Ugrás a tartalomhoz

Az interneten senki sem tudja, hogy kutya vagy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Az Interneten senki sem tudja, hogy kutya vagy szócikkből átirányítva)

Az interneten senki sem tudja, hogy kutya vagy egy mém az internetes anonimitásról. Megalkotója Peter Steiner, akinek karikatúrája 1993. július 5-én jelent meg a The New Yorkerben.[1][2] A képen két kutya látható: az egyik egy számítógép előtt ül, a másik mellette, a földön ülve hallgatja, amit ő mond.[3] 2011-ben ez volt a leggyakrabban idézett karikatúra a The New Yorkerből, és Steiner több, mint 50 000 amerikai dollárt keresett az újranyomásokból.[1][4][5]

Története[szerkesztés]

Peter Steiner szerint a kép először nem hozott nagy népszerűséget, de később önálló életre kelt, és hasonlóan érezte magát ahhoz, aki feltalálta a szmájlit. Akkoriban Steinernek volt internetkapcsolata, de nem volt lelkes felhasználó: a karikatúrának nem tulajdonított mélyebb jelentést. Amikor népszerűvé vált, azt nyilatkozta: nem gondolta volna, hogy így lesz.[1]

Kontextus[szerkesztés]

A karikatúra az internet történetének egy fontos pillanatát jelzi. Miután kikerült a kormány mérnökeinek és tudósainak irányítása alól, az internet bekerült olyan hétköznapi témákkal foglalkozó magazinok látókörébe, mint a The New Yorker. Mitch Kapor, a Lotus Software alapítója és a korai internet aktivistája 1993-ban a Time magazinban megjelent cikkében azt írta, hogy ez a karikatúra annak a jele, hogy az érdeklődés elért egy kritikus szintet.[6]

A karikatúra az internetes anonimitást szimbolizálja: a felhasználók anonim módon küldhetnek és fogadhatnak tartalmakat. Lawrence Lessig szerint senki sem tudja, mivel az internetes protokollok nem kényszerítik a felhasználókat arra, hogy azonosítsák magukat, csak a helyi hozzáférési pontot, mint például egy egyetem, ami még mindig megőrzi azt a titkot, hogy konkrétan ki a felhasználó. Ez nem a konkrét internetes tranzakció része.[7]

Azt is mutatja, hogy hogyan szabadul fel az internetes kommunikáció a szokásos megkötések alól. Sherry Turkle szociológus szerint az lehetsz, aki akarsz; te határozhatod meg magadat. Nem kell aggódnod amiatt, hogy hogy látnak a többiek. Nem látnak téged, nem vonhatnak le következtetéseket abból, hogyan nézel ki. Nem hallják a kiejtésed, nem vonhatnak le következtetéseket. Csak szavaidat olvashatják.[8]

Morahan-Martin és Schumacher cikke (2000) szerint a kényszeres vagy problémás internethasználat foglalkozik a jelenséggel, hogy a képernyő mögül való önreprezentáció képessége hozzájárulhat ahhoz a kényszerességhez, amivel egy felhasználó felmegy az internetre.[9] A mondat értelmezhető úgy is, hogy a kibertér felszabadító hatású lehet, mivel mások nem tudnak a felhasználó koráról, rasszáról, neméről, kinézetéről vagy egészségügyi állapotáról. Mindezeket a felhasználó kreálhatja, amit senki sem tud ellenőrizni, és felhasználható akár legális, akár illegális célokra. John Gilmore, a Usenet történetének kulcsszereplője hasonló kijelentést tett 1996-ban.[10] A mondat azt is sugallja, hogy a felhasználó kiadhatja magát valami másnak, más korúnak, neműnek, rasszúnak, satöbbi mutatkozhat, mint ami.[11] Egy másik szinten, a kutya egy privilegizált helyzetű emberi csoport, az internethasználók tagjának adhatja ki magát.[11][12] Bob Mankoff, a The New Yorker karikatúraszerkesztője hasonlóan értelmezte a képet. Bári, akinek csak töredékes tudása van a html-ről, könnyedén felépíthet magának egy, a valóditól eltérő arculatot.[13]

Hatása[szerkesztés]

Kutya a számítógépnél – az amerikai légierő által közzétett fotó, 2014
  • Alan David Perkins: Nobody Knows I'm a Dog színjátéka hat, az emberekkel a való életben nehézkesen kommunikáló egyénről szól, akik az Interneten az anonimitástól védve tudnak szocializálódni.[1]
  • Az Apple Cyberdog elnevezése is innen származik.[14]
  • Richard E. Smith könyve, az Authentication: From Passwords to Public Keys címlapján ez a kép szerepel.[15]
  • Kaamran Hafeez egy hasonló karikatúrát publikált a The New Yorkerben 2015 február 23-án. Ezúttal a kutyák gazdája ül a székben, és az egyik kutya azt kérdi a másiktól: Emlékszel arra, hogy az Interneten senki sem tudta, hogy ki vagy?[16]
  • Az Internetről szóló vitákban gyakran használt vicc,[17] és az internetes kultúrában ikonikus mémmé vált.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Fleishman, Glenn. „Cartoon Captures Spirit of the Internet”, The New York Times , 2000. december 14.. [2017. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. október 1.) 
  2. ↑ Aikat, Debashis "Deb": On the Internet, nobody knows you're a dog. University of North Carolina at Chapel Hill, 1993. [2005. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 2.)
  3. ↑ EURSOC Two: New Privacy Concerns. EURSOC, 2007. [2009. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 26.)
  4. ↑ Fleishman, Glenn. „New Yorker Cartoons to Go on Line”, The New York Times, 1998. október 29. (Hozzáférés: 2007. október 2.) 
  5. ↑ Brown's Guide to Georgia. brownsguides.com , 2011. január 1. [2014. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. ↑ (1993. december 6.) „First Nation in Cyberspace”. Time. [2018. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 21.)  
  7. ↑ Lessig, Lawrence. Code: Version 2.0. New York: Basic Books, 35. o. (2006). ISBN 0-465-03914-6 
  8. ↑ Learning Language and Culture Via Public Internet Discussion Forums (angol nyelven). Springer (2009. május 25.). ISBN 9780230235823. Hozzáférés ideje: 2017. június 4. 
  9. ↑ Child Pornography: An Internet Crime. New York: Psychology Press, 97. o. (2003). ISBN 1-58391-244-4 
  10. ↑ Jordan, Tim. The Virtual Individual, Cyberpower: The Culture and Politics of Cyberspace and the Internet. New York: Routledge, 66. o. (1999). ISBN 0-415-17078-8 
  11. ↑ a b Trend, David. Reading Digital Culture. Malden, Massachusetts: Blackwell Publishing, 226–7. o. (2001). ISBN 0-631-22302-9 
  12. ↑ Singel, Ryan. „Fraudster Who Impersonated a Lawyer to Steal Domain Names Pleads Guilty to Wire Fraud”, Wired, 2007. szeptember 6. (Hozzáférés: 2007. október 2.) 
  13. ↑ Cavna, Michael. „‘NOBODY KNOWS YOU’RE A DOG’: As iconic Internet cartoon turns 20, creator Peter Steiner knows the joke rings as relevant as ever”, Washington Post , 2013. július 31. (Hozzáférés: 2015. január 6.) 
  14. ↑ Ticktin, Neil (1996. február 1.). „Save Cyberdog!”. MacTech 12 (2). (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)  
  15. ↑ Authentication: from passwords to public keys. Boston: Addison-Wesley (2002). ISBN 0-201-61599-1 .
  16. ↑ Vidani, Peter: The New Yorker - A cartoon by Kaamran Hafeez, from this week’s.... tumblr.com. The New Yorker, 2015. február 23. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  17. ↑ Cultural Sutures: Medicine and Media (angol nyelven). Durham, N.C: Duke University Press (2004. május 25.). ISBN 0822332949. Hozzáférés ideje: 2017. június 4. 
  18. ↑ Cloud as a Service: Understanding the Service Innovation Ecosystem (angol nyelven). Apress (2016. május 25.). ISBN 9781484201039. Hozzáférés ideje: 2017. június 4. 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az On the Internet, nobody knows you're a dog című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_interneten_senki_sem_tudja,_hogy_kutya_vagy&oldid=26210156”