„Melankólia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címke: Egyértelműsítő hivatkozások |
|||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
Henry George Liddell, Robert Scott, '' A Greek-English Lexicon '', on Perseus Digital Library </ref> és a χολή ("epe")<ref> [https://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3Dxolh%2F χολή], Henry George Liddell, Robert Scott, '' A Greek-English Lexicon '', on Perseus Digital Library </ref> szavak keresztezéséből). Az a személy, akiben általában a fekete epe volt túlsúlyban, „melankolikus” hajlamú volt. |
Henry George Liddell, Robert Scott, '' A Greek-English Lexicon '', on Perseus Digital Library </ref> és a χολή ("epe")<ref> [https://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3Dxolh%2F χολή], Henry George Liddell, Robert Scott, '' A Greek-English Lexicon '', on Perseus Digital Library </ref> szavak keresztezéséből). Az a személy, akiben általában a fekete epe volt túlsúlyban, „melankolikus” hajlamú volt. |
||
A melankóliát a |
A melankóliát a Krisztus előtti negyedik és ötödik századokban különálló [[a depresszió története|betegségként]] írták le, különös lelki és fizikai tünetekkel. Hippokratész az ''Aforizmák'' című könyvében az összes hosszú ideig tartó [[félelem|félelmet]] és [[kétségbeesés]]t a melankólia tüneteinek minősítette.<ref>Hippokratész, ''Aforizmák'', 6.23. szakasz.</ref> A Hippokratész által említett egyéb tünetek a következők: rossz étvágy, álmatlanság, ingerlékenység, izgatottság.<ref>Epidemics, III, 16 cases, case II</ref> |
||
[[Galénosz]] a "megmaradó téveszméket" is a tünetek listájához adta. Galénosz szerint a melankólia rákot is okoz.<ref name=Coffee>{{cite book|url= https://books.google.com/books?id=oI6LtxfEKkwC&q=melancholia+%22gall+bladder%22&pg=PA322|title=Coffee: Physiology|first1= R. J.|last1= Clarke|first2= R.|last2= Macrae|year=1988|publisher= Springer Science & Business Media|via=Google Books|isbn= 978-1851661862}}</ref> [[Aretaiosz]] szerint a melankólia állapotát a gyotrelem és a téveszme is okozta.<re>{{cite journal |last1=Telles-Correia |first1=Diogo |last2=Marques |first2=João Gama |title=Melancholia before the twentieth century: fear and sorrow or partial insanity? |journal=Frontiers in Psychology |date=3 February 2015 |volume=6 |page=81 |doi=10.3389/fpsyg.2015.00081 |pmid=25691879 |pmc=4314947 |issn=1664-1078|doi-access=free }}</ref> |
|||
A 10. században a [[perzsák|perzsa]] [[Abu Bakr Rabee Ibn Ahmad Al-Akhawyni Bokhari|Al-Akhawayni Bokhari]] orvos úgy írta le a melankóliát, mint egy krónikus betegséget, amelyet a fekete epe [[agy]]ra gyakorolt hatása okoz.<ref name=My4>{{cite journal|last1=Delfaridi|first1=Behnam|title=Melancholia in Medieval Persian Literature: The View of Hidayat of Al-Akhawayni.|journal=World Journal of Psychiatry|date=2014|pages=37–41|doi=10.5498/wjp.v4.i2.37|volume=4|issue=2|pmc=4087154|pmid=25019055}}</ref> Úgy írta le a melankólia korai klinikai manifesztációit, mint "a megmagyarázhatatlan félelemtől való szenvedés, a kérdések megválaszolásának vagy hamis válaszok adásának képtelensége, az ember önmagán való nevetése és sírása, [[láz]] nélkül".<ref name="Jala">{{cite book |last=Matini |first=Jalal|title= Hedayat al-Motaallemin fi Tebb |publisher= University Press, Mashhad |year= 1965 }}</ref> |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2021. szeptember 27., 19:17-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A melankólia (a görög µέλαινα χολή, "fekete epe"[1] szóból) az európai ókori, középkori és modern kor előtti (premodern) orvostudományban megtalálható fogalom, amely egy állapotot ír le. Ezt az állapotot a kifejezetten depressziós hangulat, a testi panaszok, esetenként hallucinációk és téveszmék jellemeznek.
A négy temperamentum egyikeként tartották számon.[2] A 18. századig az orvosok és más tudósok a melankolikus állapotokat az általuk észlelt közös ok alapján minősítették - a „fekete epe” néven ismert fogalmi folyadék feleslegét, amelyet általában a léphez kötöttek.
A 18. század vége és a 19. század vége között a melankólia gyakori orvosi diagnózis volt, és a depresszió mint hangulatzavar modern fogalmai végül ebből a történelmi kontextusból fakadtak.[3]
Rokon fogalmak a melankóliára a történelmi orvostudományban: a morózus állapot (a latin morosus szóból, jelentése: "önszántából"), fanyarság és a szaturnitás (latinul Sāturnīnus, jelentése: "a Szaturnusz bolygó hatása alatt").
Meghatározás
A "melankólia" elnevezés a humorizmus régi orvosi meggyőződéséből származik: egy olyan betegség, amelyet a négy alapvető testnedv közül egy vagy több egyensúlyhiánya okoz. Hippokratész és az azt követő hagyományok szerint a melankóliát a fekete epe feleslege okozta,[4] innen a név, ami "fekete epét" jelent (az ókori görög μέλας ("sötét, fekete")[5] és a χολή ("epe")[6] szavak keresztezéséből). Az a személy, akiben általában a fekete epe volt túlsúlyban, „melankolikus” hajlamú volt.
A melankóliát a Krisztus előtti negyedik és ötödik századokban különálló betegségként írták le, különös lelki és fizikai tünetekkel. Hippokratész az Aforizmák című könyvében az összes hosszú ideig tartó félelmet és kétségbeesést a melankólia tüneteinek minősítette.[7] A Hippokratész által említett egyéb tünetek a következők: rossz étvágy, álmatlanság, ingerlékenység, izgatottság.[8]
Galénosz a "megmaradó téveszméket" is a tünetek listájához adta. Galénosz szerint a melankólia rákot is okoz.[9] Aretaiosz szerint a melankólia állapotát a gyotrelem és a téveszme is okozta.<re> (2015. február 3.) „Melancholia before the twentieth century: fear and sorrow or partial insanity?”. Frontiers in Psychology 6, 81. o. DOI:10.3389/fpsyg.2015.00081. ISSN 1664-1078. PMID 25691879. </ref>
A 10. században a perzsa Al-Akhawayni Bokhari orvos úgy írta le a melankóliát, mint egy krónikus betegséget, amelyet a fekete epe agyra gyakorolt hatása okoz.[10] Úgy írta le a melankólia korai klinikai manifesztációit, mint "a megmagyarázhatatlan félelemtől való szenvedés, a kérdések megválaszolásának vagy hamis válaszok adásának képtelensége, az ember önmagán való nevetése és sírása, láz nélkül".[11]
Jegyzetek
- ↑ Melancholia: the Western malady (angol nyelven). United Kingdom: Cambridge University Press, 38. o. (2014. május 22.). ISBN 978-1-107-06996-1
- ↑ The Four Human Temperaments. www.thetransformedsoul.com
- ↑ (2020. augusztus 1.) „The origin of our modern concept of depression-the history of melancholia from 1780–1880: a review”. JAMA Psychiatry 77 (8), 863–868. o. DOI:10.1001/jamapsychiatry.2019.4709. PMID 31995137.
- ↑ Hippocrates, De aere aquis et locis, 10.103, on Perseus Digital Library
- ↑ μέλας, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon , on Perseus Digital Library
- ↑ χολή, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon , on Perseus Digital Library
- ↑ Hippokratész, Aforizmák, 6.23. szakasz.
- ↑ Epidemics, III, 16 cases, case II
- ↑ Coffee: Physiology. Springer Science & Business Media (1988). ISBN 978-1851661862
- ↑ (2014. május 22.) „Melancholia in Medieval Persian Literature: The View of Hidayat of Al-Akhawayni.”. World Journal of Psychiatry 4 (2), 37–41. o. DOI:10.5498/wjp.v4.i2.37. PMID 25019055.
- ↑ Matini, Jalal. Hedayat al-Motaallemin fi Tebb. University Press, Mashhad (1965)