Ugrás a tartalomhoz

Berzeviczy Umina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. július 20., 10:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2))

Berzeviczy Umina (1762 – ?) perui származású nemes hölgy. Szülei Sebastian Berzeviczy lengyel kalandor (meghalt: 1798) és Umina Atahualpa (meghalt: 1762) inka hercegnő.

Élete

Umina a spanyolok ellen 1781-ben fel­kelt inka vezér, Tupac Amaru unokaöccséhez (José Gabriel Condorcanqui) ment feleségül, aki II. Tupac Amaru néven inka királynak neveztette ki magát, majd a felkelés leverése után, mint nagybátyja örökösének, menekülnie kellett. Olaszországba menekültek, innen Umina – férje titokzatos meggyilkolása után – az inka trónra jogosult gyermekével Nedec várába menekült. A spanyolok bosszúja állítólag itt utolérte Uminát is. A Berzeviczy család az unoka életét féltve Waclaw Benešsel örökbe fogadtatta Umina gyermekét, az inka Antoniót (meghalt: 1777), aki a polgári Beneš Antal néven élt. Később egy lengyel nőt, Jagiellát vette feleségül és végrendeletben tiltotta meg fiainak, hogy inka eredetüket és örökségüket kutassák, hogy ezzel további bal­sorsuknak elejét vegye. Két fia, Ernő (Erneszt) és Vilmos (William), valamint két lánya született Antoniónak. Antoniót valószínűleg spanyol kémek ölték meg.

Leszármazottai

Andrzej Benesz, a lengyel parlament (szejm) alelnöke, aki 1976-ban autóbalesetben hunyt el.

Egy legenda

Egy késői leszármazottnak sikerült megtalálnia a bonyolult üggyel kapcsolatos iratokat, amelyek a hatalmas inka kincs rejtekhelyéről is említést tettek. Az okirat szerint a kincs rejtekhelyére a közelebbi útmutatás a nedeci felső vár kü­szöbe alatt rejtőzik. 1946-ban Nedec várában megjelent a jogosultságát okira­tokkal igazoló Beneš-leszármazott és – a hatóságok jelenlétében – kibontatta a várkapu küszöbét. Innen egy ólomtokban bőrszíjakból álló perui csomóírás, ún. kipu került elő, amely a legendának némi valóságtartalmat adott. Csupán azt nem tudjuk, sikerült-e azután az inka leszármazott Benešeknek a csomóírás útmutatása alapján az inka kincsek birtokába jutni. Erről már hallgat a le­genda.

Források