Besorolási sémák

A besorolási sémákat érvelések, következtetések elemzésekor, értékelésekor használhatjuk. A sémák alapján a különböző módokon érvelő következtetéseket kategóriákba soroljuk.

Definíciók

Az első premissza megad egy definíciót, a második pedig valamiről állítja az elsőben meghatározott tulajdonságokat, így a konklúzióban kijelenthető, hogy az említett dolog abba a kategóriába tartozik, ami az első premisszában meg volt határozva.

Példa: A franciák mohók és csak az étel érdekli őket. Ahhoz, hogy magunk mellé állítsuk őket, mindenképpen finomságokkal kell elhalmoznunk őket.

Nem-faj érvek

A konklúziót univerzális állításnak tekintjük, mert az érvelés alapja egy egész fajra jellemző tulajdonság.

Példa:

• Ha a lovak szeretik a kockacukrot, biztosan az enyém is megeszi.
• A hüllők mind gerincesek, tehát a krokodilnak is van gerince.

Rész-egész séma

Az érvelés szinekdoché-szerűen teremt összefüggést egy jelenség (csoport, terület, stb.) és annak egy kiemelt része/szelete között.

Példa:

• Ha ebben az ételben megetted a gombát, az összes ételben megeheted!
• Ha a Fradi megnyerte a bajnokságot, akkor minden csapattag megnyerte a bajnokságot.

Összehasonlító sémák

• Azonosságot-hasonlóságot felhasználó sémák

Ezen érvek alapja, hogy két tárgyban van egy közös tulajdonság, és emiatt azt állítjuk, hogy más tulajdonságaiknak is meg kell egyezniük.

Példa: Bodri sem tud másodfokú egyenletet megoldani, és a fűnyíró sem. Úgyhogy mind a kettőt tarthatjuk a spájzban tavaszig.

• Különbséget felhasználó sémák

Az érvelés alapja, hogy ha egy kategória két elemének tulajdonságai között az egyiké valamiben eltér a másiktól, akkor rá más vonatkozik, mint az utóbbira.

Példa: Ha egy szőke lányt kellene vizsgáztatnom, vele biztosan elnézőbb lennék.

Oksági sémák

• Ok-okozati séma

Az érvelés egyszerűen egy ok-okozati kapcsolaton alapszik.

Példa: Ha továbbra is direkt idegesítesz, elküldelek melegebb éghajlatra.

• Eszköz-cél séma

Az érvelés igazsága egy eszköz és az elérhető cél kapcsolatával magyarázható

Példa: Ez a vizsga minden évben borzasztóan nehéz. Ha gondosan felkészülünk és puskát is írunk, akkor azért át fogunk menni.

Ellentétet felhasználó sémák

• Közvetlen ellentét

Az állításban két, egymást kizáró kategóriát különböztetünk meg.

Példa: Vagy szereted a Túró Rudit, vagy biztosan nem vagy normális.

• Relatív

Az érvelésben két tárgy viszonyát állítjuk. Ilyenkor a fordított viszont biztos nem lehet igaz.

Példa: István magasabb Péternél, tehát Péter biztos nem magasabb Istvánnál.

Példát felhasználó sémák

• Induktív példák

• Illusztratív példák

• Autoritást felhasználó példák

Az érvelésben egy személy vagy intézmény hozzáértésére, autoritására hivatkozunk.

Példa: János évek óta lelkes motorozó. Szerinte ez a motor megér másfél millió forintot. Meg is fogom vásárolni ennyiért.

Források

• Margitay Tihamér, Az érvelés mestersége. Typotex Kiadó, Budapest, 2004.
• Zemplén Gábor, Érvelés és elemzés – A deduktív logika elemei. Órai PowerPoint prezentáció, BME-GTK, 2011. Elérhető az interneten: https://web.archive.org/web/20160305114726/http://filozofia.bme.hu/sites/default/files/anyagok/1295/11_%C3%89rvel%C3%A9s%20%C3%A9s%20elemz%C3%A9s%203%20form%C3%A1lis%20logika.pdf.
• Zemplén Gábor, Retorika. Órai PowerPoint prezentáció, BME-GTK, 2011. Elérhető az interneten: https://web.archive.org/web/20160305111501/http://filozofia.bme.hu/sites/default/files/anyagok/1295/11%20%C3%89rvel%C3%A9s%20%C3%A9s%20elemz%C3%A9s%209%20retorika%20bevezetes.pdf