Ugrás a tartalomhoz

Arthur E. Imhof

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. február 19., 11:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Művei)
Arthur E. Imhof
Életrajzi adatok
Született1939. április 20. (85 éves)
Naters
Ismeretes mint
  • történész
  • egyetemi oktató
  • demográfus
Tudományos fokozatdoktorátus
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur E. Imhof témájú médiaállományokat.

Arthur Erwin Imhof (Naters, 1939. április 20. – ) svájci történész és demográfus.

Életpályája

Egyetemi évei alatt történelmet tanult Zürichben, Brüsszelben, Párizsban és Rómában. Az 1965-ös zürichi doktorrá avatása után átment a Justus-Liebig egyetemre, ahol 1973-ban docensi állást kapott. 1980 és 1995 között brazil egyetemeket látogatott, ahol oktatott is. 2004-es nyugdíjazásáig ő volt az újkor történelmének professzora. Tagja a Norvég Királyi Tudományos Akadémiának.[1]

Kutatásai

Az 1980-as évek elején érdekes kutatásba fogott és négy évszázadot átölelően vizsgálta az egyszerű, átlag emberek, parasztcsaládok történetét.

Szokásaik, kultúrájuk, gazdasági életük elemzésén túl az igazi értelmet jelentő, legszemélyesebb kérdésekre kereste a választ eleink életében. Kétkedéssel közelített a modern, számítógépes statisztikával segített történelem elemzés adataihoz: „Ellenérzésem abból a körülményből fakad, hogy mindaz, amit a történelemkutatásban manapság művelünk, nem ér semmit, ha őseink szemével akarjuk látni a múltat. Az ő érdeklődésük ugyanis sokszor a legnagyobb mértékben különbözött a miénktől, és egyre gyakrabban vesszük észre, mennyire nem helyénvaló módon közelítünk életünk egyik vagy másik problémájához. Sőt, az sem ritka, hogy „hamis” a kérdés, melyet felteszünk.”

Elveszített világok

Az előző bekezdésben említett gondolatok alapján jutott el Imhof arra, hogy e könyvében őseink szemével próbálja vizsgálni a világot: melyek volt az ő gondjaik, hogyan vetődtek fel, és mire jutottak velük.

Művében Johannes Hoos portagazda fontos szerepet kap, aki 1670 és 1755 között élt az észak-hesseni Leimbachban, a Valte-portán. De a könyvben nem magát a személyt tartotta reprezentatívnak, hanem az akkor élt ősöket körülvevő kicsiny világot. Johannes alakja egyedül arra szolgál Imhof számára, hogy kézzelfoghatóan felmutasson a számtalan lehetőség közül egyet. 

Művei

  • Das prekäre Leben. Leben, Not und Sterben auf Votivtafeln. S. Hirzel, Stuttgart 1998, ISBN 377760688X
  • Die Kunst des Sterbens. Wie unsere Vorfahren sterben lernten. S. Hirzel, Stuttgart 1998, ISBN 3777606871
  • Das unfertige Individuum. Böhlau, Köln 1992, ISBN 3412020923
  • Die Lebenszeit. Vom aufgeschobenen Tod und von der Kunst des Lebens. C. H. Beck, München 1988, ISBN 3406332110
  • Einführung in die historische Demographie. C. H. Beck, München 1977, ISBN 3406069908
  • Bernadotte. Französischer Revolutionsgeneral und schwedisch-norwegischer König. Musterschmidt, Göttingen 1970, ISBN 3788100559
  • Grundzüge der nordischen Geschichte. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1970, ISBN 3534053478
  • Der Friede von Vervins 1598. Keller, Aarau 1966 (Dissertation)

Magyarul

  • Elveszített világok. Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat – és miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen...; ford. Gellériné Lázár Márta; Akadémiai, Bp., 1992 (Hermész könyvek) ISBN 340630270X

Jegyzetek

  1. The Norwegian Academy of Science and Letters Archiválva 2018. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Group 1: History. (hozzáférés: 2018. január 25.)

Források

További információk

  • Deutschlandfunk - Sendungen: LangeNacht. www.dradio.de. [2016. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 24.) Stúdióbeszélgetés leirata. Imhof egy, a társadalmi rituálékról szóló beszélgetés résztvevője volt.