A ló jegyei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A ló jegyei azok a külső jegyek, amelyek segítségével a lovat azonosítani lehet. A jegyeket a ló személyazonossági okmányaiba[1], például a lóútlevélbe be kell vezetni. A jegyeket részletesen nemzetközi szabványok alapján írják le. A jegyek típus szerint kétfélék lehetnek, elsődleges és másodlagos jegyek.

Csillag
A ló jegyei a fejen: Felső sor 1-6-ig, Alsó sor 1-6-ig
Jegyek a lábon. Felső sor 1-3-ig, Alsó sor 1-3-ig

Elsődleges jegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fejen előforduló jegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A képen a felső sorban 1-6-ig
  1. Hóka: a homloktól az orrig vastagabb fehér sáv húzódik.
  2. Orrcsík: keskeny fehér csík homloktól az orrig.
  3. Orrfolt: rózsaszín folt az orron.
  4. Ferde hóka: keskeny fehér ferde csík a homloktól az orrig.
  5. Megtört hóka: keskeny szakadozott megtört fehér csík a homloktól az orrig.
  6. Lámpás: a homloktól az orrig fehér sáv húzódik, ami túllóg a szemen. Előnézetből olyan, mintha a ló feje fehér lenne. Békaszáj, mindkét ajak rózsaszín, és fekete foltok vannak rajta.
  • A képen az alsó sorban 1-6-ig
  1. Tűzött homlok: a ló homlokán pár szál fehér szőrszál található.
  2. Csillag: szabályos alakú fehér folt a homlokon.
  3. Orrhátra nyúló csillag
  4. Virág: a homlokon szabálytalan fehér folt van.
  5. Piszra: fehér színű folt az orron.
  6. Tejfeles száj: a ló mindkét ajka fehér.
  • Fehér felső ajak: a ló felső ajka fehér.
  • Fehér alsó ajak: a ló alsó ajka fehér.
  • Szárcsa: rózsaszín folt az alsó ajakon.

A lábon előforduló jegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lábon két fő jegytípus lehetséges a harisnyás és a kesely. A foltok általában fehérek.

  • A kép felső sorában 1-3-ig
  1. Harisnyás: a ló lába elülső lábtő ízülettől lefelé kesely
  2. Félszár kesely
  3. Szár alsó harmadáig kesely
  • A kép alsó sorában 1-3-ig
  1. Csüdben kesely
  2. Pártaszélen kesely
  • Sarokvánkosban kesely: a ló sarokvánkosában (közvetlen a pata fölött hátul) fehér folt.
  • Csüdben kesely: a ló csüdje (a bokán aluli rész) fehér.
  • Bokán felül kesely: a fehér rész kicsivel a ló bokáján felülre ér.
  • Pártán felül kesely
  • Csüdig kesely: a ló csüd ízületéig fehér.
  • Félszár kesely: a ló szárának (a csüd és a elülső lábtőízület/hátulsó lábtőízület (csánk) közötti rész) feléig fehér a láb.
  • Szárkesely: a ló lába a lábszára tetejéig fehér.
  • Harisnyás: a ló lába elülső lábtőízülettől felfelé kesely
  • Pártában kesely: a ló pártáján (a pata fölötti rész) fehér.
  • Mindkét sarokvánkosban kesely
  • Foltos kesely: a ló félszárban vagy szárban kesely lábán sötétebb foltok vannak.
  • Hermelinkesely: a ló csüdön felül kesely lábán sötétebb foltok vannak.

A lábon úgynevezett Zebracsíkok is előfordulhatnak. Ezek a sötét szőrrel fedett gyűrűk a lovak ősi eredetére utalnak, s a rejtőzködésben játszottak szerepet.

Másodlagos jegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Forgó
  • Sérülés
  • Sütés[2] A lovat csikókorában beégetett bélyegekkel jelölik meg, a jelölést 2000 óta a Csikóbélyegzési jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

Lószínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A ló színét az adja, hogy milyen színű a szőre. Ez a szín pedig attól függ, hogy a ló bőre mennyi természetes festékanyagot, pigmentet tartalmaz. Általában a lovak bőre sötét, kivéve a fehér jegyek helyén, így például a fejükön vagy a lábuk végén, ahol is a bőr rózsaszínű. A bőr sötét színe az orrtájakon látszik a legjobban. A lovak színe korukkal együtt változhat, szőrük kifehéredhet, vagy foltok jelenhetnek meg rajta. Különböző nyelvekben a lovak színének elnevezései jelentősen eltérnek. Például a magyar nyelv megkülönbözteti a derest és a szürkét, a német nyelv azonban nem (schimmel), az angol nyelvben a pej világosabb és sötétebb változatára van külön szó (bay és brown).

Vannak alapszínek és kevert színek, a magyar nyelvben a színes és a fehér szőrök aránya szerint is van megkülönböztetés:

  • tűzött - ha a színes fedőszőrök között kevés fehér szőr látható
  • deres - ha a fehér szőr már jóval több, de a színes még uralkodik
  • vércse - ha a törzsön 50%-nál több a fehér szőr
  • tarka - ha nagy fehér foltok színesekkel váltakoznak
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lószínek témájú médiaállományokat.

Genetikai formulák és szín meghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

W Fehér
G Szürke
E, A, CC, dd, gg, ww, toto Barna Pej
E, aa, CC, dd, gg, ww, toto Fekete
ee, aa, CC, dd, gg, ww, toto Vöröses sárga vagy Gesztenye
E, A, CCr, dd, gg, ww, toto Szarvasbőr
ee, CCr, dd, gg, ww, toto Aranysárga (Palomino)
ee, CrCr Cremello
E, A, CrCr Perlino - bőr rózsaszínes, szem kék, szőr fehér vagy krémszínű, sörény és farok sötétebb, rozsdaszínű vagy narancsárnyalatú
E, A, CC, D, gg, ww, toto Sárgaderes
E, aa, CC, D, gg, ww, toto Szürkederes
E,A,CC,D Pejderes
ee, CC, D, gg, ww, toto Meggyderes
gg, E, aa, CC, dd, RN Aranyderes
gg, E, A, CC, dd, RN Aranyderes
gg, ee, CC, dd, RN Aranyderes
gg, E, A, CCr, dd, RN Szarvasbőr Aranyderes
gg, ee, CCr, dd, RN Palomino Aranyderes
gg, E, A, CC, D, RN Szarvasbőr Roan (Red Roan)
gg, E, aa, CC, D, RN Mouse Dun Roan, Grulla Roan, or Blue Roan
gg,ee, CC, D, RN Red Dun Roan (Red Roan)
gg, E, A, CC, dd, gg, ww, TO Pej
gg, ee, CC, D, gg, ww, TO Red Dun
gg, Ch, ee, aa, CC, dd, gg, ww, toto Gold Champagne
gg, Ch, E, A, CC, dd, gg, ww, toto Amber Champagne
gg, Ch, E, aa, CC, dd, gg, ww, toto Classic Champagne
gg, Ch, ee, CcrCcr Ivory Champagne
gg, E, aa, CC, dd, TO, Sb Black Sabino-Tobiano
gg, E, aa, CC, dd, TO, O Black Tobiano-Overo
ee, CCr, dd, gg, ww, TO Palomino Tobiano Paint
gg, ee, aa, CC, dd, TO, Spl Red Tobiano-Splash

Nemzetközi színkódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • b = Bay
  • bl = Black
  • br = Brown
  • ch = Chestnut
  • d = Dark
  • l = Light
  • lv = Liver
  • pal = Palomino
  • r = Roan
  • bksk = Buckskin

Alapszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Albinó ló
Fekete ló
Palomino
  • Fehér vagy Albínó
    • Selyemfehér vagy keselyfehér, a fehér ló születésétől fogva fehér színű. Bőrében nincs festékanyag, a patái viaszsárgák, az ajkai hússzínűek. Albínónak is nevezik.
    • Patyolattiszta
    • Ezüstfehér ez a szín a korral alakul ki.
  • Fekete - ha a ló sörénye és farokszőrzete, valamint fedőszőre is egyaránt fekete
    • Hollófekete
    • Almázott koromfekete
    • Bársonyfekete
    • Bogárfekete
    • Nyárifekete: télen, a festékanyag megfogyatkozása következtében a szőrök enyhén barnásvörös árnyalatúak, nyáron azonban a fokozottabb pigment termelés miatt, a sima rövid szőrök fénylő feketének látszanak
  • Fakó - a fedőszőrzet sárga vagy nagyon halvány barna és a hosszú szőrzet fekete, a legősibb lószín
    • Mosottsörényű fakó
    • Kendersörényű fakó
    • Tajték fakó
    • Varjúfakó
    • Gerle fakó
    • Egérfakó
    • Hamvasfakó
    • Farkasfakó
    • Izabellafakó: annyiban egyezik a fakóval, hogy az alapszőrzet világosbarna vagy sárga, a sörény és farokszőrzet azonban fehér, azaz "szőke". A palomino lófajta színe, sokszor fehér jeggyel párosul.
    • Zsufafakó: világossárga fedőszőr, sötétszürke hosszúszőr
    • Fátyolfakó: a fedőszőrök egészen világos árnyalatúak, a hosszúszőrök majdnem fehér színűek
    • Rozsdafakó
    • Cserfakó
    • Toronyi-fakó
    • Pálfi-fakó
  • Pej - ha a fedőszőr barna és a sörény fekete, akkor a ló pej
Pej mén (Overdose)
    • Meggypej
    • Szattyánpej
    • Mogyorópej
    • Gesztenyepej
    • Sötétpej
    • Világospej vagy Fehérpej
    • Hópej
    • Pirospej
    • Tüzespej
    • Tulipiros pej
    • Meggypej
    • Cseresznyepej
    • Mogyorópej
    • Szattyánpej
    • Fakópej
    • Barnapej
    • Pejderes
    • Vöröslábú pej
  • Sárga - ha a sörény barna, akkor a ló sárga, a hosszú és a fedőszőrök a világossárgától a sötétbarnáig váltakoznak, a bőre palaszürke
    • Aranysárga
    • Vörössárga
    • Sötétsárga
    • Agyagsárga vagy Szennyessárga
    • Májsárga
    • Bronzsárga
    • Izzadtsárga
    • Fátyolsárga vagy Kenderfarkú sárga
    • Szögsárga vagy Szénsárga
    • Őzelt sárga
    • Koromsárga
    • Sárgafakó

Kevert színek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Deres - ha a ló olyan, mintha belepte volna a dér, mert fehér szálak bújnak meg a teste rövid szőrei között
    • Vércsederes: sárga fedőszőrbe fehér szőrszálak keverednek.
    • Pejderes: barna fedőszőrbe fehér szőrszálak keverednek.
    • Vasderes: a szürke fedőszőrzetbe fehér szőrszálak keverednek.
    • Almázott: a fehér színű szőrön kerek szürkés foltokat formáz a szőr színe.
    • Feketevércse
    • Sárgavércse
    • Pejvércse
  • Szürke
    • Szeplős- vagy legyesszürke: világosszürke alapon sötét, általában barna pettyes, mintha ellepték volna a legyek
    • Almásszürke vagy Almázott szürke: szőrében fekete és fehér kör alakú foltok vannak.
    • Acélszürke: a ló fekete fedőszőrzetén át elővillannak a fehér szőrszálak.
    • Pisztrángszürke
    • Daruszürke vagy Daruszőrű
    • Ezüstszürke
    • Palaszürke
    • Mézszürke
    • Seregélyszürke
  • Tarka - ha a ló testén fehér és színes foltok váltakoznak
    • Sárgatarka: fehér szőr alapon sárga foltok
    • Feketetarka: fehér szőr alapon fekete foltok
    • Párductarka: a ló fehér szőrét barna vagy fekete foltok tarkítják.
    • Pejtarka: fehér szőr alapon pej foltok
    • Habostarka
    • Agáttarka
Appaloosa
  • Appaloosa - a ló fedőszőre fehér vagy halvány szürke, barna, sárga vagy fekete pettyekkel tarkítva. A sörény és farok szőrzet többnyire fehér, legelterjedtebb a fekete test, a faron pöttyös vagy fehér szőrrel, de van sötét testű halványabb foltokkal és jegyekkel és fehér testű az egész testen fekete pöttyökkel is.
    • Hópehely mintás
    • Takaró mintás
    • Leopárd mintás
  • Pinto - pöttyös ló, rendelkeznie kell legalább 95 cm2 rózsaszín bőrfelülettel, fehér szőrrel a testén, illetve két évesnél idősebb lovak esetében a fej bizonyos részein.
Pinto
  • Cremello - krémszínű, a ló bőrében és pataszarujában nincs pigment, és sörénye, farka és rövid szőrei krémfehérek


Egyéb jegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cremello

A hát jegyei, ismertetőjegy a szíjalt hát, ami a gerincélen végigfutó sötét csík. Pigmenthiányos bőrfolt, szőrforgó, mely többnyire kör alakú, amikor a szőrszálak egy kis területen, csigavonalban nőnek. A lovat csókaszeműnek hívjuk, ha szemének színe az írisz pigmentszegénysége miatt kékesfehér. A lámpás lovak egyik szeme gyakran csókaszem.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovácsy Béla, Monostori Károly, A ló és tenyésztése, OMGE Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1905.
  • Kun Péter: Szelek szárnyán - A sztyeppei nomádok lovaskultúrája, Arkadas Pszichológiai Művészeti és Könyvkiadó Bt., 2005 ISBN 978-963-212-843-6
  • Josee Hermsen: Lovak enciklopédiája. Ford. Horváth Ildikó. Ventus Libro Kiadó, 2006. ISBN 978-963-9546-74-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ló anatómiája témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]