Appius Claudius Pulcher (Kr. e. 143)
| Appius Claudius Pulcher | |
| Született | i. e. 179 előtt[1] ókori Róma |
| Elhunyt | nem ismert |
| Állampolgársága | római |
| Házastársa | Antistia[3][4] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | nem ismert Caius Claudius Pulcher |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Appius Claudius Pulcher (? – Kr. e. 133) római politikus, a patrícius Claudiusok nemzetségének tagja, a Kr. e. 185-ben consuli rangot viselő Appius Claudius Pulcher fia volt.
Kr. e. 143-ban consul volt, és dicsvágyból megtámadta az alpesi salassusokat. Először vereséget szenvedett, majd a Sibylla-könyv útmutatása alapján diadalt aratott. Rómába visszatérve megtagadták tőle a triumphust, mire ő saját költségen rendezett diadalmenetet. Ezt az egyik néptribunus megpróbálta megakadályozni, ám Pulcher Claudia nevű lánya, a Vesta-szűz megakadályozta, hogy lerángassa quadrigájáról. A következő évben sikertelenül jelöltette magát censornak, de később, valószínűleg Kr. e. 136-ban elnyerte a hivatalt Quintus Fulvius Nobilior kollégájaként.
Tiberius Gracchushoz adta feleségül egyik lányát, és Kr. e. 133-ban vejével és annak fivérével, Caius Gracchusszal együtt tagja volt a háromtagú földosztó bizottságnak. A néppártiak főellenségével, Publius Cornelius Scipio Aemilianus Africanusszal személyes ellenségeskedésben állt. Röviddel Tiberius Kr. e. 133-ban bekövetkezett halálát követően hunyt el.
Appius nevű fia szintén ifjabb Scipio ellenfele volt.
Jegyzetek
- ↑ a b Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)
- ↑ Claudii
- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
Források
- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).
| Elődei: Servius Sulpicius Galba és Lucius Aurelius Cotta |
Consul Kr. e. 143  |
Utódai: Lucius Caecilius Metellus Calvus és Quintus Fabius Maximus Servilianus |