„Amborella trichopoda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Syp (vitalap | szerkesztései) |
Syp (vitalap | szerkesztései) |
||
| 57. sor: | 57. sor: | ||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
<ref name=Albert>{{cite journal |first1=V. A. |last1=Albert |last2=Soltis |first2=D. E. |authorlink2=Douglas E. Soltis |last3=Carlson |first3=J. E. |last4=Farmerie |first4=W. G. |last5=Wall |first5=P. K. |last6=Ilut |first6=D. C. |last7=Solow |first7=T. M. |last8=Mueller |first8=L. A. |last9=Landherr |first9=L. L. |last10=Hu |first10=Y. |last11=Buzgo |first11=M. |last12=Kim |first12=S. |last13=Yoo |first13=M.-J. |last14=Frohlich |first14=M. W. |last15=Perl-Treves |first15=R. |last16=Schlarbaum |first16=S. E. |last17=Zhang |first17=X. |last18=Tanksley |first18=S. D. |last19=Oppenheimer |first19=D. G. |last20=Soltis |first20=P. S. |authorlink20=Pamela S. Soltis|last21=Ma |first21=H. |last22=dePamphilis |first22=C. W. |last23=Leebens-Mack |first23=H. |year=2005 |title=Floral gene resources from basal angiosperms for comparative genomics research |url=http://www.biomedcentral.com/1471-2229/5/5 |journal=BMC Plant Biology |volume=5 |lastauthoramp=yes }}</ref> |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2017. december 21., 13:11-kori változata
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Amborella trichopoda
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Amborellales témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Amborellales témájú médiaállományokat és Amborellales témájú kategóriát. |
Az Amborellales rend a zárvatermők törzsébe tartozó rendszertani egység. Bár az APG II-rendszer osztályozásban még családként szerepelt (Amborellaceae) a zárvatermők legkorábban elkülönülő csoportjaként, az APG III-rendszertől kezdve már önálló rendként tárgyalják. A név mindösszesen egyetlen család egyetlen nemzetségének egyetlen faját takarja, az Új-Kaledóniában honos Amborella trichopoda nevű kétlaki, kisméretű fát vagy cserjét. A kis méretű virág szerkezete az ősi kétszikűekre jellemző, a lepellevelek elhelyezkedése spirális, számuk 5-8. A hím ivarú virágban a porzók száma 10-25, a nő ivarú virágban a magház felső állású, 5-6 termőlevélből nőtt össze.
Az Amborella azért különösen érdekes a növényrendszertannal foglalkozók számára, mert a molekuláris filogenetikai vizsgálatok következetesen az összes többi zárvatermő testvércsoportjaként helyezik el a törzsfában.
A rendszerezők legtöbbje (például Cronquist, Tahtadzsjan és Dahlgren) a Laurales rendbe tartozó családként (Amborellaceae) írja le a fajt.
Törzsfa
Jelenleg a rendszertanászok az Amborella trichopoda-t a zárvatermők kládjának legalapibb helyzetű leszármazási vonalának tekintik.[1] A rendszertanban az alapi helyzetű vagy bazális kifejezés olyan leszármazási vonalra utal, ami egy törzsfa alapjához közel ágazik le, tehát korábban, mint a többi leszármazási vonalak. Mivel az Amborella a zárvatermők között bazális helyzetű, a korai zárvatermők tulajdonságaira lehet következtetni azokból a tulajdonságokból, melyek jelen vannak a többi zárvatermőben, de nincsenek jelen az Amborella-ban. Ezek a tulajdonságok feltételezhetően az Amborella vonal leágazása után jöttek fejlődtek ki.
A már részletesen tanulmányozott modellszervezeteket, mint az Arabidopsis thaliana-t az alapi helyzetű zárvatermőkkel – Amborella, Nuphar (Nymphaeaceae), Illicium –, az egyszikűekkel és a később kifejlődött zárvatermőkkel (valódi kétszikűek) összehasonlító cikkben a kloroplasztisz-DNS komplementer szálának és a virágokat kódoló gének expresszált szekvenciaszakaszainak (EST, expressed sequence tag) feldolgozásával a következő kladogramot hozták létre.[2]
| jelenkori magvas növények |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
A jelenkori virágos növényeknek ez a hipotetikus kapcsolati ábrája az Amborella-t az összes többi többi zárvatermő testvércsoportjaként, a nyitvatermőket pedig a zárvatermők monofiletikus testvércsoportjaként mutatja. Alátámasztja az elméletet, miszerint az Amborella a jelenleg ismert zárvatermők közül a legkorábban ágazott le a zárvatermők fő törzsfájáról. Van azonban némi bizonytalanság az Amborellaceae és a Nymphaeales kapcsolatában: az egyik elmélet szerint egyedül az Amborellaceae az összes többi zárvatermő monofiletikus testvércsoportja; a másik szerint az Amborellaceae és a Nymphaeales által formált klád alkotja ezt a testvércsoportot.[2]
Az Amborella a virágos növények között elfoglalt különleges evolúciós helyzete miatt a US National Science Foundation projektet indított az Amborella trichopoda teljes genomjának szekvenálására, a genomszekvencia kezdeti változata 2013 decemberében került fel az online adatbázisba.[3]
Jegyzetek
- ↑ The Angiosperm Phylogeny Group (2016), "An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG IV", Botanical Journal of the Linnean Society 181 (1): 1–20, DOI 10.1111/boj.12385
- ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Albertnevű lábjegyzeteknek - ↑ Amborella Genome Database
Források
- National Tropical Botanical Garden (Hawaii, USA): Angol nyelvű részletes leírás fotókkal
- Amborellaceae in L. Watson and M.J. Dallwitz (1992 onwards). The families of flowering plants: descriptions, illustrations, identification, information retrieval. http://delta-intkey.com
- ↑ (2005) „Floral gene resources from basal angiosperms for comparative genomics research”. BMC Plant Biology 5.