Aj (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. július 18., 22:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2))
Aj
Közigazgatás
OrszágokOroszország
Földrajzi adatok
Hossz549 km
Forrásszint880 m
Vízhozam84 m³/s
Vízgyűjtő terület15 000 km²
ForrásDéli-Urál
é. sz. 54° 39′ 11″, k. h. 59° 06′ 41″
TorkolatUfa
é. sz. 56° 07′ 41″, k. h. 57° 40′ 40″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Aj témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Aj (oroszul: Ай, baskír nyelven Әй) folyó Oroszország európai részén, a Cseljabinszki területen és Baskíriában; az Ufa középső szakaszának bal oldali mellékfolyója.

Földrajz

Hossza: 549 km, vízgyűjtő területe: 15 000 km², évi közepes vízhozama a torkolatánál: 84 m³/sec. Teljes esése kb. 720 m.

A Déli-Urálban, az Ural-tau- és az Avaljak-hegy között (más forrás szerint a Jagodnij- és az Urenyga-hegy között) fekvő Kljukvennoje nevű mocsárból ered, 880 m tengerszint feletti magasságban, Zlatouszttól délnyugatra.

A Cseljabinszki területen végig hegyek között folyik; kezdetben északkelet felé, majd Zlatousztnál északnyugatra, nyugatra fordul. Baskíria területén a hegyek közül kiérve dombos vidéken halad észak, északkelet felé a Jurjuzany–Aj-síkságon, majd az Ufai-plató karsztos vidékén át. Uszty-Ajszk (jelentése: 'Aj-torkolat') falunál ömlik az Ufába, 160 m tengerszint feletti magasságban.

November elejétől április közepéig jég alatt van. Felső folyásának vidékén a Déli-Urál hegyeit és előhegyeit sűrű fenyveserdő borítja, alsó folyásán erdős sztyepp az uralkodó, melyet sok helyen felszántottak.

Jelentősebb mellékfolyók

  • Jobbról: Kusza, Nagy-Arsa, Kigi, Nagy-Ik, Ik
  • Balról: Nagy-Szatka.

Települések, ásványi kincsek

A folyó mentén a legnagyobb település Zlatouszt, nehézipari központ, kohászata és fegyvergyártása híres. Közelében, az azonos nevű folyó torkolatánál fekszik Kusza, járási székhely. Szulejka környékén jelentős bauxitlelőhelyek találhatók.

Baskíriai területen a folyó mentén kisebb falvak sorakoznak, ezen a vidéken megművelt földek húzódnak.

Források