„Henipavírus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
pont után maradó szóköz, átfogalmazás |
Források az angol wikiről |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A '''''Henipavirus''''' öt fajt tartalmazó nemzetség a negatív szálú [[RNS-vírus]]ok ''Paramyxoviridae'' családjának ''Mononegavirales'' rendjében. Henipavírusokat a természetben a pteropid gyümölcsdenevérek (repülő rókák) és több kis denevérfaj tartalmaznak. A henipavírusokat hosszú genom és széles gazdaszervezet-tartomány jellemzi, ezért emberre is terjedhetnek{{forr}}. A közelmúltban megjelent, a háziállatok és az emberek esetén egyaránt betegséget és halált okozni képes zoonózis-kórokozók, ezért aggodalomra adnak okot. |
A '''''Henipavirus''''' öt fajt tartalmazó nemzetség a negatív szálú [[RNS-vírus]]ok ''Paramyxoviridae'' családjának ''Mononegavirales'' rendjében. Henipavírusokat a természetben a pteropid gyümölcsdenevérek (repülő rókák) és több kis denevérfaj tartalmaznak<ref>{{cite journal |last1=Rima |first1=B |last2=Balkema-Buschmann |first2=A |last3=Dundon |first3=WG |last4=Duprex |first4=P |last5=Easton |first5=A |last6=Fouchier |first6=R |last7=Kurath |first7=G |last8=Lamb |first8=R |last9=Lee |first9=B |last10=Rota |first10=P |last11=Wang |first11=L |last12=ICTV Report Consortium |title=ICTV Virus Taxonomy Profile: ''Paramyxoviridae''. |journal=The Journal of General Virology |date=December 2019 |volume=100 |issue=12 |pages=1593–1594 |doi=10.1099/jgv.0.001328 |pmid=31609197|doi-access=free }}</ref><ref>{{cite web |title=ICTV Report Paramyxoviridae |url=http://www.ictv.global/report/paramyxoviridae}}</ref>. A henipavírusokat hosszú genom és széles gazdaszervezet-tartomány jellemzi, ezért emberre is terjedhetnek{{forr}}. A közelmúltban megjelent, a háziállatok és az emberek esetén egyaránt betegséget és halált okozni képes zoonózis-kórokozók, ezért aggodalomra adnak okot. |
||
2009-ben három új, ismert henipavírusokkal filogenetikus kapcsolatban álló vírus RNS-szekvenciáját észlelték afrikai szalmaszínű gyümölcsdenevérekben (''Eidolon helvum'') Ghánában. Ezen új henipavírusok jelenlétének Ausztrálián és Ázsián kívüli megállapítása azt jelzi, hogy a henipavírusok világszerte előfordulhatnak. Ezeket az afrikai henipavírusokat lassan írják le a kutatók. |
2009-ben három új, ismert henipavírusokkal filogenetikus kapcsolatban álló vírus RNS-szekvenciáját észlelték afrikai szalmaszínű gyümölcsdenevérekben (''Eidolon helvum'') Ghánában. Ezen új henipavírusok jelenlétének Ausztrálián és Ázsián kívüli megállapítása azt jelzi, hogy a henipavírusok világszerte előfordulhatnak. Ezeket az afrikai henipavírusokat lassan írják le a kutatók. |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Struktúra== |
==Struktúra== |
||
A henipavírusok pleomorfok (változó alakúak), méretük 40-600 nm közt változik. Lipidmembránjuk van, ami a vírus fehérjeburkát veszi körül. Magjuknál egyszálú N- (nukleokapszid) fehérjéhez kapcsolódó RNS található, ami az L- (nagy) és a P- (foszfoprotein) fehérjével kapcsolatban áll, amik biztosítják az RNS-polimeráz működését a replikáció közben. |
A henipavírusok pleomorfok (változó alakúak), méretük 40-600 nm közt változik. Lipidmembránjuk van, ami a vírus fehérjeburkát veszi körül. Magjuknál egyszálú N- (nukleokapszid) fehérjéhez kapcsolódó RNS található, ami az L- (nagy) és a P- (foszfoprotein) fehérjével kapcsolatban áll, amik biztosítják az RNS-polimeráz működését a replikáció közben. |
||
==Jegyzetek== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
==Fordítás== |
==Fordítás== |
||
{{fordítás|en|Henipavirus}} |
{{fordítás|en|Henipavirus}} |
||
A lap 2021. április 13., 18:08-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Henipavirus öt fajt tartalmazó nemzetség a negatív szálú RNS-vírusok Paramyxoviridae családjának Mononegavirales rendjében. Henipavírusokat a természetben a pteropid gyümölcsdenevérek (repülő rókák) és több kis denevérfaj tartalmaznak[1][2]. A henipavírusokat hosszú genom és széles gazdaszervezet-tartomány jellemzi, ezért emberre is terjedhetnek[forrás?]. A közelmúltban megjelent, a háziállatok és az emberek esetén egyaránt betegséget és halált okozni képes zoonózis-kórokozók, ezért aggodalomra adnak okot.
2009-ben három új, ismert henipavírusokkal filogenetikus kapcsolatban álló vírus RNS-szekvenciáját észlelték afrikai szalmaszínű gyümölcsdenevérekben (Eidolon helvum) Ghánában. Ezen új henipavírusok jelenlétének Ausztrálián és Ázsián kívüli megállapítása azt jelzi, hogy a henipavírusok világszerte előfordulhatnak. Ezeket az afrikai henipavírusokat lassan írják le a kutatók.
A Nipah és Hendra henipavírusokat is C kategóriás (USDA–HHS) elkülönítő anyagoknak[forrás?] tekintik.
Struktúra
A henipavírusok pleomorfok (változó alakúak), méretük 40-600 nm közt változik. Lipidmembránjuk van, ami a vírus fehérjeburkát veszi körül. Magjuknál egyszálú N- (nukleokapszid) fehérjéhez kapcsolódó RNS található, ami az L- (nagy) és a P- (foszfoprotein) fehérjével kapcsolatban áll, amik biztosítják az RNS-polimeráz működését a replikáció közben.
Jegyzetek
- ↑ (2019. december 1.) „ICTV Virus Taxonomy Profile: Paramyxoviridae.”. The Journal of General Virology 100 (12), 1593–1594. o. DOI:10.1099/jgv.0.001328. PMID 31609197.
- ↑ ICTV Report Paramyxoviridae
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Henipavirus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
