy félgömb alakú kupolát állítunk. Csegelyes kupola nemcsak négyzet, de bármilyen szabályos (páros szögű) sokszög alaprajz fölé építhető.

Érett formája a bizánci építészetben alakult ki.

A csegelyes tamburos kupolát úgy nyerjük, hogy a csegely és kupola közé hengerfelületet (dobot vagy más néven tamburt) iktatunk be. A kupolára sokszor kis hengert és újabb kupolát helyeztek; ez volt a lámpás, a reneszánsz építészet tipikus alkotása.

További információk[szerkesztés]