Óriásbogárformák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriásbogárformák
Különféle óriásbogárformák
Különféle óriásbogárformák
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Scarabaeiformia
Öregcsalád: Scarabaeoidea
Család: Ganajtúrófélék (Scarabaeidae)
Alcsalád: Óriásbogárformák (Dynastinae)
MacLeay, 1819
Nemzetségek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriásbogárformák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásbogárformák témájú kategóriát.

Az óriásbogárformák (Dynastinae) a bogarak (Coleoptera) rendjének, a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjának egyik alcsaládja. Sok ide tartozó faj jellegzetes szarvszerű kinövéseket visel, különösen a hímek. Ebbe az alcsaládba tartozik a Föld egyik legnagyobb rovara, az akár 170 mm-t is elérő herkulesbogár (Dynastes hercules), és az egyik legnagyobb tömegű bogár, a Megasoma actaeon.

Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) (Oryctini)
Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) (Oryctini)
Keleti herkulesbogár (Dynastes tityus) (Dynastini)
Keleti herkulesbogár (Dynastes tityus) (Dynastini)
Japán orrszarvúbogár (Allomyrina dichotoma) (Dynastini)
Japán orrszarvúbogár (Allomyrina dichotoma) (Dynastini)

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alcsalád képviselői Antarktika kivételével minden kontinensen megtalálhatók. A mintegy 1500 leírt fajt mintegy 225 nembe sorolják. Legnagyobb fajszámban Dél-Amerika és Afrika trópusi területein élnek. Legkevesebb (65) fajuk a Palearktikumban él. Európában 13, Magyarországon 2 fajuk található meg.

Jellemzőik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes vagy nagy, néha óriás (10-170 mm) méretű, zömök testű bogarak. Gyakran jelentős ivari dimorfizmust figyelhetünk meg náluk: a nagyobb termetű hímek fejükön és/vagy előtorukon szarvszerű kinövéseket viselhetnek, a nőstényeknél ezen nyúlványok legtöbbször hiányoznak. Testük erősen szklerotizált, vörösesbarna, barna vagy fekete színezetű, néha (Chalcosoma) fémfényű. Fejük kicsi. A csápok tövét a fejpajzs oldalszegélye eltakarja, így az felülről nem látható. Rágóik lemezszerűek, felülnézetben általában jól láthatóak. Csápjuk 9 vagy 10 ízű, 3 ízű legyezővel. Szárnyfedőjük erősen domború, a potrohot végig befedi. Hártyás szárnyaik jól fejlettek. Lábaik (különösen az elülső pár) viszonylag hosszúak, bár a talajban fejlődő fajoknak rövid, erős ásólábaik vannak.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felsorolás nem tartalmazza az összes ismert taxont.

Agaocephalini nemzetség (Burmeister, 1847) - 11 nembe sorolt 45 faj
Cyclocephalini nemzetség (Laporte de Castelnau, 1840) - 15 nembe sorolt kb. 500 faj
Dynastini nemzetség (MacLeay, 1819) - 12 nembe sorolt kb. 50 faj
Atlaszbogár (Chalcosoma atlas) (Linnaeus, 1758)
Herkulesbogár (Dynastes hercules) (Linnaeus, 1758)
Elefántbogár (Megasoma elephas) (Fabricius, 1775)
Hexodontini nemzetség (Lacordaire, 1856) - 3 nembe sorolt 18 faj
Oryctini nemzetség (Mulsant, 1842) - 26 nembe sorolt kb. 230 faj
Orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) (Linnaeus, 1758)
Oryctoderini nemzetség (Endrödi, 1971) - 10 nembe sorolt 30 faj
Pentodontini nemzetség (Mulsant, 1842) - kb. 100 nembe sorolt 600 faj
Butabogár (Pentodon idiota) (Herbst, 1789)
Phileurini nemzetség (Burmeister, 1847) - 39 nembe sorolt kb. 260 faj

Magyarországon előforduló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]