1649 az irodalomban
Az 1649. év az irodalomban.
Publikációk[szerkesztés]
- Madeleine de Scudéry és Georges de Scudéry pásztorregényfolyama: Artamène ou le Grand Cyrus (Artamène avagy a Nagy Cyrus); „túlzás nélkül tekinthető a lélektani regény egyik előfutárának.”[1] A francia nyelven valaha írt leghosszabb regény (tíz kötet, 1649–1653).
Születések[szerkesztés]
- március 12. – Koháry István országbíró, politikus, költő, „a látomásos, allegorizáló barokk irodalom és álom-költészet képviselője”[2] († 1731).
- május 10. – Pápai Páriz Ferenc bölcsészdoktor, tanár, orvos, szótáríró; Latin-magyar szótárának (1708) hatása nagy mértékben befolyásolta az irodalmi nyelv alakulását († 1716)
Halálozások[szerkesztés]
- december 12. – Geleji Katona István, a református egyházi irodalom kiemelkedő egyénisége, rektor az erdélyi fejedelmek udvarában (* 1589)
- ? – Richard Crashaw angol költő, a metafizikus költők egyike (* 1613 körül)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dobossy László: A francia irodalom története Gondolat, Budapest, 1963 (I./205. o.)
- ↑ szerk.: Klaniczay Tibor: A magyar irodalom története (2. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 202. o.. 963 05 1641 1 2. kötet (1964)