„Kvantummetrológia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tothgeza (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Tothgeza (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''kvantummetrológia''' azt tanulmányozza, hogyan lehet különböző fizikai paramétereket nagy pontossággal megmérni olyan rendszerekkel, amelyeknek a leírásához kvantummechanikát kell használni,<ref name="BraunstenCaves1994">{{cite journal | last1=Braunstein | first1=Samuel L. | last2=Caves | first2=Carlton M. | title=Statistical distance and the geometry of quantum states | journal=Physical Review Letters | publisher=American Physical Society (APS) | volume=72 | issue=22 | date=1994-05-30 | issn=0031-9007 | doi=10.1103/physrevlett.72.3439 | pmid=10056200 | pages=3439–3443 | bibcode=1994PhRvL..72.3439B}}</ref><ref>{{cite journal |last1=Paris |first1=Matteo G. A. |title=Quantum Estimation for Quantum Technology|journal=International Journal of Quantum Information |date=21 November 2011 |volume=07 |issue=supp01 |pages=125–137 |doi=10.1142/S0219749909004839|arxiv=0804.2981 |s2cid=2365312 }}</ref><ref>{{cite journal |last1=Giovannetti |first1=Vittorio |last2=Lloyd |first2=Seth |last3=Maccone |first3=Lorenzo |title=Advances in quantum metrology |journal=Nature Photonics |date=31 March 2011 |volume=5 |issue=4 |pages=222–229 |doi=10.1038/nphoton.2011.35|arxiv=1102.2318 |bibcode=2011NaPho...5..222G |s2cid=12591819 }}</ref><ref>{{cite journal |last1=Tóth |first1=Géza |last2=Apellaniz |first2=Iagoba |title=Quantum metrology from a quantum information science perspective |journal=Journal of Physics A: Mathematical and Theoretical |date=24 October 2014 |volume=47 |issue=42 |pages=424006 |doi=10.1088/1751-8113/47/42/424006|arxiv=1405.4878 |bibcode=2014JPhA...47P4006T |doi-access=free }}</ref><ref>{{cite journal |last1=Pezzè |first1=Luca |last2=Smerzi |first2=Augusto |last3=Oberthaler |first3=Markus K. |last4=Schmied |first4=Roman |last5=Treutlein |first5=Philipp |title=Quantum metrology with nonclassical states of atomic ensembles |journal=Reviews of Modern Physics |date=5 September 2018 |volume=90 |issue=3 |page=035005 |doi=10.1103/RevModPhys.90.035005|arxiv=1609.01609 |bibcode=2018RvMP...90c5005P |s2cid=119250709 }}</ref><ref>{{cite journal |last1=Braun |first1=Daniel |last2=Adesso | first2=Gerardo | last3=Benatti| first3= Fabio | last4=Floreanini| first4=Roberto | last5=Marzolino |first5=Ugo |last6=Mitchell|first6= Morgan W. |last7=Pirandola |first7= Stefano|title= Quantum-enhanced measurements without entanglement |journal=Reviews of Modern Physics |date=5 September 2018 |volume=90 |issue=3 |page=035006 |doi=10.1103/RevModPhys.90.035006 |arxiv= 1701.05152|bibcode=2018RvMP...90c5006B |s2cid=119081121 }}</ref> sokszor a kvantum-összefonódottságot felhasználva. A terület azt ígéri, hogy olyan mérési módszereket fejleszt ki, amelyek nagyobb pontosságot érnek el, mint a klasszikus módszerek.
A '''kvantummetrológia''' azt tanulmányozza, hogyan lehet különböző fizikai paramétereket nagy pontossággal megmérni olyan rendszerekkel, amelyeknek a leírásához kvantummechanikát kell használni,<ref name="BraunstenCaves1994">{{cite journal | last1=Braunstein | first1=Samuel L. | last2=Caves | first2=Carlton M. | title=Statistical distance and the geometry of quantum states | journal=Physical Review Letters | publisher=American Physical Society (APS) | volume=72 | issue=22 | date=1994-05-30 | issn=0031-9007 | doi=10.1103/physrevlett.72.3439 | pmid=10056200 | pages=3439–3443 | bibcode=1994PhRvL..72.3439B}}</ref><ref>{{cite journal |last1=Paris |first1=Matteo G. A. |title=Quantum Estimation for Quantum Technology|journal=International Journal of Quantum Information |date=21 November 2011 |volume=07 |issue=supp01 |pages=125–137 |doi=10.1142/S0219749909004839|arxiv=0804.2981 |s2cid=2365312 }}</ref><ref>{{cite journal |last1=Giovannetti |first1=Vittorio |last2=Lloyd |first2=Seth |last3=Maccone |first3=Lorenzo |title=Advances in quantum metrology |journal=Nature Photonics |date=31 March 2011 |volume=5 |issue=4 |pages=222–229 |doi=10.1038/nphoton.2011.35|arxiv=1102.2318 |bibcode=2011NaPho...5..222G |s2cid=12591819 }}</ref><ref>{{cite journal |last1=Tóth |first1=Géza |last2=Apellaniz |first2=Iagoba |title=Quantum metrology from a quantum information science perspective |journal=Journal of Physics A: Mathematical and Theoretical |date=24 October 2014 |volume=47 |issue=42 |pages=424006 |doi=10.1088/1751-8113/47/42/424006|arxiv=1405.4878 |bibcode=2014JPhA...47P4006T |doi-access=free }}</ref><ref>{{cite journal |last1=Pezzè |first1=Luca |last2=Smerzi |first2=Augusto |last3=Oberthaler |first3=Markus K. |last4=Schmied |first4=Roman |last5=Treutlein |first5=Philipp |title=Quantum metrology with nonclassical states of atomic ensembles |journal=Reviews of Modern Physics |date=5 September 2018 |volume=90 |issue=3 |page=035005 |doi=10.1103/RevModPhys.90.035005|arxiv=1609.01609 |bibcode=2018RvMP...90c5005P |s2cid=119250709 }}</ref><ref>{{cite journal |last1=Braun |first1=Daniel |last2=Adesso | first2=Gerardo | last3=Benatti| first3= Fabio | last4=Floreanini| first4=Roberto | last5=Marzolino |first5=Ugo |last6=Mitchell|first6= Morgan W. |last7=Pirandola |first7= Stefano|title= Quantum-enhanced measurements without entanglement |journal=Reviews of Modern Physics |date=5 September 2018 |volume=90 |issue=3 |page=035006 |doi=10.1103/RevModPhys.90.035006 |arxiv= 1701.05152|bibcode=2018RvMP...90c5006B |s2cid=119081121 }}</ref> sokszor a kvantum-összefonódottságot felhasználva. A terület azt ígéri, hogy olyan mérési módszereket fejleszt ki, amelyek nagyobb pontosságot érnek el, mint a klasszikus módszerek.
A kvantumhipotézis-teszteléssel együtt,<ref>{{cite book |last1=Helstrom |first1=C |title=Quantum detection and estimation theory |date=1976 |publisher=Academic Press |isbn=0123400503}}</ref><ref>{{cite book |last1=Holevo |first1=Alexander S |title=Probabilistic and statistical aspects of quantum theory |date=1982 |publisher=Scuola Normale Superiore |isbn=978-88-7642-378-9 |edition=[2nd English.]}}</ref> a kvantum szenzorok elméleti modelljének alapját adja.<ref>{{Cite journal | doi=10.1038/s41566-018-0301-6| title=Advances in photonic quantum sensing| journal=Nature Photonics| volume=12| pages=724–733| year=2018| last1=Pirandola| first1=S| last2=Bardhan| first2=B. R.| last3=Gehring| first3=T.| last4=Weedbrook | first4= C.| last5= Lloyd| first5=S. | issue=12| arxiv= 1811.01969| bibcode=2018NaPho..12..724P| s2cid=53626745}}</ref><ref name="QuntumInterferometricSensors2005">{{cite journal |last1=Kapale |first1=Kishor T. |last2=Didomenico |first2=Leo D. |last3=Kok |first3=Pieter |last4=Dowling |first4=Jonathan P. |title=Quantum Interferometric Sensors |journal=The Old and New Concepts of Physics |date=18 July 2005 |volume=2 |issue=3–4 |pages=225–240 |url=https://www.hrpub.org/download/20040201/UJPA-18490180.pdf}}</ref>


== Matematikai alapok ==
== Matematikai alapok ==

A lap 2024. január 26., 00:13-kori változata

A kvantummetrológia azt tanulmányozza, hogyan lehet különböző fizikai paramétereket nagy pontossággal megmérni olyan rendszerekkel, amelyeknek a leírásához kvantummechanikát kell használni,[1][2][3][4][5][6] sokszor a kvantum-összefonódottságot felhasználva. A terület azt ígéri, hogy olyan mérési módszereket fejleszt ki, amelyek nagyobb pontosságot érnek el, mint a klasszikus módszerek. A kvantumhipotézis-teszteléssel együtt,[7][8] a kvantum szenzorok elméleti modelljének alapját adja.[9][10]

Matematikai alapok

A kvantummetrológia egyik alapfeladata a paraméter becslése unitér dinamika esetén

ahol a rendszer kezdeti állapota és a rendszer Hamilton-operátora. A paramétert a állapoton való mérések alapján becsülik.

Tipikusan a rendszer több részecskéből álló összetett rendszer, és a Hamilton-operátor egyrészecskés operátorok összege

ahol a k. részecskén hat. Ebben az esetben nincs kölcsönhatás a részecskék között. Ilyenkor lineáris interferométerről beszélünk.

Az elérhető pontosságra a Cramér–Rao-határ ad alsó határt

ahol a független ismétlések száma és a kvantum Fisher-információ.[1][11]

A paraméterbecslés pontosságának függése a részecskeszámtól és a zaj hatása

A kvantummetrológia egyik központi kérdése, hogy a paraméterbecslés pontossága, vagyis varianciája, hogyan függ a részecskeszámtól. Klasszikus interferométerek nem tudnak a shot-noise határnál jobb pontosságot elérni. Ezt gyakran Standard Kvantum Limitnek is hívják

ahol a részecskeszám.

A kvantummetrológia elérheti a Heisenberg-határt

De ha korrelálatlan zaj van jelen, akkor nagy részecskeszám esetén visszatér a shot-noise skálázás [12][13]

Kapcsolat a kvantuminformáció-tudománnyal

Erős kapcsolat van a kvantummetrológia és a kvantuminformáció-tudomány között. Kimutatták, hogy kvantum-összefonódásra van szükség ahhoz, hogy felülmúljuk a klasszikus interferometriát, ha a magnetrometriában teljesen polarizált spinegyüttest használunk magnetometriára.[14] Bebizonyosodott, hogy hasonló összefüggés általában minden lineáris interferométerre érvényes, függetlenül a séma részleteitől.[15] Továbbá egyre magasabb szintű többrészes összefonódásra van szükség a paraméterbecslés jobb és jobb pontosságának eléréséhez.[16][17]

Jegyzetek

  1. a b (1994. május 30.) „Statistical distance and the geometry of quantum states”. Physical Review Letters 72 (22), 3439–3443. o, Kiadó: American Physical Society (APS). DOI:10.1103/physrevlett.72.3439. ISSN 0031-9007. PMID 10056200.  
  2. (2011. november 21.) „Quantum Estimation for Quantum Technology”. International Journal of Quantum Information 07 (supp01), 125–137. o. DOI:10.1142/S0219749909004839.  
  3. (2011. március 31.) „Advances in quantum metrology”. Nature Photonics 5 (4), 222–229. o. DOI:10.1038/nphoton.2011.35.  
  4. (2014. október 24.) „Quantum metrology from a quantum information science perspective”. Journal of Physics A: Mathematical and Theoretical 47 (42), 424006. o. DOI:10.1088/1751-8113/47/42/424006.  
  5. (2018. szeptember 5.) „Quantum metrology with nonclassical states of atomic ensembles”. Reviews of Modern Physics 90 (3), 035005. o. DOI:10.1103/RevModPhys.90.035005.  
  6. (2018. szeptember 5.) „Quantum-enhanced measurements without entanglement”. Reviews of Modern Physics 90 (3), 035006. o. DOI:10.1103/RevModPhys.90.035006.  
  7. Quantum detection and estimation theory. Academic Press (1976. május 31.). ISBN 0123400503 
  8. Probabilistic and statistical aspects of quantum theory, [2nd English.], Scuola Normale Superiore (1982. május 31.). ISBN 978-88-7642-378-9 
  9. (2018) „Advances in photonic quantum sensing”. Nature Photonics 12 (12), 724–733. o. DOI:10.1038/s41566-018-0301-6.  
  10. (2005. július 18.) „Quantum Interferometric Sensors”. The Old and New Concepts of Physics 2 (3–4), 225–240. o.  
  11. (1996. április 1.) „Generalized Uncertainty Relations: Theory, Examples, and Lorentz Invariance”. Annals of Physics 247 (1), 135–173. o. DOI:10.1006/aphy.1996.0040.  
  12. (2012. szeptember 18.) „The elusive Heisenberg limit in quantum-enhanced metrology”. Nature Communications 3, 1063. o. DOI:10.1038/ncomms2067. PMID 22990859.  
  13. (2011. május 1.) „General framework for estimating the ultimate precision limit in noisy quantum-enhanced metrology”. Nature Physics 7 (5), 406–411. o. DOI:10.1038/nphys1958. ISSN 1745-2481.  
  14. Sørensen, Anders S. (2001. május 31.). „Entanglement and Extreme Spin Squeezing”. Physical Review Letters 86 (20), 4431–4434. o. DOI:10.1103/physrevlett.86.4431. PMID 11384252.  
  15. (2009. május 31.) „Entanglement, Nonlinear Dynamics, and the Heisenberg Limit”. Physical Review Letters 102 (10), 100401. o. DOI:10.1103/physrevlett.102.100401. PMID 19392092.  
  16. (2012. május 31.) „Fisher information and multiparticle entanglement”. Physical Review A 85 (2), 022321. o. DOI:10.1103/physreva.85.022321.  
  17. Tóth, Géza (2012. május 31.). „Multipartite entanglement and high-precision metrology”. Physical Review A 85 (2), 022322. o. DOI:10.1103/physreva.85.022322.