„Japán óvoda” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor: 9. sor:
Ugyanakkor a német módszert a későbbiek során több kritika is érte, mivel Japán szempontból nem tűnt elég szabadnak. Erre példa [[Sozo Kurahashi]] aki nem értett egyet Forobel un. Ajándékaival, (melyek fakockákból és az azokhoz tartozó utasításokból álltak) ezeket ő csupán szabad játékhoz való eszközként kezelte.
Ugyanakkor a német módszert a későbbiek során több kritika is érte, mivel Japán szempontból nem tűnt elég szabadnak. Erre példa [[Sozo Kurahashi]] aki nem értett egyet Forobel un. Ajándékaival, (melyek fakockákból és az azokhoz tartozó utasításokból álltak) ezeket ő csupán szabad játékhoz való eszközként kezelte.


A yochien megalapítása után, létrehozták 1890-ben az un. hoikuen-t amit gyakran gyermekfelügyelő központnak, esetleg bölcsödének is neveznek szakértők. Ezt az intézményt a Mejdzsi restauráció következtében
⚫
Ezek az intézmények eleinte a vagyonosabb osztályok számára működtek, majd a [[Második világháború|II. világháború]] alatt ez meg változott és a gyárakban dolgozni kényszerülő nők gyermekeinek felügyelete lett a fő cél. Ez idő alatt a korábbi módszerek helyét át vette egy propaganda alapú szigorú oktatás.

⚫
Bár a yochien eleinte a vagyonosabb osztályok számára működtek, majd a [[Második világháború|II. világháború]] alatt ez meg változott és a gyárakban dolgozni kényszerülő nők gyermekeinek felügyelete lett a fő cél. Ez idő alatt a korábbi módszerek helyét át vette egy propaganda alapú szigorú oktatás.


A háború után az előző szabad, gyermekközpontú szemlélet tért vissza az intézményekbe. ugyanakkor két részre bolottak Az állami jóléti minisztérium által támogatott, kissé bölcsödére is emléketető Houikenre és magára a MEXT által támogatott Yochienre. Ezek az intézmények egyre inkább elterjedtek, főleg nagyobb városokban. Az állami intézmények mellett Keresztény, budhista, valamint egyéb magán óvodák is alakultak. Emellett más nevelési módszerek is elkezdtek egyre népszerűbbé válni mint például maga a Montessori módszer.
A háború után az előző szabad, gyermekközpontú szemlélet tért vissza az intézményekbe. ugyanakkor két részre bolottak Az állami jóléti minisztérium által támogatott, kissé bölcsödére is emléketető Houikenre és magára a MEXT által támogatott Yochienre. Ezek az intézmények egyre inkább elterjedtek, főleg nagyobb városokban. Az állami intézmények mellett Keresztény, budhista, valamint egyéb magán óvodák is alakultak. Emellett más nevelési módszerek is elkezdtek egyre népszerűbbé válni mint például maga a Montessori módszer.


Azóta mind társadalmi mind a gazdasági folyamatok befolyásolták az óvodákra vonatkozó rendeleteket. Egyes rendeletekkel a gyermekvállalás növekedését ösztönözték, mint az 90es évek végén megalakult 10 éves terv az un, Angel Plan (Angyal terv). Más törvények pedig az intézmények működését szabályozták mint az un. Yutori (Laza törvény),<ref name=":0">{{Cite journal|title=Hvað á leiðbeinandi að gera fyrir nemanda sem vinnur að doktorsritgerð?|url=http://dx.doi.org/10.24270/netla.2018.2|journal=Netla|date=2018-07-03|issn=1670-0244|doi=10.24270/netla.2018.2|first=Atli Vilhelm|last=Harðarson}}</ref> <ref>{{CitLib |aut=Catherine Lewis |tit=Early Childhood Education in Japan |ann=2017-12-12 |isbn=978-1-315-14376-7 |url=http://dx.doi.org/10.4324/9781315143767-4 |pag=53–69 |accd=2020-04-28}}</ref> ezekből következően a két intézmény közötti különbség egyre jelentéktelenebbé vált. Erre válaszként 2006-ban létre hoztak egy harmadik intézményt
Azóta mind társadalmi mind a gazdasági folyamatok befolyásolták az óvodákra vonatkozó rendeleteket. Egyes rendeletekkel a gyermekvállalás növekedését ösztönözték, mint az 90es évek végén megalakult 10 éves terv az un, Angel Plan (Angyal terv). Más törvények pedig az intézmények működését szabályozták mint az un. Yutori (Laza törvény),<ref name=":0">{{Cite journal|title=Hvað á leiðbeinandi að gera fyrir nemanda sem vinnur að doktorsritgerð?|url=http://dx.doi.org/10.24270/netla.2018.2|journal=Netla|date=2018-07-03|issn=1670-0244|doi=10.24270/netla.2018.2|first=Atli Vilhelm|last=Harðarson}}</ref> <ref name=":1">{{CitLib |aut=Catherine Lewis |tit=Early Childhood Education in Japan |ann=2017-12-12 |isbn=978-1-315-14376-7 |url=http://dx.doi.org/10.4324/9781315143767-4 |pag=53–69 |accd=2020-04-28}}</ref> ezekből következően a két intézmény közötti különbség egyre jelentéktelenebbé vált. Erre válaszként 2006-ban létre hoztak egy harmadik intézményt


== Helye a közoktatásban: ==
== Helye a közoktatásban: ==
A japán közoktatásban valójában három intézmény is létezik amelyet kisgyermekek felügyeletére hoztak létre az úgy nevezett Hoikuen, a Yochien, valamint a leguljabb Nintei Kodomoen. Ezek az intézmények a közoktatás legelső szintjén állnak ezért az ő feladatuk az otthoni szabad nevelés és az általános iskolai komoly tanulás közötti átmenetet lefedni.
A japán közoktatásban valójában három intézmény is létezik amelyet kisgyermekek felügyeletére hoztak létre az úgy nevezett Hoikuen, a Yochien, valamint a leguljabb Nintei Kodomoen. Ezek az intézmények a közoktatás legelső szintjén állnak ezért az ő feladatuk az otthoni szabad nevelés és az általános iskolai tanulás közötti átmenetet lefedni.<ref>{{CitLib |aut=Akiko Kimata |aut2=Yoshihide Kaneko |tit=Latest Development of Japanese Kindergarten Education Policy |ann=2014-12-02 |isbn=978-3-662-44985-1 |url=http://dx.doi.org/10.1007/978-3-662-44986-8_5 |pag=61–81 |accd=2020-05-04}}</ref>


Bár ezek a foglalkozásokat tekintve egyre hasonlóbbá váltak az utóbbi időszakban, a két intézmény között lévő formai különbségek a mai napig is fent állnak.
Bár ezek a foglalkozásokat tekintve egyre hasonlóbbá váltak az utóbbi időszakban, a két intézmény között lévő formai különbségek a mai napig is fent állnak.<ref name=":1" />


Maga a Hoikuen, egy úgynevezett gyermek felügyelő központ. A jóléti minisztérium alatt működik. Ez az intézmény magyar szemel nézve leginkább a bölcsőde és az óvoda keverékének tűnhet, mivel ide csecsemő kórtól 6 éves korukig járnak a gyerekek. Délelőtt és délután is biztosítanak felügyeletet.
Maga a Hoikuen, egy úgynevezett gyermek felügyelő központ. A jóléti minisztérium alatt működik. Ez az intézmény magyar szemel nézve leginkább a bölcsőde és az óvoda keverékének tűnhet, mivel ide csecsemő kórtól 6 éves korukig járnak a gyerekek. Délelőtt és délután is biztosítanak felügyeletet.
25. sor: 27. sor:


Maga a yoshien a nemzeti oktatásügyért, kultúráért, sportért, tudományért és technológiáért felelős minisztérium alá tartozik. Ez az intézmény jobban hasonlít a magyar ovodákra mivel 2/3 éves kortól 6 éves korig járhatnak ide a gyerekek. Ugyanakkor a legtöbb intézmény eredetileg csak délelőtti programokat kínált, ezért csak olyan családok engedhették meg maguknak, ahol egy szülő vagy nagyszülő otthoni felügyeletet is tudott biztosítani. Ezen intézmények nagyobb része privát kezekben van, ebből következve ezen intézményeknek jobban kell igazodni a szülők igényeihez. Ebből is következik, hogy manapság már a legtöbb Yochien déutáni elügyeletet is biztosít. Ugyanakkor a magán intézmények nagyobb valószínűséggel távolodnak el a hagyományos szabad módszerektől és igyekeznek magukat azzal népszerűvé tenni hogy több közvetlen tanításstés plusz órákat kínálnak az iskolára való elkészülés érdekében.
Maga a yoshien a nemzeti oktatásügyért, kultúráért, sportért, tudományért és technológiáért felelős minisztérium alá tartozik. Ez az intézmény jobban hasonlít a magyar ovodákra mivel 2/3 éves kortól 6 éves korig járhatnak ide a gyerekek. Ugyanakkor a legtöbb intézmény eredetileg csak délelőtti programokat kínált, ezért csak olyan családok engedhették meg maguknak, ahol egy szülő vagy nagyszülő otthoni felügyeletet is tudott biztosítani. Ezen intézmények nagyobb része privát kezekben van, ebből következve ezen intézményeknek jobban kell igazodni a szülők igényeihez. Ebből is következik, hogy manapság már a legtöbb Yochien déutáni elügyeletet is biztosít. Ugyanakkor a magán intézmények nagyobb valószínűséggel távolodnak el a hagyományos szabad módszerektől és igyekeznek magukat azzal népszerűvé tenni hogy több közvetlen tanításstés plusz órákat kínálnak az iskolára való elkészülés érdekében.
{|
|+A három kisgyermek neveléssel foglalkozó intézméy összehasonlítása:<ref>{{CitLib |aut=Atsushi NANAKIDA |tit=Early Childhood Education and Care Curriculum in Japan |ann=2014-12-02 |isbn=978-3-662-44985-1 |url=http://dx.doi.org/10.1007/978-3-662-44986-8_2 |pag=25–38 |accd=2020-05-04}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Kyoko Iwatate |tit=Current Issues in ECEC Teacher Education in Japan |ann=2014-12-02 |isbn=978-3-662-44985-1 |url=http://dx.doi.org/10.1007/978-3-662-44986-8_8 |pag=111–125 |accd=2020-05-04}}</ref>
|
|
= Yochien: =
|
= Hoikuen: =
|
= Nintei Kodomoen: =
|-
|
= Hivatal: =
|
= MEXT =

= (Oktatási Kulturális, Sporttal, Tudománnyal és Technológiával foglalkozó minisztérium) =
|
= MHLW =

= (Egészségesügyi, Munkaügyi és Jóléti minisztérium) =
|
= MEXT & MHLW =
|-
|
= Cél: =
|
= A gyermekek oktatása a környezeten keresztül, a speciális életkori szükségleteiket szem előtt tartja. =
|
= Gondoskodni olyan csecsemőkről, és kisgyermekekről akikről egyébként nem gondoskodnának. =
|
= Oktatást biztosítani és gondoskodni a kis gyermekekről valamint nevelési támogatást biztosítani a szülők számár =
|-
|
= Törvény: =
|
= Oktatásügyi törvény =
|
= Gyermekjóléti törvény =
|
= Gyermek és gyermeknevelési támogatáshoz kapcsolódó 3 törvény =
|-
|
= Kor: =
|
= 3-5 =
|
= 0-5 =
|
= 0-5 =
|-
|
= Gyermekek száma tanáronként: =
|
= 35:1 =
|
= 0-1 éves: 3:1 =

= 1 éves: 6:1 =

= 2 éves. 6:1 =

= 3 éves: 20:1 =

= 4 éves: 30:1 =

= 5 éves: 30:1 =
|
= 0-2 éves korig a Hoikenhez hasonló =

= 3-5 éves: 20-35: 1 =
|}


== Gyermekkép: ==
== Gyermekkép: ==
45. sor: 118. sor:
== A Pedagógus személye: ==
== A Pedagógus személye: ==
A pedagógus<ref>{{Cite journal|title=Japanese nursery and kindergarten teachers' beliefs and practices regarding developmentally appropriate practices|url=http://dx.doi.org/10.1080/09669760.2014.948390|journal=International Journal of Early Years Education|date=2014-07-03|issn=0966-9760|pages=301–314|volume=22|issue=3|doi=10.1080/09669760.2014.948390|first=Archana V.|last=Hegde|author=Chisato|coauthors=Linda}}</ref>
A pedagógus<ref>{{Cite journal|title=Japanese nursery and kindergarten teachers' beliefs and practices regarding developmentally appropriate practices|url=http://dx.doi.org/10.1080/09669760.2014.948390|journal=International Journal of Early Years Education|date=2014-07-03|issn=0966-9760|pages=301–314|volume=22|issue=3|doi=10.1080/09669760.2014.948390|first=Archana V.|last=Hegde|author=Chisato|coauthors=Linda}}</ref>
<br />Pedagógus képzés egy 6 szintü rendszerben történik. <ref>{{CitLib |aut=Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) |tit=Providing Quality Early Childhood Education and Care : Results from the Starting Strong Survey 2018. |isbn=978-92-64-51501-7 |url=http://worldcat.org/oclc/1140937780 |accd=2020-05-04}}</ref>
<br />


== A Környezet szerepe: ==
== A Magyar és a Japán óvoda összehasonlítása: ==
hasonlóság:


·        szabad játék fontossága




Különbség:


·        fegyelmezési módszerek
<br />
<references />
<references />
<br />
<br />

A lap 2020. május 4., 14:11-kori változata

A Japán óvoda

A Japán társadalom nagy részben támaszkodik az oktatásra. Maga az óvada és a kisgyermekgondozás ennek a rendszernek az első lépcső foka. Ez az intézmény bár első pillantásra a magyar óvodákhoz hasónlónak tűnhet, de a japán hagyományok és maga a japán világszemlélet szembetűnő módon változtatta meg ezt az Európai mintától átvett rendszert.

Történeleme:

Az Európai, valamint a magyar intézményekkel való hasonlóság nem a véletlen eredménye: a japán közoktatás a Mejdzsi restauráció során többek közt a japán közoktatás is átalakult, nyugati mintát követve. Ezen változások bevezetése során nagy hatást gyakorolt a németFriderich Froebel  óvodai rendszere. Forobel az óvoda működéséhez három fontos szempontot emelt ki: Az alkotás egységét, Gyermekek egyéniségének tiszteletét, valamint A szabad játék fontosságát. hitt abban, hogy a tiszta gyermeki léleknek szüksége van a játéka ahhoz hogy egészséges felnőtté váljanak. Ez a creatív öncselekvést hangsúlyozó felfogás nagyban hasonlított a japánban általános gyermekszemlélettel, és gyermeknevelési szokásokkal. Ennek köszönhetően az első Japán óvodák az ő módszerét szívesen adaptálták.

1874-ben rendeletet adtak ki mely elfogadta a kisgyermek nevelést a közoktatás részeként. Az első óvoda 1876-ban alapult meg a Tokyo-i Női Egyetem, diákjai számára azzal a céllal hogy a diákok gyermekei felügyelet alatt legyenek amíg édesanyjuk iskolában volt. Az iskola Igazgatója Shinzo Seki a német delegáció tagjaként ismerkedett meg a Forobel módszerével, majd hazatérve ezt adaptálta az ő intézményébe is. Maga az első óvoda olyan fontos intézménynek bizonyult, hogy ég maga az uralkodópár is megjelent a megnyitó ünnepségen.

Ugyanakkor a német módszert a későbbiek során több kritika is érte, mivel Japán szempontból nem tűnt elég szabadnak. Erre példa Sozo Kurahashi aki nem értett egyet Forobel un. Ajándékaival, (melyek fakockákból és az azokhoz tartozó utasításokból álltak) ezeket ő csupán szabad játékhoz való eszközként kezelte.

A yochien megalapítása után, létrehozták 1890-ben az un. hoikuen-t amit gyakran gyermekfelügyelő központnak, esetleg bölcsödének is neveznek szakértők. Ezt az intézményt a Mejdzsi restauráció következtében

Bár a yochien eleinte a vagyonosabb osztályok számára működtek, majd a II. világháború alatt ez meg változott és a gyárakban dolgozni kényszerülő nők gyermekeinek felügyelete lett a fő cél. Ez idő alatt a korábbi módszerek helyét át vette egy propaganda alapú szigorú oktatás.

A háború után az előző szabad, gyermekközpontú szemlélet tért vissza az intézményekbe. ugyanakkor két részre bolottak Az állami jóléti minisztérium által támogatott, kissé bölcsödére is emléketető Houikenre és magára a MEXT által támogatott Yochienre. Ezek az intézmények egyre inkább elterjedtek, főleg nagyobb városokban. Az állami intézmények mellett Keresztény, budhista, valamint egyéb magán óvodák is alakultak. Emellett más nevelési módszerek is elkezdtek egyre népszerűbbé válni mint például maga a Montessori módszer.

Azóta mind társadalmi mind a gazdasági folyamatok befolyásolták az óvodákra vonatkozó rendeleteket. Egyes rendeletekkel a gyermekvállalás növekedését ösztönözték, mint az 90es évek végén megalakult 10 éves terv az un, Angel Plan (Angyal terv). Más törvények pedig az intézmények működését szabályozták mint az un. Yutori (Laza törvény),[1] [2] ezekből következően a két intézmény közötti különbség egyre jelentéktelenebbé vált. Erre válaszként 2006-ban létre hoztak egy harmadik intézményt

Helye a közoktatásban:

A japán közoktatásban valójában három intézmény is létezik amelyet kisgyermekek felügyeletére hoztak létre az úgy nevezett Hoikuen, a Yochien, valamint a leguljabb Nintei Kodomoen. Ezek az intézmények a közoktatás legelső szintjén állnak ezért az ő feladatuk az otthoni szabad nevelés és az általános iskolai tanulás közötti átmenetet lefedni.[3]

Bár ezek a foglalkozásokat tekintve egyre hasonlóbbá váltak az utóbbi időszakban, a két intézmény között lévő formai különbségek a mai napig is fent állnak.[2]

Maga a Hoikuen, egy úgynevezett gyermek felügyelő központ. A jóléti minisztérium alatt működik. Ez az intézmény magyar szemel nézve leginkább a bölcsőde és az óvoda keverékének tűnhet, mivel ide csecsemő kórtól 6 éves korukig járnak a gyerekek. Délelőtt és délután is biztosítanak felügyeletet.

Nagyobb részük államilag támogatott, ami azt jelenti, hogy a költségek 2/3-adát az állam állja. Ugyanakkor főleg ezt az intézményt érintették azok a rendeletek, amelyek a gyermekvállalást kívánták ösztönözni. 2 gyermekes szülők esetén a díj egy részét 3-nál pedig az egész díjjat állja az állam.

Maga a yoshien a nemzeti oktatásügyért, kultúráért, sportért, tudományért és technológiáért felelős minisztérium alá tartozik. Ez az intézmény jobban hasonlít a magyar ovodákra mivel 2/3 éves kortól 6 éves korig járhatnak ide a gyerekek. Ugyanakkor a legtöbb intézmény eredetileg csak délelőtti programokat kínált, ezért csak olyan családok engedhették meg maguknak, ahol egy szülő vagy nagyszülő otthoni felügyeletet is tudott biztosítani. Ezen intézmények nagyobb része privát kezekben van, ebből következve ezen intézményeknek jobban kell igazodni a szülők igényeihez. Ebből is következik, hogy manapság már a legtöbb Yochien déutáni elügyeletet is biztosít. Ugyanakkor a magán intézmények nagyobb valószínűséggel távolodnak el a hagyományos szabad módszerektől és igyekeznek magukat azzal népszerűvé tenni hogy több közvetlen tanításstés plusz órákat kínálnak az iskolára való elkészülés érdekében.

A három kisgyermek neveléssel foglalkozó intézméy összehasonlítása:[4][5]

Yochien:

Hoikuen:

Nintei Kodomoen:

Hivatal:

MEXT

(Oktatási Kulturális, Sporttal, Tudománnyal és Technológiával foglalkozó minisztérium)

MHLW

(Egészségesügyi, Munkaügyi és Jóléti minisztérium)

MEXT & MHLW

Cél:

A gyermekek oktatása a környezeten keresztül, a speciális életkori szükségleteiket szem előtt tartja.

Gondoskodni olyan csecsemőkről, és kisgyermekekről akikről egyébként nem gondoskodnának.

Oktatást biztosítani és gondoskodni a kis gyermekekről valamint nevelési támogatást biztosítani a szülők számár

Törvény:

Oktatásügyi törvény

Gyermekjóléti törvény

Gyermek és gyermeknevelési támogatáshoz kapcsolódó 3 törvény

Kor:

3-5

0-5

0-5

Gyermekek száma tanáronként:

35:1

0-1 éves: 3:1

1 éves: 6:1

2 éves. 6:1

3 éves: 20:1

4 éves: 30:1

5 éves: 30:1

0-2 éves korig a Hoikenhez hasonló

3-5 éves: 20-35: 1

Gyermekkép:

Japánban a gyermek nevelést nagy mértékben befolyásolja a vallás valamint az a hit, hogy a gyerekek 3 éves korig az istenek gyermekei. Ezzel együtt jár az un. Mashiro azaz , tiszta gyermekkép. Ennek eredménye az, hogy a gyermekek rossz cselekedetét külső forrásból kiindulónak tekintik. Valamint az is, hogy, főleg régebben úgy hitték, hogy a gyerekeket nem szabad megsíratni. Ugyanakkor mivel maga a Vallás a modern társadalomban több ember életében háttérbe került tehát ezen gyermeknevelési módszerek is kisé átalakultak, emellett a gyerekekhez való hozzáállást még manapság is nagyban befolyásolják ezek az egykori hiedelmek.

Ezen kívül a japán gyermek nevelés alapja az anya gyermek közötti kapcsolat, az un. amae kapcsolat. Ahogy Takeo Doi pszihológus állítja ez a kapcsolat alapozz meg minden jövőbeli kapcsolatot a gyermek életében. Ezért Manapság is gyakori az, hogy a z édesanya a rengteg időt tölt a gyermekével, és így alaposan kiismeri őt. Emellett azt is hiszik, hogy a külső hatások segítik az egészséges törvénytisztelő felnőtté válást.

Ezek az elvek nagy mértékben befolyásolják az óvodai gyermekképet is; maga a mashiro gyermekkép a leg szembe tűnőbb. Ebből a tiszta gyermeki felfogásból kiindulva az óvodák úgy tekintenek a gyermekekre, mint formázható tiszta személyiségre. Ez nagyban befolyásolja a pedagógusok hozzáállását és módszereit is.

Cél:

いい子

suano: A gyermek figyelemmel legyen a környezete érzéseire, és ezért a tartja be a szabályokat. (Dav, Hendry, Whitburn)

szociális, egyéni fejlődés![1]

Módszerek:


A Pedagógus személye:

A pedagógus[6]
Pedagógus képzés egy 6 szintü rendszerben történik. [7]

A Környezet szerepe:

  1. ↑ a b Harðarson, Atli Vilhelm (2018. július 3.). „Hvað á leiðbeinandi að gera fyrir nemanda sem vinnur að doktorsritgerð?”. Netla. DOI:10.24270/netla.2018.2. ISSN 1670-0244.  
  2. ↑ a b Catherine Lewis: Early Childhood Education in Japan. 2017–12–12. 53–69. o. ISBN 978-1-315-14376-7 Hozzáférés: 2020. április 28.  
  3. ↑ Akiko Kimata – Yoshihide Kaneko: Latest Development of Japanese Kindergarten Education Policy. 2014–12–02. 61–81. o. ISBN 978-3-662-44985-1 Hozzáférés: 2020. május 4.  
  4. ↑ Atsushi NANAKIDA: Early Childhood Education and Care Curriculum in Japan. 2014–12–02. 25–38. o. ISBN 978-3-662-44985-1 Hozzáférés: 2020. május 4.  
  5. ↑ Kyoko Iwatate: Current Issues in ECEC Teacher Education in Japan. 2014–12–02. 111–125. o. ISBN 978-3-662-44985-1 Hozzáférés: 2020. május 4.  
  6. ↑ Hegde, Archana V., Linda (2014. július 3.). „Japanese nursery and kindergarten teachers' beliefs and practices regarding developmentally appropriate practices”. International Journal of Early Years Education 22 (3), 301–314. o. DOI:10.1080/09669760.2014.948390. ISSN 0966-9760.  
  7. ↑ Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD): Providing Quality Early Childhood Education and Care : Results from the Starting Strong Survey 2018. ISBN 978-92-64-51501-7 Hozzáférés: 2020. május 4.  


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Japán_óvoda&oldid=22593110”