Béranyaság

Béranyaságnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy termékeny nő (béranya) egy másik személynek vagy párnak gyermeket hord ki a testében. Az Európa Tanács – egyetlen szavazattöbbséggel – 2016. március 15-én elutasította a béranyaságot.

Fogalma

A béranya lehet a gyermek vér szerinti anyja, ilyenkor mesterséges megtermékenyítés útján esik teherbe, vagy történhet megtermékenyített embrió beültetésével, ahol a béranya és gyermek kapcsolata már nem vér szerinti. Alapesetben a béranya anyagi ellenszolgáltatásban részesül. Előfordulhat az is, hogy a "béranya" a szolgálatát tisztán empatikus megfontolásból ajánlja fel. Az utóbbi esetet szokásosan dajkaanyaságnak nevezik.

A béranyaság lehetősége több okból merülhet fel: ilyen okok lehetnek a homoszexuális párkapcsolat, a női meddőség vagy egyéb orvosi okok, amelyek a terhességet kockázatossá vagy lehetetlenné tennék.

Szexuálpszichológiai és etikai kérdések

Szilágyi Vilmos írja:

„"Hogy ki a gyermek valódi anyja, az a béranyaság esetén szemlélet és megítélés kérdése, s nem feltétlenül okoz identitászavart (vagy éppen az emberi kapcsolatok „cinikus piacosítását”). Az anyaság fogalma kétségtelenül módosulhat és relativizálódhat a béranyaság következtében. Ám egy örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is meg tudja szokni, hogy „két anyja van” (illetve volt egy másik is); személyiségfejlődése ettől még zavartalan lehet."”

Jogi kérdések

Számos országban, így Magyarországon és Franciaországban is illegális a béranya igénybevétele.

Magyarországon

Az Egészségügyi Tudományos Tanács és Kutatásetikai Bizottság (ETT TUKEB) már 1990-ben elfogadott egy állásfoglalást a béranyasággal kapcsolatban. Ezek szerint

„A Bizottság elfogadja, hogy szorosan vett orvosi javallat alapján a béranyaság indokolt lehet, de kényelmi szempontból, orvosi javallat nélkül etikailag nem támogatja azt. Egyelőre az országban legfeljebb 2 vagy 3 centrumban lehetne engedélyezni ezekre a feladatokra minden szempontból jól felkészült munkacsoport működését, akik részletesen kidolgozott munkaprogramjukat jogi és szakmai fórummal ellenőriztetik.”

Az 1997. évben elfogadott egészségügyi törvény lehetővé tette volna a béranyaságot^[forrás?]. A részletek kidolgozására időt akartak biztosítani, ezért a törvény csak 2000-ben lépett volna hatályba. Az első Orbán-kormány alatt ezeket a rendelkezéseket eltörölték, főként a katolikus egyház véleményére alapozva.

2004-ben az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, hogy tekintse alkotmányellenesnek az ún. dajkaterhesség és béranyaság szabályozásának hatályon kívül helyezését ekkor az Alkotmánybíróság kijelentette, hogy az alkotmányos önrendelkezési jog nem parttalan. Míg az önrendelkezés személyes jog, a dajkaterhesség, bér-anyaság mások jogait is érinti. Senkinek nincs az alkotmányból levezethető joga arra, hogy ilyen beavatkozás kérjen (108/B/2000. AB határozat).

Bár hazánkban maga a béranyaság nem büntetőjogi kategória, maga a műtét törvényesen nem végezhető el.

Ukrajnában

Ukrajnában viszont az ország joga 1997 óta lehetővé teszi, hogy a megszületett gyermeket a biológiai szülők és ne a béranya nevére anyakönyvezzék.

Thaiföld

Thaiföldön 2015-ben törvényben betiltották a béranyaságot, amely addig jelentős méreteket öltött az országban.

A Czeizel Endre elleni béranyaper

2002-ben dr. Czeizel Endre ellen indítottak büntetőpert béranyasággal összefüggésben. A Czeizel Endre mindvégig tagadta bűnösségét. A Fővárosi Ítélőtábla enyhítette az első fokú ítéletet és jogerős ítéletében 200.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezte Czeizel Endrét.

Az Európa Tanács 2016. március 15-i döntése

"Az Európa Tanács véglegesen elutasította az ún. béranyaság gyakorlatát 16 nem és 15 igen szavazattal. Az Európa Tanács társadalmi ügyek bizottsága március 15-én, kedden elvetette Petra de Sutter belga képviselőnő javaslatát, aki azt kérte a 47 tagország kormányától, hogy folytassák az utat a béranyaság nemzetközi szabályozása terén."

További információk

gyermekfelugyelo.hupont.hu