Adolfo Bartoli
| Adolfo Bartoli | |
| Született | 1851. március 19.[1][2][3] Firenze[1][3][4] |
| Elhunyt | 1896. július 18. (45 évesen)[1][2][3] Pavia[1][3] |
| Állampolgársága | olasz (1861. március 17. – 1896. július 18.) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adolfo Bartoli (Firenze, 1851. március 19. – Pavia, 1896. július 8.) olasz fizikus. Legismertebb munkája a sugárzás nyomásának (más néven: sugárnyomás) elmélete a termodinamika elméletéből levezetve.
Bartoli Firenzében született és a pisai egyetemen tanult fizikát és matematikát. Tanulmányait követően több egyetemen is tanított professzori státuszban (Arezzo, 1876; Sassari, 1878; Firenze, 1879; Catania, 1893, Pavia, 1893).
1874-ben James Clerk Maxwell levezette az elektromágneses elméletéből a sugárnyomást az éterben.[5] Bebizonyította, hogy egy test kisugárzott hőmérséklete növelhető azáltal, hogy egy mozgó tükör által a tükrözzük a fényét, és így lehetővé válik energia átadása hidegebb testből melegebb testhez. Ahhoz hogy elkerüljük a termodinamika második törvényének megsértését, ez csak úgy lehetséges, hogy a fény nyomást ad át a tükörnek.[6] Ezért a sugárnyomást Maxwell–Bartoli tételnek is hívják.
Későbbiekben a sugárnyomás fontos szerepet játszott Albert Einstein munkáiban, a tömeg-energia egyenlettel kapcsolatban és fotoelektromos hatásnál. Einstein Paviában élt 1895-ben, amikor Bartoli vezette a fizika tanszéket a helyi egyetemen. Az nem tudható, hogy Einsteinre befolyással volt Bartoli.
Bartoli 1896-ban halt meg Paviában.
Jegyzetek
- ↑ a b c d www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ a b I professori dell'Università di Pavia (1859-1961) (olasz nyelven)
- ↑ a b c d Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1964. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
- ↑ Elenco degli alunni della Scuola Normale Superiore di Pisa dal 1847 al 1970, 8
- ↑ Maxwell, J.C (1873), A Treatise on electricity and magnetism, Vol. 2, § 792, London: Macmillan & Co., p. 391.
- ↑ Bartoli, A. (1876–1884), "Il calorico raggiante e il secondo principio di termodynamica" (PDF), Nuovo Cimento, 15: 196–202, doi:10.1007/bf02737234.
