„Idegen akcentus szindróma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
23. sor: 23. sor:
Habár a rendellenesség 1907 óta ismert, az idegen akcentus szindróma kifejezést csak 1982-ben vezették be. Az általa megadott diagnosztikai kritériumok: az egynyelvű páciens központi idegrendszerének úgy kell károsodnia, hogy az a beszédet is érintse, és a beszédet idegenszerűnek kell éreznie vagy saját magának, vagy a diagnosztizáló klinikusoknak. Ez utóbbi kritérium problémája, hogy szubjektív, így ritkán lehetett akusztikus fonetikai méréseket használni.<ref name=":2" />
Habár a rendellenesség 1907 óta ismert, az idegen akcentus szindróma kifejezést csak 1982-ben vezették be. Az általa megadott diagnosztikai kritériumok: az egynyelvű páciens központi idegrendszerének úgy kell károsodnia, hogy az a beszédet is érintse, és a beszédet idegenszerűnek kell éreznie vagy saját magának, vagy a diagnosztizáló klinikusoknak. Ez utóbbi kritérium problémája, hogy szubjektív, így ritkán lehetett akusztikus fonetikai méréseket használni.<ref name=":2" />


Ritkasága miatt a tünetek értékeléséhez és a szindróma diagnosztizálásához multidiszciplináris csapatra van szükség, beszéd-nyelv patológusokkal, neurolingvisztikusokkal, neurológusokkal, neuropszichológusokkal, pszichológusokkal.<ref name="Lukas-MtSinai-Web">{{cite web | url=http://www.mountsinai.org/patient-care/health-library/diseases-and-conditions/foreign-accent-syndrome | title=Foreign Accent Syndrome | publisher=EBSCO Publishing | date=March 2014 | access-date=15 July 2014 | last=Lukas | first=Rimas}}</ref> 2010-ben az idegen akcentus szindróma több típusa is ismert volt, fejlődési, neurogénikus, pszichogén és vegyes változatok.<ref>{{cite book|last1=Verhoeven|first1=Jo|last2=Mariën|first2=Peter|chapter=Suprasegmental aspects of Foreign Accent Syndrome|title=Speech Prosody in Atypical Populations. Assessment and Remediation|editor1-last=Stojanovik|editor1-first=V.|editor2-last=Setter|editor2-first=J.|editor2-link=Jane Setter|date=2010|location=Guilford|publisher=J and R Press|pages=103–128}}</ref><ref name="ReferenceA">{{cite journal|last1=Verhoeven|first1=Jo|last2=Mariën|first2=Peter|title=Neurogenic foreign accent syndrome: Articulatory setting, segments and prosody in a Dutch speaker|journal=Journal of Neurolinguistics|date=2010|volume=23|issue=6|pages=599–614|doi=10.1016/j.jneuroling.2010.05.004|s2cid=51521359|url=http://openaccess.city.ac.uk/3301/1/FASNeuroling%20copy.pdf}}</ref>
Ritkasága miatt a tünetek értékeléséhez és a szindróma diagnosztizálásához multidiszciplináris csapatra van szükség, beszéd-nyelv patológusokkal, neurolingvisztikusokkal, neurológusokkal, neuropszichológusokkal, pszichológusokkal.<ref name="Lukas-MtSinai-Web">{{cite web | url=http://www.mountsinai.org/patient-care/health-library/diseases-and-conditions/foreign-accent-syndrome | title=Foreign Accent Syndrome | publisher=EBSCO Publishing | date=March 2014 | access-date=15 July 2014 | last=Lukas | first=Rimas}}</ref> 2010-ben az idegen akcentus szindróma több típusa is ismert volt, fejlődési, neurogénikus, pszichogén és vegyes változatok.<ref>{{cite book|last1=Verhoeven|first1=Jo|last2=Mariën|first2=Peter|chapter=Suprasegmental aspects of Foreign Accent Syndrome|title=Speech Prosody in Atypical Populations. Assessment and Remediation|editor1-last=Stojanovik|editor1-first=V.|editor2-last=Setter|editor2-first=J.|editor2-link=Jane Setter|date=2010|location=Guilford|publisher=J and R Press|pages=103–128}}</ref><ref name="ReferenceA">{{cite journal|last1=Verhoeven|first1=Jo|last2=Mariën|first2=Peter|title=Neurogenic foreign accent syndrome: Articulatory setting, segments and prosody in a Dutch speaker|journal=Journal of Neurolinguistics|date=2010|volume=23|issue=6|pages=599–614|doi=10.1016/j.jneuroling.2010.05.004|s2cid=51521359|url=http://openaccess.city.ac.uk/3301/1/FASNeuroling%20copy.pdf}}</ref> Az idegen akcentus szindróma neurogén, ha a központi idegrendszer sérülése okozza.<ref name="ReferenceA" /> A fejlődési forma gyerekeknél már nagyon mkorán megnyilvánul, amikor egy, a körmyezetüken nem használt akcentussal ejtik ki első szavaikat.<ref name="journal.frontiersin.org">{{cite journal|last1=Keulen|first1=Stefanie|last2=Mariën|first2=Peter|last3=Wackenier|first3=Peggy|last4=Jonkers|first4=Roel|last5=Bastiaanse|first5=Roelien|last6=Verhoeven|first6=Jo|title=Developmental Foreign Accent Syndrome: Report of a New Case|journal=Frontiers in Human Neuroscience|date=10 March 2016|volume=10|issue=65|pages=65|doi=10.3389/fnhum.2016.00065|pmid=27014011|pmc=4785140|doi-access=free}}</ref> Pszichogén, hogyha a szindrómát más rendellenességek, pszichiátriai vonások váltották ki.<ref>{{cite journal|last1=Keulen|first1=Stefanie|last2=Verhoeven|first2=Jo|last3=De Witte|first3=Elke|last4=De Page|first4=Louis|last5=Bastiaanse|first5=Roelien|last6=Mariën|first6=Peter|title=Foreign Accent Syndrome As a Psychogenic Disorder: A Review|journal=Frontiers in Human Neuroscience|date=27 April 2016|volume=10|issue=168|pages=168|doi=10.3389/fnhum.2016.00168|pmid=27199699|pmc=4846654|doi-access=free}}</ref><ref>{{cite journal|last1=Keulen|first1=Stefanie|last2=Verhoeven|first2=Jo|last3=Bastiaanse|first3=Roelien|last4=Mariën|first4=Peter|last5=Mavroudakis|first5=Nicolas|last6=Paquier|first6=Philippe|title=Perceptual Accent Rating and Attribution in Psychogenic FAS: Some Further Evidence Challenging Whitaker's Operational Definition|journal=Frontiers in Human Neuroscience|date=2 March 2016|volume=10|issue=62|pages=62|doi=10.3389/fnhum.2016.00062|pmid=26973488|pmc=4773440|doi-access=free}}</ref><ref>{{cite journal|last1=Keulen|first1=Stefanie|last2=Verhoeven|first2=Jo|last3=De Page|first3=Louis|last4=Jonkers|first4=Roel|last5=Bastiaanse|first5=Roelien|last6=Mariën|first6=Peter|title=Psychogenic Foreign Accent Syndrome: A New Case|journal=Frontiers in Human Neuroscience|date=19 April 2016|volume=10|issue=143|pages=143|doi=10.3389/fnhum.2016.00143|pmid=27148003|pmc=4835482|doi-access=free}}</ref>


== Források ==
== Források ==

A lap 2023. február 25., 14:38-kori változata

Az idegen akcentus szindróma egy ritka betegség, melynek jellemző tünete, hogy a páciens anyanyelvén, de idegenes kiejtéssel kezd el beszélni,[1] és ezt a változást nem az okozza, hogy egy olyan helyen élt, ahol átállhatott erre a fajta beszédmódra.

Többnyire agyi érkatasztrófa okozza,[1] de lehet az ok fejsérülés,[1] migrén,[2] de lehet fejlődési is.[3] A tünetegyüttes a beszéd szabályozásáért felelős agyi terület károsodásával áll összefüggésben,[4] de lehet neuropszichiátriai rendellenesség is..[5] Manapság ilyen tünetek agyvérzéses, vagy autóbalesetet szenvedett betegeken jelentkeznek.[6]

A rendellenességet először 1907-ben azonosították,[7] 1941 és 2009 között 62 esetet jegyeztek fel.[3]

A rendellenesség orvosi magyarázata, hogy mivel a fejsérülés miatt a hangképzésért felelős agyrész károsul (nevezetesen, az artikulációs tervezés és koordinációs folyamat sérül), valamilyen szisztematikus változás következik be egyes hangok kiejtésénél. Ilyenkor megváltozik a kiejtett mássalhangzók hossza, a hangzók zengése és megváltoznak a különböző hangzók kiejtésére vonatkozó képességek is. Ezt érzékeli a környezet idegen akcentusként. Habár az újságcikkek megpróbálják meghatározni a földrajzilag legközelebbi kiejtést, a sérült nem kap újabb képességeket, így nem tud egy újabb idegen nyelvet használni vagy az eredeti akcentusával beszélni.

Tünetei

Az idegen akcentus szindróma orvosi szempontból egy beszédképzési zavar, a motoros afázia egy speciális esete, amelyben a beszédképzési zavart a beteg és a környezete is akcentusként éli meg,[8] bár a páciensek ezt nem fogadják el rögtön, mivel ők beszédzavarként értékelik. Orvosilag képzetlen, de különböző nyelvjárásokban, akcentusokban járatos fül számára úgy hangzik, hogy a páciens a saját anyanyelvét más akcentus szerint beszéli. Például egy amerikai a délkeleti brit, vagy egy brit páciens a New Yorkban használatos kiejtést követi. Az Oxford Egyetem kutatói meghatározták a specifikus agyterületeket, melyek sérülése idegen akcentus szindrómát okoz, ami azt jelzi, hogy ezek a területek foglalkoznak a különböző nyelvi funkciókkal, és a károsodás érintheti a hanglejtést vagy az egyes szótagok kiejtését. Emiatt a nyelvi mintázatok nem meghatározható módon torzulnak.[9] Egyes esetekben a mozgási funkciókat ellenőrző kisagy is érintett, ami arra utal, hogy a beszédminták változása mechanikus, nem pedig specifikus.[10][11]

A tudósok azt is megállapították, hogy a brit páciensek legtöbbje francia, skót vagy holland, a japánok pedig koreai akcentussal kezdenek beszélni. A váratlanul jelentkező akcentus többnyire nincs összefüggésben azzal, milyen idegen nyelven beszél eredetileg a páciens. A rendellenesség legtöbbször a beszéd szegmenseit és prozódiáját érinti. A magánhangzók változása erőteljesebb, mint a mássalhangzóké. A változások közé tartozik a magánhangzók feszítettségének növekedése, a kettőshangzók egyszerűsítése egyszeres hangzókra, a képzés helyének előremozdulása (magasodás), és az emelkedés. Mind a rövidülést, mind a hosszabbodást tapasztalták. A mássalhangzók változásai közé tartoznak a képzés helyének, módjának, és a zöngésségnek a változása.[12] Magasabb szinten az intonáció és a hangmagasság is megváltozik, a beszéd monotonná, vagy épp ellenkezőleg, éneklővé válik. A jelentésre és a pragmatikára ható hangsúly használata is nehézségekbe ütközik.[13] Hangsúly időzítésű prozódiájú anyanyelvű páciensek hajlamosak szótagidőzítésre váltani. Ez lehet a magánhangzók hosszának megváltozása miatt, vagy a szavakhoz pluszban hozzáadódó magánhangzók miatt.[12]

A megfigyelések szerint a betegek idővel leszoknak az idegen akcentusról, amint az agy egészséges része átveszi a sérült agyterületek által korábban ellátott funkciót. Az is lehetséges, hogy tovább súlyosbodik, hogyha az agy tovább pusztul. A betegség lehet időleges, ilyenkor általában csak néhány óráig tart, vagy tartós, ilyenkor az eredeti beszédmód visszanyerése nagyon hosszú és bonyolult folyamat.[14] Hatásos kezelési mód egyelőre nincs a betegségre.[15] A rendellenesség nem egy állandó zavar;

Az idegen akcentus szindrómának sok a hasonlósága a beszédapraxiával, ami egy másik motoros beszédzavar. Mivel hasonló sérülések okozzák a kettőt, azért az idegen akcentus szindróma a beszédapraxia enyhébb változata. Azonban idegen akcentus szindrómában több a kontroll a beszéd hiányosságai fölött, és ennek következményeként változik meg a kiejtésük. Mivel a két rendellenesség tüneteiben csak kevéssé különbözik, azért a hallgató benyomása sokat számít. A hallgatóknak ismerniük kell egy olyan akcentust, ami hasonló a páciens kiejtéséhez.[12]

Az idegen akcentus érzékelése a hallgató részéről paraeidolia lehet. Ahogy Nick Miller, a Newcastle Egyetem mozgásos beszédrendellenességek professzora kifejtette: Az a benyomás, hogy a páciens idegen nyelven beszél, sokkal inkább a hallgató fülén, mint a beszélő száján múlik. Egyszerűen csak a beszéd ritmusa és kiejtése változott meg.[16]

Okai és tünetei

Az idegen akkcentus szindróma gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Egy 112 alanyon végzett metaanalízisben 97% felnőtt volt, és 67% nő. A rendellenesség kezdete többnyire 25-49 éves korra tehető.[17] Csak az esetek 12,5%-ában számolt be a páciens arról, hogy korábban találkozott az illető akcentussal.[18]

A legtöbb eset agyi érkatasztrófa után kezdődik, de okozhatja trauma, daganat, és lehet fejlődési vagy pszichológiai rendellenesség következménye is. Az idegrendszeri károsodások többnyire a bal félteke supratentorialis részében következnek be, elsősorban a premotor kéregben, a motoros kéregben, a bazális ganglionokban vagy a Broca-régióban. Előfordulnak sérülések a kisagyban, ami az előbb felsorolt területekre vetül. A legtöbb páciensnek más beszéd-rendellenességei vannak, mint például mutizmus, afázia, dizartria, agrammatizmus, vagy beszédapraxia.[18]

Habár a rendellenesség 1907 óta ismert, az idegen akcentus szindróma kifejezést csak 1982-ben vezették be. Az általa megadott diagnosztikai kritériumok: az egynyelvű páciens központi idegrendszerének úgy kell károsodnia, hogy az a beszédet is érintse, és a beszédet idegenszerűnek kell éreznie vagy saját magának, vagy a diagnosztizáló klinikusoknak. Ez utóbbi kritérium problémája, hogy szubjektív, így ritkán lehetett akusztikus fonetikai méréseket használni.[18]

Ritkasága miatt a tünetek értékeléséhez és a szindróma diagnosztizálásához multidiszciplináris csapatra van szükség, beszéd-nyelv patológusokkal, neurolingvisztikusokkal, neurológusokkal, neuropszichológusokkal, pszichológusokkal.[19] 2010-ben az idegen akcentus szindróma több típusa is ismert volt, fejlődési, neurogénikus, pszichogén és vegyes változatok.[20][21] Az idegen akcentus szindróma neurogén, ha a központi idegrendszer sérülése okozza.[21] A fejlődési forma gyerekeknél már nagyon mkorán megnyilvánul, amikor egy, a körmyezetüken nem használt akcentussal ejtik ki első szavaikat.[22] Pszichogén, hogyha a szindrómát más rendellenességek, pszichiátriai vonások váltották ki.[23][24][25]

Források

  1. ↑ a b c (1996) „The foreign accent syndrome: a reconsideration”. Brain and Language 54 (1), 1–25. o. DOI:10.1006/brln.1996.0059. PMID 8811940.  
  2. ↑ Severe migraines give Devon woman a bizarre Chinese accent at. Asylum.co.uk. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
  3. ↑ a b (2009) „Foreign accent syndrome as a developmental motor speech disorder”. Cortex 45 (7), 870–878. o. DOI:10.1016/j.cortex.2008.10.010. PMID 19121521.  
  4. ↑ Archivált másolat. [2010. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  5. ↑ (2016. december 20.) „Editorial: Language beyond Words: The Neuroscience of Accent”. Frontiers in Human Neuroscience 10, 639. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00639. ISSN 1662-5161. PMID 28066210.  
  6. ↑ http://www.bbc.co.uk/hungarian/021008083408.shtml
  7. ↑ Marie P. (1907). Presentation de malades atteints d'anarthrie par lesion de l'hemisphere gauche du cerveau. Bulletins et Memoires Societe Medicale des Hopitaux de Paris, 1: 158–160.
  8. ↑ http://www.medicalonline.hu/cikk/az_idegen_akcentus_olykor_akar_betegseg_is_lehet/index.php
  9. ↑ Miller, Nick (2011. szeptember 1.). „Living with foreign accent syndrome: Insider perspectives”. Aphasiology 25 (9), 1053–1068. o. DOI:10.1080/02687038.2011.573857. (Hozzáférés: 2012. december 9.)  
  10. ↑ Mariën P., Verhoeven J., Engelborghs, S., Rooker, S., Pickut, B. A., De Deyn, P. P. (2006). A role for the cerebellum in motor speech planning: evidence from foreign accent syndrome. Clinical Neurology and Neurosurgery, 108, 518–522.
  11. ↑ Mariën P., Verhoeven J. (2007). Cerebellar involvement in motor speech planning: some further evidence from foreign accent syndrome. Folia Phoniatrica et Logopaedica, 59:4, 210–217.
  12. ↑ a b c (2013. december 18.) „Foreign accent syndrome and force of articulation”. Aphasiology 28 (4), 471–489. o. DOI:10.1080/02687038.2013.866210. ISSN 0268-7038.  
  13. ↑ (2012. szeptember 27.) „Phonological and phonetic marking of information status in Foreign Accent Syndrome”. International Journal of Language & Communication Disorders 47 (6), 738–749. o. DOI:10.1111/j.1460-6984.2012.00184.x. ISSN 1368-2822. PMID 23121531.  
  14. ↑ http://www.betegszoba.hu/utility.php?utility=print&r=1:6503&p=[halott link]
  15. ↑ http://www.nyest.hu/hirek/francia-akcentus-migren-rohamtol
  16. ↑ Unusual illnesses: Curiouser and curiouser. The Independent, 2010. szeptember 21. (Hozzáférés: 2015. június 2.)
  17. ↑ Maria Cohut, P. D. (n.d.). Top 5 strangest medical conditions. Retrieved from https://www.medicalnewstoday.com/articles/323395#Foreign-accent-syndrome
  18. ↑ a b c (2019. január 1.) „Neurological Aspects of Foreign Accent Syndrome in Stroke Patients”. Journal of Communication Disorders 77, 94–113. o. DOI:10.1016/j.jcomdis.2018.12.002. ISSN 0021-9924. PMID 30606457.  
  19. ↑ Lukas, Rimas: Foreign Accent Syndrome. EBSCO Publishing, 2014. március 1. (Hozzáférés: 2014. július 15.)
  20. ↑ Suprasegmental aspects of Foreign Accent Syndrome, Speech Prosody in Atypical Populations. Assessment and Remediation. Guilford: J and R Press, 103–128. o. (2010. május 26.) 
  21. ↑ a b (2010. május 26.) „Neurogenic foreign accent syndrome: Articulatory setting, segments and prosody in a Dutch speaker”. Journal of Neurolinguistics 23 (6), 599–614. o. DOI:10.1016/j.jneuroling.2010.05.004.  
  22. ↑ (2016. március 10.) „Developmental Foreign Accent Syndrome: Report of a New Case”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (65), 65. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00065. PMID 27014011.  
  23. ↑ (2016. április 27.) „Foreign Accent Syndrome As a Psychogenic Disorder: A Review”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (168), 168. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00168. PMID 27199699.  
  24. ↑ (2016. március 2.) „Perceptual Accent Rating and Attribution in Psychogenic FAS: Some Further Evidence Challenging Whitaker's Operational Definition”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (62), 62. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00062. PMID 26973488.  
  25. ↑ (2016. április 19.) „Psychogenic Foreign Accent Syndrome: A New Case”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (143), 143. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00143. PMID 27148003.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Idegen_akcentus_szindróma&oldid=25859581”