Kipu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kipu, vagy más néven zsinórírás egy különleges, tízes számrendszerbeli információtárolási rendszer, melynek segítségével helyettesítették az írást az Inka Birodalomban. Egyben szöveges információ tárolására (narratív) és számolásra (kvantitatív) is használható volt.

A kipu segítségével alkalmazott helyiértékes számolás feltehetően a legelső volt a világon.

Adatrögzítés kipuval[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Quipu.png

A rögzítést a kipukamajokok, a csomózott zsinegek őrei végezték, így magas helyen is álltak az inka társadalomban. A kipu-kon rögzített értékeket meglepő módon egy kettes számrendszeren alapuló, kövek helyzetével operáló, számoló eszközzel dolgozták fel. Ezek az ősi számítógépek megelőzték az európai számítógépek fejlődését.
A kipu a kecsuák nyelvén csomót jelent, használati gyakorlatáról Leland L. Locke tudománytörténész már 1923-ban bebizonyította, hogy nem pusztán dekoratív elem, hanem afféle textil abakusz, ahol a csomók jelentést hordoznak.

A Harvard Egyetem antropológusa, Gary Urton szerint az inka kipuk hétbites bináris kódrendszere segítségével irányították birodalmukat. Így hét ponton egyszerre 2 lehetőség közül választhattak a csomókészítés közben.
A kipu anyaga (gyapot vagy gyapjú), a fonál sodrásiránya, a csomózás iránya, a szálsűrűség és egyéb tulajdonságok alapján összesen 128 permutáció (kettő a hetediken) jön ki, mely a 24 különböző szín használatának lehetőségével szorozva már 1536 információegységet jelent. Így 1536 különféle értéket tudtak feljegyezni. Ez több mint amennyi a sumér birodalom ékírásával, vagy a maja hieroglifával lehetséges.

A kipu megfejtése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Inca Quipu.jpg

Már a spanyol hódítók által készített beszámolók is feljegyezték, hogy az inkák fonálról fonálra haladva „kiolvassák” a kiput, de a kódot nem tudták megfejteni.
Gary Urton szerint a kipuk megfejtésével olyan információt kaphatnánk az inkákról, amit nem ismerhettünk meg a régészeti leletekből, illetve a spanyol dokumentumokból.
Több tudós is foglalkozik a témával, de jelenleg nincs használható kódrendszer a teljes visszafejtéshez.
Urton professzor Carrie Brezine-el, egy szoftver fejlesztő matematikus és textil specialista segítségével egy olyan relációs adatbázist alakítanak ki, mely alkalmassá válhat a kipun őrzött információ megfejtéshez. Szisztematikus elemzés alá vetnék a kipuk alapelemeit – a fő fonál hosszát, a mellékszálak számát, a csomók jellegét és egyéb tulajdonságait – s azok jellemző mintázatait vizsgálva lehetőség teremne a kipuk kódjának megismerésére.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]