Emberiesség elleni bűntett
Az emberiesség elleni bűntett (angolul: crimes against humanity) nemzetközi jogot az 1998-ban elfogadott római statútum alapján szabályozzák. Kezdete a második világháborút követő nürnbergi perekhez nyúlik vissza. Habár a jelenlegi (2012) magyar Btk.-ban nem szerepel önálló tényállásként, az emberiesség elleni bűntettről az 1947. évi XVIII. törvény is említést tesz. Mivel a statútumot Magyarország is elfogadta így a Btk szabályozás hiánya ellenére hazánkban is érvényes.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
1945-ben a második világháború után a győztes hatalmaknak problémát jelentett, hogy a nácik által elkövetett bűnök számonkérésének egy részére nem létezett jogi alap. Ilyen volt az a helyzet például, hogy ha a bűnöket egy állam nem az ellenséges polgárok ellen hanem a saját állampolgáraikkal követik el. A népirtás fogalmáról is csupán 1948-ban született egyezmény.
A nürnbergi perek idején az emberiesség elleni bűntett számonkérése még nem kölcsönösen megalkotott és szabályzott nemzetközi szerződések alapján történt hanem amerikai, brit, szovjet és francia ügyészek a Nemzetközi Katonai Törvényszék által jártak el. Ezek az ítéletek aztán a következő évtizedekben precedens teremtettek a későbbi eljárásokra. 1968-ban a New York-i konvención fogalmazódott meg hogy az emberiesség elleni bűntett soha nem évül el a háborús rémtetthez hasonlóan.
1998-ban 120 állam részvételével rendezett konferencián elfogadták az ún. római statútumot, ami a népirtás (the crime of genocide), a háborús bűntettek (war crimes) és az agresszió bűntette (the crime of aggression), mellett nemzetközi szinten szabályozta az emberiesség elleni bűntettét is.
Várhatóan a magyar Btk.-ba 2013-ba kerül be a szabályozás, de ennek ellenére a római statútum értelmében a jog hazánkra is vonatkozik.
Működése [szerkesztés]
Korábban a ruandai és jugoszláviai törvénysértések idején még ENSZ felhatalmazással hoztak létre törvényszéket, de később a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság végzi a számonkérést. A három bíróság alapokmánya szerint az emberiesség elleni bűntettet nem csak háború idején, hanem béke időben is elkövethetik, így ez nem kizáró ok.
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- HVG, 2012 szeptember 15., 37. szám, 38.-39. oldal, Bedő Iván: Jogtipródás
- emberi(es)ség elleni - Hozzáférés: 2012. szeptember 18.
