Emberiesség elleni bűntett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Az emberiesség elleni bűntett szócikkből átirányítva)

Az emberiesség elleni bűntett (angolul: crimes against humanity) nemzetközi jogot az 1998-ban elfogadott római statútum alapján szabályozzák. Kezdete a második világháborút követő nürnbergi perekhez nyúlik vissza. Habár a jelenlegi (2012) magyar Btk.-ban nem szerepel önálló tényállásként, az emberiesség elleni bűntettről az 1947. évi XVIII. törvény is említést tesz. Mivel a statútumot Magyarország is elfogadta így a Btk szabályozás hiánya ellenére hazánkban is érvényes.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945-ben a második világháború után a győztes hatalmaknak problémát jelentett, hogy a nácik által elkövetett bűnök számonkérésének egy részére nem létezett jogi alap. Ilyen volt az a helyzet például, hogy ha a bűnöket egy állam nem az ellenséges polgárok ellen hanem a saját állampolgáraikkal követik el. A népirtás fogalmáról is csupán 1948-ban született egyezmény.

A nürnbergi perek idején az emberiesség elleni bűntett számonkérése még nem kölcsönösen megalkotott és szabályzott nemzetközi szerződések alapján történt hanem amerikai, brit, szovjet és francia ügyészek a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék által jártak el. Ezek az ítéletek aztán a következő évtizedekben precedens teremtettek a későbbi eljárásokra. 1968-ban a New York-i konvención fogalmazódott meg hogy az emberiesség elleni bűntett soha nem évül el a háborús rémtetthez hasonlóan.

1998-ban 120 állam részvételével rendezett konferencián elfogadták az ún. római statútumot, ami a népirtás (the crime of genocide), a háborús bűntettek (war crimes) és az agresszió bűntette (the crime of aggression), mellett nemzetközi szinten szabályozta az emberiesség elleni bűntettét is.

Várhatóan a magyar Btk.-ba 2013-ba kerül be a szabályozás, de ennek ellenére a római statútum értelmében a jog hazánkra is vonatkozik.

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban a ruandai és jugoszláviai törvénysértések idején még ENSZ felhatalmazással hoztak létre törvényszéket, de később a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság végzi a számonkérést. A három bíróság alapokmánya szerint az emberiesség elleni bűntettet nem csak háború idején, hanem béke időben is elkövethetik, így ez nem kizáró ok.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • HVG, 2012 szeptember 15., 37. szám, 38.-39. oldal, Bedő Iván: Jogtipródás
  • emberi(es)ség elleni - Hozzáférés: 2012. szeptember 18.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]