Bíró József (kerékpárversenyző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. október 21., 10:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Művei)
Bíró József
Született1921. február 13.[1]
Budapest
Elhunyt2001. május 18. (80 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozása
Tisztsége
  • Magyarország külkereskedelmi minisztere (1963–1979)
  • az MSZMP KB tagja (1966. december 3. – 1980. március 27.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1980–1990)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1961–1966)
SírhelyeFarkasréti temető (1/3-1-99)[4][5]

SablonWikidataSegítség

Bíró József (Budapest, 1921. február 13.Budapest, 2001. május 18.) magyar közgazdász, gazdaságpolitikus, miniszter, országgyűlési képviselő, kerékpárversenyző. A közgazdaságtudományok kandidátusa (1974).

Életpályája

1936–1940 között a Magyar Posztógyárban szövő, majd szerelő volt. 1940–1945 között a BSZKRT Ferencvárosi Főműhelyében hegesztőként, 1945–1949 között főművezetőként dolgozott. 1946–1949 között az Állami Műszaki Főiskola hallgatója volt. 1949–1955 között a Külkereskedelmi Minisztérium Műszaki Osztályának osztályvezetője illetve főosztályvezető-helyettese volt. 1951–1953 között a Gazdasági és Műszaki Akadémián tanult. 1955–1957 között a NIKEX külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója volt. 1957–1960 között a Külkereskedelmi Minisztérium kereskedelmi tanácsosa, a londoni magyar kirendeltség vezetője volt. 1960–1961 között a Külkereskedelmi Minisztérium párttitkára volt. 1961–1966 között elvégezte az ELTE ÁJTK szakot. 1962–1963 között külkereskedelmi miniszterhelyettesként dolgoztt. 1963–1979 között külkereskedelmi miniszter volt a Második Kádár-kormánytól a Lázár-kormányig, valamint a Gazdasági Bizottság és az Állami Tervbizottság tagja volt. 1966–1980 között az MSZMP KB tagja volt. 1980–1990 között országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja, az IPU magyar csoportjának alelnöke volt.

1967–1974 között a Társadalmi Szemlében jelentek meg írásai. 1968–1973 között a Közgazdasági Szemlében publikált. 1968–1971 között a Külkereskedelem című lapban voltak olvashatók írásai. 1973–1979 között a Külgazdaság-ban tette közzé műveit. 1976–1979 között a Szabványosítás-ban jelentek meg művei.

Sportolói pályája

1936–1948 között a BSZKRT SE kerékpárversenyzője volt. 1941-ben az üldöző csapat magyar bajnoka lett. 1945–1947 között a magyar országúti válogatott tagja volt. 1949–1953 között a Budapesti Előre kerékpárosa volt. Országúti versenyágban, páros versenyszámban; Pásztor Istvánnal országos csúcstartó (50 km 1947: 1:08:02,00; 60 km 1947: 1:23:42,00; 70 km 1947: 1:37:20,00; 80 km 1947: 1:48.40,00).

Családja

Szülei: Biró István és Selmeczi Ilona voltak. Felesége, Pahocsa Rozália volt. Két lányuk született: Erzsébet (1942–) és Rozália (1946–).

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Művei

  • A párthatározatok végrehajtásának ellenőrzéséről (Társadalmi Szemle, 1954)
  • A magyar–szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődése (Társadalmi Szemle, 1967)
  • Hazánk kereskedelmi kapcsolatai a fejlett tőkésországokkal (Közgazdasági Szemle, 1968)
  • A külkereskedelmi monopólium érvényesítése az új gazdasági mechanizmusban (Közgazdasági Szemle, 1970)
  • A marketing helye az új gazdaságirányítási rendszerben (Ipargazdaság, 1970)
  • A magyar külkereskedelmi politika I–II. (Monográfia és kandidátusi értekezési ismeretek, 1970–1973)
    • I. A külkereskedelem fejlődése és szerepe a népgazdaságban
    • II. A külkereskedelem időszerű kérdései a gazdaságirányítás új rendjében
  • A külkereskedelem áruszerkezetének főbb kérdései (Közgazdasági Szemle, 1973)
  • A magyar külkereskedelmi politika. – Külkereskedelmünk és eredményei (Külgazdaság, 1973)
  • A IV. ötéves terv teljesítése a külkereskedelemben (Társadalmi Szemle, 1974)
  • A külkereskedelem feladatai 1974-ben. – Törvény a külkereskedelemről (Külgazdaság, 1974)
  • A külkereskedelem 1974. évi eredményei és feladataink 1975-ben (Külgazdaság, 1975)
  • A beszámoló taggyűlések tapasztalatai (Gadanecz Györggyel, Pártélet, 1975)
  • Magyar-szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok; Kossuth, Bp., 1976 (Közgazdasági ismeretek)
  • Gazdasági feladataink és a külkereskedelem (Külgazdaság, 1976)
  • Hatékonyabb gazdálkodás, jobb külkereskedelmi eredmények. – A külkereskedelem fealdatai az MSZMP KB határozatának tükrében (Külgazdaság, 1978)
  • Szervezeti kérdések a Magyar Szocialista Munkáspártban (Kovács Józseffel és Krajnyák Tiborral, Budapest, 1986)

Jegyzetek

  1. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
  3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Források

További információk

  • Müller Tibor: Cselekvőn – miniszterség után. Beszélgetés Bíró Józseffel (Új Tükör, 1987. 8.)
  • Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. kötet (Szekszárd, 1994)
  • Halálhír (Népszabadság, 2001. máj. 26.)
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bővített és javított kiadás, Budapest, 2004)
  • Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. ISBN 963-05-6928-0  
  • Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1