# |
Epizód címe |
Első sugárzás
|
14 |
Költözködés |
1995.
|
Egyszer minden véget ér. A vándorcirkusz összepakol, s búcsút int a kedves kisvárosnak, hogy Fred vezérletével új helyszínt keressen magának. Csakhogy ez nem olyan egyszerű, a kiszemelt település főterén dugót okoznak, a focipályán pedig meccs kezdődik. A községi megbízott úgy dönt, egy sátornak a campingben a helye. Innen viszont a kint rekedt túristák kergetik el őket. Teljesen besötétedik mire a társulat hosszas kóválygás után végre felverheti a sátrat. Csak másnap derül ki, hogy oda jutottak vissza, ahonnan előző nap elindultak.
|
15 |
Hőség |
1995.
|
Kibírhatatlan hőség telepedik a vándorcirkuszra. Leo és Fred minden lehetséges módon megpróbál védekezni ellene, de hiába. Frednek végül mentőötlete támad: egy legyező spriccelő, árnyékot adó csodamasinát kell eszkábálni. Hozzá is látnak a munkához, de mire a mű elkészül, lepotyognak a levelek, s csendesen hullani kezd a hó. Leo és Fred fázósan húzódnak a kandalló mellé.
|
16 |
Járvány |
1995.
|
Leo és Fred - s velük együtt az egész cirkusz - lebetegszik. Az előadás estéjén azonban a hivatástudattól vezérelve mégis vállalkoznak az előadásra. A porondra lépve döbbenten látják, az üres nézőtéren csak egyetlen szipákoló, vörös orrú fiúcska várja izgatottan a kezdést. Leo és Fred a látványtól felderülve, s persze versenyt prüszkölve a "publikummal", elkezdi a műsort.
|
17 |
Bolhacsípés |
1995.
|
Fred egy nap bolhát fog a lakókocsiban. Rögtön Leora gyanakszik, megfürdeti, kifésüli, befújja desodornak álcázott bolhairtóval. Másnap Leo is összecsipkedve ébred. Magában Fredet vádolva, titkon kimossa az idomár ruháit, kifertőtleníti az ágyát. A bolhák azonban továbbra is maradnak és össze-vissza csípik őket. Már-már kenyértörésre kerül sor Leo és Fred között, amikor a lakókocsiba zokogva betoppan a bolhaidomár: megszöktek a bolháim!
|
18 |
A félénk erőművész |
1995.
|
Vendégművész érkezik a cirkuszba. Az ismerkedés ünnepélyes perceiben Leo véletlenül rálép a lábára, amitől az úgy megrémül, hogy sikítozva rohan be a lakokocsijába. Leot számos sikertelen békülési kísérlete után a cirkuszi kupaktanács egy ketrecbe zárja. Az erőművész végre megnyugszik, de lelkiismeretfurdalás kezdi gyötörni. Egy nap, mikor meghallja a ketrecében rémülten felsikoltó Leot, hősies vakmerőséggel szétfeszíti a rácsokat s kéz a kézben futnak be a lakókocsiba. A ketrecben egy kisegér cikázik ide-oda, ide-oda.
|
19 |
A bohóc |
1995.
|
Az előadáson a bohócnak nem jönnek be a poénjai. A porondról a szertárba lépve leroskad egy dobogóra és keservesen sírva fakad. A várakozó Leo és Fred esetlen tréfákkal, rögtönzött bohócszámokkal próbálják felvidítani. Sikertelenül. Végül a bohóc megelégelve Fredék ripacskodását, felpattanva elszaladni készül, ám véletlenül egy hatalmasat esik. Leoékból, hiába akarják visszatartani, kitör a kacagás. A bohóc felnéz és végre elmosolyodik. Így adta vissza Leo és Fred a bohócnak elveszett önbizalmát.
|
20 |
Születésnap |
1995.
|
Leó az oroszlán, a születésnapját ünnepli. Barátai rendkívüli meglepetést terveznek az ünnepeltnek. Ám a meglepetés helyett, az ajándékozás teljesen félresikerül. Vajon találnak-e az oroszlánnak igazi ajándékot amitől visszanyeri a jókedvét?
|
21 |
Elcserélt varázspálca |
1995.
|
Az előadás előtt Leo az üres cirkuszsátorba lopózva kipróbálja a zenekar hangszereit. Mivel nem találja a dobverőket a karmesteri pálcával kénytelen dobolni. A kezdés közeledtével persze mindent gondosan a helyére pakol: a karmesteri pálcát a cilinderbe, a varázspálcát a kottatartóba. Így történhetett, hogy ezen az estén a varázslónak nem sikerültek a mutatványai, viszont a karmester beintésére soha nem látott csodák történtek a pódiumon.
|
22 |
Féltékenység |
1995.
|
Egy egyhangú délután a cirkuszudvaron ücsörögve Leo és Fred már nagyon unja magát. Végre Leo társat talál, akivel elvonulva harsányan hahotázni kezd, Fred féltékenyen bömböltetni kezdi a rádiót, jókedvet színlel, de végül szomorúan eloldalog. Délután az idomár fut össze egy baráttal, s most Leo lesz féltékeny a jól mulató Fredre. A kényes helyzetet a bohóc oldja fel a legújabb viccével, amit most Fred után Leonak és új barátjának is előad. Most már Leoból is feltör a röhögés, hisz ezen a viccen mulattak egész délelőtt.
|
23 |
Fényképezkedés |
1995.
|
A cirkusz új plakátot készít. Az artisták színes ruhakölteményekben, a pónilovak bóbitásan, az elefánt lepellel a hátán várják a fotózást. Egyedül Leonak nincs mit felvennie. Fred cuccai kicsik rá, a tolseprű és asztalterítő nem áll jól és a zebracsíkokra festett bundája sem az igazi. Már-már teljesen elkeseredik, mikor a falon függő sötétbarna és zsemleszínű oroszlánpár csodálatos fotójára pillant: a szülei. A két szín keverékét magára kenve végül eredeti színében, de már büszke öntudattal lép a többiek közé.
|
24 |
I. Leonárd |
1995.
|
Egy este Fred az állatok királyáról mesél Leónak. Másnap az immár öntudatára ébredt oroszlán gőgösen parancsolgatni kezd a cirkusz állatainak. A kezdetben értetlen alattvalók végül is játékból, ripacskodva hódolni kezdenek Leonak. A játékba bekapcsolódó elefánt azonban suta bumfordításával mindent összetörve végül a tehetetlenül tajtékzó Leo király kedvét is letöri.
|
25 |
Krimi |
1995.
|
|
26 |
Álom |
1995.
|
Leo és Fred régi sikereikről álmodoznak, de a valóság: a régi sátor, a megkopott felszerelés, a szegényes életkörülmények elkeserítik őket. Váratlanul szerződést ajánl nekik egy nagy nevű cirkusz, ahol azonban hamar kiderül, hogy bohócot csináltak belőlük. Visszavágynak a régi életükbe, a régi cirkuszba. De vajon visszafogadná-e őket az egykori társulat, s a néhai közönség?
|