„Méhtestrák” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Poefi (vitalap | szerkesztései)
20 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Poefi (vitalap | szerkesztései)
20 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A méhtestrák egy a méh nyálkahártyájából (a méh béléséből) kiinduló rák. A rendellenes sejtnövekedés miatt alakul ki, és áttétet képezve átterjedhet más testrészekbe is. Leggyakoribb első jele a rendellenes nőgyógyászati vérzés. Egyéb tünetei például a vizelés vagy nemi aktus során fellépő fájdalom, vagy medence tájéki fájdalom. A méhtestrák általában a változó kor után alakul ki.
A méhtestrák egy a méh nyálkahártyájából (a méh béléséből) kiinduló rák.<ref name=NCI2014Gen>{{cite web|title=General Information About Endometrial Cancer|url=http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/treatment/endometrial/Patient/page1/AllPages|publisher = National Cancer Institute|accessdate=3 September 2014|date=22 April 2014}}</ref> A rendellenes sejtnövekedés miatt alakul ki, és áttétet képezve átterjedhet más testrészekbe is.<ref name=NCI2014Def>{{cite web|title=Defining Cancer|url=http://www.cancer.gov/cancertopics/cancerlibrary/what-is-cancer|publisher=National Cancer Institute|accessdate=10 June 2014}}</ref> Leggyakoribb első jele a rendellenes nőgyógyászati vérzés. Egyéb tünetei például a vizelés vagy nemi aktus során fellépő fájdalom, vagy medence tájéki fájdalom.<ref name=NCI2014Gen>{{cite web|title=General Information About Endometrial Cancer|url=http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/treatment/endometrial/Patient/page1/AllPages|publisher = National Cancer Institute|accessdate=3 September 2014|date=22 April 2014}}</ref> A méhtestrák általában a változó kor után alakul ki.<ref name=Cochrane0412>{{cite journal|last1=Kong|first1=A|last2=Johnson|first2=N|last3=Kitchener|first3=HC|last4=Lawrie|first4=TA|title=Adjuvant radiotherapy for stage I endometrial cancer.|journal=The Cochrane database of systematic reviews|date=18 April 2012|volume=4|pages=CD003916|pmid=22513918|doi=10.1002/14651858.CD003916.pub4}}</ref>


Az esetek mintegy 40 százaléka hozható kapcsolatba az elhízással. A túl magasra emelt tüszőhormon szint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is elősegítő tényező. A tüszőhormon szint kizárólagos növelése emeli, míg az tüszőhormon és sárgatesthormon szint együttes növelése – a fogamzásgátlók leggyakoribb összetevői – csökkenti a kialakulás kockázatát. Az esetek 2-5 százaléka a szülőktől örökölt gének miatt alakul ki. A méhtestrákot néha „méhráknak” is nevezik, holott különbözik a többi méhen belüli ráktól, mint például a méhnyak ráktól, a petefészek kötőszövet eredetű rákjától vagy a méhlepény rendellenességtől. A méhtestrák az esetek több mint 80 százalékában hámeredetű nyálkahártya rák. A méhtestrák jelenlétét általában a méhtestből vett szövetek vizsgálatával, illetve a 'tágít és kapar' elnevezésű mintavevő eljárás során nyert minták elemzésével lehet megállapítani. A Papanicolau teszt általában nem elegendő a rák kimutatásához. Az arra nem hajlamosaknak nem ajánlott a rendszeres szűrés.
Az esetek mintegy 40 százaléka hozható kapcsolatba az elhízással.<ref name="WCR2014Epi"/> A túl magasra emelt tüszőhormon szint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is elősegítő tényező.<ref name=NCI2014Gen>{{cite web|title=General Information About Endometrial Cancer|url=http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/treatment/endometrial/Patient/page1/AllPages|publisher = National Cancer Institute|accessdate=3 September 2014|date=22 April 2014}}</ref> A tüszőhormon szint kizárólagos növelése emeli, míg az tüszőhormon és sárgatesthormon szint együttes növelése – a fogamzásgátlók leggyakoribb összetevői – csökkenti a kialakulás kockázatát.<ref name=NCI2014Gen>{{cite web|title=General Information About Endometrial Cancer|url=http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/treatment/endometrial/Patient/page1/AllPages|publisher = National Cancer Institute|accessdate=3 September 2014|date=22 April 2014}}</ref><ref name="WCR2014Epi"/> Az esetek 2-5 százaléka a szülőktől örökölt gének miatt alakul ki. A méhtestrákot néha „méhráknak” is nevezik, holott különbözik a többi méhen belüli ráktól, mint például a méhnyak ráktól, a petefészek kötőszövet eredetű rákjától vagy a méhlepény rendellenességtől.<ref name=NCIBooklet>{{cite web|title=What You Need To Know: Endometrial Cancer|url=http://www.cancer.gov/cancertopics/wyntk/uterus|website=NCI|publisher=National Cancer Institute|accessdate=6 August 2014}}</ref> A méhtestrák az esetek több mint 80 százalékában hámeredetű nyálkahártya rák.<ref name="WCR2014Epi"/> A méhtestrák jelenlétét általában a méhtestből vett szövetek vizsgálatával, illetve a 'tágít és kapar' elnevezésű mintavevő eljárás során nyert minták elemzésével lehet megállapítani. A Papanicolau teszt általában nem elegendő a rák kimutatásához.<ref name=NCI2014Pro>{{cite web|title=Endometrial Cancer Treatment (PDQ®)|url=http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/treatment/endometrial/HealthProfessional/page1/AllPages|publisher= National Cancer Institute|accessdate=3 September 2014|date=23 April 2014}}</ref> Az arra nem hajlamosaknak nem ajánlott a rendszeres szűrés.<ref name=Hoffman823>{{cite book |editor-last1=Hoffman |editor-first1=BL |editor-last2=Schorge |editor-first2=JO |editor-last3=Schaffer |editor-first3=JI |editor-last4=Halvorson |editor-first4=LM |editor-last5=Bradshaw |editor-first5=KD |editor-last6=Cunningham |editor-first6=FG |year=2012 |chapter=Endometrial Cancer |url=http://www.accessmedicine.com/content.aspx?aID=56712550 |title=Williams Gynecology |edition=2nd |publisher=[[McGraw-Hill]] |isbn=978-0-07-171672-7|page= 823}}</ref>


A méhtestrák legelterjedtebb gyógymódja a méh eltávolítás (hysterectomia) egyik változata: a méh és függelékeinek hasi műtéttel történő eltávolítása, amit kétoldali petevezeték és petefészek eltávolításnak (salpingo-oophorectomia) neveznek. Előrehaladottabb esetekben sugárterápia, gyógyszeres kezelés vagy hormonterápia is ajánlott lehet. Amennyiben a betegséget sikerül korai szakaszában felismerni, úgy a végkifejlet kedvezően alakulhat,<ref name="NCI2014Pro"><cite class="citation web" contenteditable="false">[http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/treatment/endometrial/HealthProfessional/page1/AllPages "Endometrial Cancer Treatment (PDQ®)"]. </cite></ref> a korai szakaszban észlelt rákot a betegek több mint 80 százaléka éli túl legalább 5 évvel az Egyesült Államokban.<ref><cite class="citation web" contenteditable="false">[http://seer.cancer.gov/statfacts/html/corp.html "SEER Stat Fact Sheets: Endometrial Cancer"]. </cite></ref>
A méhtestrák legelterjedtebb gyógymódja a méh eltávolítás (hysterectomia) egyik változata: a méh és függelékeinek hasi műtéttel történő eltávolítása, amit kétoldali petevezeték és petefészek eltávolításnak (salpingo-oophorectomia) neveznek. Előrehaladottabb esetekben sugárterápia, gyógyszeres kezelés vagy hormonterápia is ajánlott lehet. Amennyiben a betegséget sikerül korai szakaszában felismerni, úgy a végkifejlet kedvezően alakulhat,<ref name="NCI2014Pro"><cite class="citation web" contenteditable="false">[http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/treatment/endometrial/HealthProfessional/page1/AllPages "Endometrial Cancer Treatment (PDQ®)"]. </cite></ref> a korai szakaszban észlelt rákot a betegek több mint 80 százaléka éli túl legalább 5 évvel az Egyesült Államokban.<ref><cite class="citation web" contenteditable="false">[http://seer.cancer.gov/statfacts/html/corp.html "SEER Stat Fact Sheets: Endometrial Cancer"]. </cite></ref>

A lap 2016. január 21., 10:10-kori változata

A méhtestrák egy a méh nyálkahártyájából (a méh béléséből) kiinduló rák.[1] A rendellenes sejtnövekedés miatt alakul ki, és áttétet képezve átterjedhet más testrészekbe is.[2] Leggyakoribb első jele a rendellenes nőgyógyászati vérzés. Egyéb tünetei például a vizelés vagy nemi aktus során fellépő fájdalom, vagy medence tájéki fájdalom.[1] A méhtestrák általában a változó kor után alakul ki.[3]

Az esetek mintegy 40 százaléka hozható kapcsolatba az elhízással.[4] A túl magasra emelt tüszőhormon szint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is elősegítő tényező.[1] A tüszőhormon szint kizárólagos növelése emeli, míg az tüszőhormon és sárgatesthormon szint együttes növelése – a fogamzásgátlók leggyakoribb összetevői – csökkenti a kialakulás kockázatát.[1][4] Az esetek 2-5 százaléka a szülőktől örökölt gének miatt alakul ki. A méhtestrákot néha „méhráknak” is nevezik, holott különbözik a többi méhen belüli ráktól, mint például a méhnyak ráktól, a petefészek kötőszövet eredetű rákjától vagy a méhlepény rendellenességtől.[5] A méhtestrák az esetek több mint 80 százalékában hámeredetű nyálkahártya rák.[4] A méhtestrák jelenlétét általában a méhtestből vett szövetek vizsgálatával, illetve a 'tágít és kapar' elnevezésű mintavevő eljárás során nyert minták elemzésével lehet megállapítani. A Papanicolau teszt általában nem elegendő a rák kimutatásához.[6] Az arra nem hajlamosaknak nem ajánlott a rendszeres szűrés.[7]

A méhtestrák legelterjedtebb gyógymódja a méh eltávolítás (hysterectomia) egyik változata: a méh és függelékeinek hasi műtéttel történő eltávolítása, amit kétoldali petevezeték és petefészek eltávolításnak (salpingo-oophorectomia) neveznek. Előrehaladottabb esetekben sugárterápia, gyógyszeres kezelés vagy hormonterápia is ajánlott lehet. Amennyiben a betegséget sikerül korai szakaszában felismerni, úgy a végkifejlet kedvezően alakulhat,[6] a korai szakaszban észlelt rákot a betegek több mint 80 százaléka éli túl legalább 5 évvel az Egyesült Államokban.[8]

2012-ben 320.000 nőnél állapítottak meg méhtestrákot, és 76.000 eset bizonyult halálosnak.[4] Ez így a harmadik leghalálosabb női rákfajta a petefészek és petevezeték rák után. Gyakori a fejlett országokban[4] ahol a női szaporító szerveket támadó legelterjedtebb rákfajta.[6] A megbetegedések aránya bizonyos országokban növekedést mutatott az 1980 és 2010 közötti időszakban.[4] Úgy gondolják, hogy ez az idős emberek megnövekedett számával és az egyre gyakoribb elhízással hozható összefüggésbe.[9]

Besorolása

A méhtestráknak több változata ismert, a legismertebb fajtáit I-es és II-es csoportokba soroljuk. Vannak ritkább típusok is, mint például a méh hám eredetű szemölcsös savórákja, a pikkelymirigy hám eredetű rákja, a hám eredetű pikkelymirigyrák, a hám eredetű alapszövetrák és a méh hám eredetű tiszta-sejt rákja.[10]

Jelek és tünetek

A változó koron túl lévő nők hüvely vérzését vagy csöpögését 90 százalékban a méhtestrák okozza. A vérzés gyakran - az esetek kétharmadában - jár együtt mirigyrákkal. A változó kor előtt lévő nők rendellenes havi ciklusai vagy különösen hosszú, erős és gyakori vérzései is lehetnek a méhtestrák jelei.[7]

A vérzésen kívül egyéb, gyakori tünet nincs. Változó koron túl lévő nőknél előfordulhat még kevés fehér vagy tiszta hüvely váladék kibocsájtás. Előrehaladott eseteknél ezek a tünetek nőgyógyászati vizsgálatok alkalmával is felfedezhetőek. A méh megnövekedhet, vagy a rák kiterjedhet, ami alhasi fájdalomhoz vagy medence tájéki görcshöz vezethet.[7] A fájdalmas nemi aktus vagy nehézkes vizelés kevésbé jellemző tünetei a méhtestráknak.[5] A méh feltöltődhet gennyel (pyometrea).[11] A ilyen ritkább tünetek (hüvely váladék, medence fájás, genny) 10-15 százalékban rákos eredetűek.[12]

Kockázati tényezők

A méhtestrák kockázati tényezői közé tartozik az elhízás, a cukorbetegség, a mellrák, az egyes mellrák gyógyszerek (tamoxifen) használata, ha valaki sosem nem szült gyermeket, a későn kezdődő változó kor, a magas tüszőhormon szint és az idős kor.[11][12] Az emberek vándorlását megfigyelő tanulmányok, amik a más-más megbetegedési mutatóval rendelkező országok közt mozgó népesség rák-kialakulási kockázatát vizsgálták, arra mutattak rá, hogy a méhtestrák kialakulásának lehetnek környezeti vonatkozásai is.[13] Ezek a környezeti kockázati tényezők viszont nehezen körülhatárolhatók.[14]

Hormonok

A legtöbb kockázati tényező magas tüszőhormon szinttel jár együtt. Az esetek körülbelül 40 százaléka hozható összefüggésbe az elhízással.[4] A túl sok zsírszövet felgyorsítja a tüszőhormon képződést, több elő hormon (androstenedione) alakul tüszőhormonná. A vér magasabb tüszőhormon szintje rendszertelenné teszi vagy gátolja a peteérést, és a méh falat folyamatosan magas tüszőhormon szinten tartja.[9][15] Az elhízás kevesebb tüszőhormont enged kivonni a vérből.[15] A többtömlős petevezeték tünet együttes (PCOS) ugyanazon okból teszi rendszertelenné, vagy gátolja a peteérést, mint az elhízás.[13] Az elhízás, a II-es típusú cukorbetegség és az inzulin érzékenység is az I-es csoportba sorolt méhtestrák kockázati tényezői.[16] Az elhízás 300-400 százalékkal növeli a méhtestrák kialakulásának kockázatát.[17]

Kockázati tényező még a változó kori - sárgatesthormonnal nem kiegyenlített vagy nem elnyomott - tüszőhormon pótló kezelés. Minél erősebb és hosszabb a kezelés, annál nagyobb a méhtestrák kialakulásának veszélye.[15] A kisebb testsúlyú nőket jobban veszélyezteti a nem kiegyensúlyozott vagy nem elnyomott tüszőhormon szint.[4] A korábbi első vérzés vagy későbbi változó kor miatt kialakult hosszabb termékenységi időszak szintén kockázati tényező.[18] A túlzott tüszőhormon kezelés, a kezelés hosszúságától és az egyén testsúlyától függően 2-10 szeresére növeli a méhtestrák kialakulásának kockázatát.[4] Amennyiben a nemet váltó nők férfi-hormon kezelésen esnek át a méh eltávolítása előtt, úgy a férfi-hormon az elő-hormonokon keresztül alakul tüszőhormonná, ami növeli a méhtestrák kialakulásának kockázatát.[19]

Genetika

A diagram of the autosomal dominant inheritance pattern, showing how a gene can be passed from an affected parent to an affected child.
Az örökletes vastagbélrák örökítőanyagának öröklési mintája

Genetikai rendellenességek szintén okozhatnak méhtestrákot. Az összes méhtestrákos eset 2-10 százaléka örökletes.[4][20] Különösen a változó kor előtt okoz méhtestrákot a - főleg a végbélrák kialakulásáért felelős - testkromoszóma domináns örökletes vastagbélrák. Az örökletes vastagbélrákkal született nőkben 40-60 százalék a méhtestrák kialakulásának kockázata, magasabb, mint a végbélráké vagy petefészekráké.[13] Az emberek 20 százalékában egyszerre fejlődhet a petefészek és a méhtestrák. A méhtestrák szinte minden esetben a végbélrák előtt, átlagosan 11 évvel jelentkezik.[14] Az örökletes vastagbélrák rákossejt-teremtő folyamata az MLH1 és/vagy MLH2 - a különbségjavító folyamatban résztvevő, a sejtek DNS-javítását engedélyező - géneken bekövetkezett elváltozás miatt indul be.[13] Az örökletes vastagbélrák során elváltozó gének - az MSH2, MSH6, és PMS2 - szintén különbségjavító gének. Az örökletes vastagbélrákkal született nők a méhtestrákos esetek 2-3 százalékát teszik ki; bár egyes források szerint ez az arány 5 százalék is lehet.[14][17] A génelváltozástól függően az örökletes végbélrákkal született nőkben a méhtest rák kialakulásának kockázata nő. A kialakulás kockázata az MLH1 elváltozása esetén 54 százalék, az MSH2 elváltozása esetén 21 százalék és az MSH6 elváltozása esetén 16 százalék.[21]

A méhtestrák kialakulásának kockázata magasabb azon nők körében, akiknek családjában már előfordult ez a betegség.[5] A nőkben kialakuló rákokért leggyakrabban felelősnek tartott két gén, a BRCA1 és a BRCA2 nem okoz méhtestrákot. Úgy tűnhet, kapcsolat áll fenn a betegség és e két gén között, de ez a - mell és petefészekrák ellen használt - tamoxifen gyógyszer kizárólag önmagában történő használatnak tulajdonítható.[13] Az öröklött, többszörös szerven belüli sejtelkülönüléses betegség (Cowden szindróma) is okozhat méhtestrákot. Ezen rendellenességgel született nők életen át tartó méhtestrák kialakulásának kockázata 5-10 százalék,[4] ellentétben a nem érintett nőknél tapasztalt 2-3 százalékos kockázattal.[14]

Egyéb betegségek

Néhány más rák gyógyítására irányuló kezelés 2-3 százalékkal növeli a méhtestrák kialakulásának életen át tartó kockázatát.[14] A tüszőhormon alapú mellrák kezelésére használt Tamoxifen nevű gyógyszer - főként idősebb nőknél - a méhtest rákos esetek 0,1 százalékával hozható összefüggésbe, viszont a gyógyszer mellrák ellen kifejtett jótékony hatása jócskán ellensúlyozza ezt.[22] Az egy vagy két éves időtartamú Tamoxifen kezelés általában megduplázza a méhtestrák kialakulásának kockázatát, míg egy négy-öt éves kezelés megnégyszerezi azt.[23] Egy régebbi petefészekrák, vagy a medence sugárkezelése is kockázati tényező.[24] Pontosabban a méhen belüli tüszősejt daganat és tokosodás ami kapcsolatba hozható a méhtestrákkal.

A legyengült ellenálló képesség is összefüggésbe hozható a méhtestrákkal.[11] A magas vérnyomás is kockázati tényező, de inkább mint a túlsúly velejárója.[17] [21] A rendszeresen és hosszan ülő betegeknél magasabb elhalálozási arány figyelhető meg. A folyamatos testmozgás ugyan nem előzi meg, de csökkenti a rák kialakulásának kockázatát.[25]

Kockázat csökkentő tényezők

A dohányzás és a sárgatesthormon bevitel is csökkenti a méhtestrák kialakulásának kockázatát. A dohányzás serkenti a tüszőhormon lebontást, kapcsolatba hozható a testsúlycsökkenéssel és a korai változó korral. Ez a védelem a dohányzás abbahagyása után még sokáig fennáll. Sárgatesthormon található a szájon át bevett fogamzásgátlóban és a hormonos méhen belüli eszközökben (IUD).[13][26] A szájon át bevett fogamzásgátlók a szedés hosszától függően különböző arányban csökkentik a kockázatot: 4 év használat 56 százalékkal, 8 év használat 67 százalékkal, míg 12 év használat 72 százalékkal csökkenti. A védettség a szedés abbahagyása után még legalább 15 évig fennáll.[23] A túlsúlyos nők védettsége nagyobb adag sárgatesthormonnal érhető el.[26] Több mint öt gyermek szülése szintén védelmet biztosít, míg legalább egy gyermek szülése 35 százalékkal csökkenti a kockázatot.[11] A több mint 18 hónapon keresztül végzett szoptatás 23 százalékkal csökkenti a kokcázatot. A megnövelt testmozgás 38-46 százalékkal csökkenti az egyén veszélyeztetettségét. Feltehetőleg a szója fogyasztása is védettséget biztosít.[23]

Kórélettan

A diagram showing the female reproductive tract with histological images of the uterine wall and normal endometrium
Ezen a női szaporító szervről készült ábrán felnagyítva látható a méhfal és a normál vastagságú nyálkahártya.
Az I-es és II-es csoportba sorolt méhtestrák elváltozásai
Elváltozott gén Elváltozás típusa Előfordulása I-es típusnál Előfordulása II-es típusnál
ARID1A pontelváltozás 40% nem ismert
CTNNB1 pontelváltozás 14–44% nem ismert
FGFR2 pontelváltozás 16% nem ismert
KRAS pontelváltozás 10–20% nem ismert
PIK3R1 pontelváltozás 43% nem ismert
TP53 pontelváltozás 10–20% 90%
PTEN pontelváltozás 37–61% nem ismert
MLH1 csendes sejtváltozás 30% nem ismert
RASSF1A csendes sejtváltozás 48% nem ismert
SPRY2 csendes sejtváltozás 20% nem ismert
PPP2R1A pontelváltozás nem ismert 17–41%
CDH1 csírasejt törlődés nem ismert 80–90%
CDKN2A csírasejt törlődés és/vagy csendes sejtváltozás 20% 40%
PIK3CA (oncogene) pontelváltozás vagy felsokszorozódás 24–39% 20–30%
PIK3R1 (oncogene) pontelváltozás nem ismert 12%
STK15 (oncogene) felsokszorozódás nem ismert 60%
CCNE1 (oncogene) felsokszorozódás nem ismert 55%
ERBB2 (oncogene) felsokszorozódás nem ismert 30%
CCND1 (oncogene) felsokszorozódás nem ismert 26%

A méhtestrák a méh sejtjeinek rendellenes növekedése miatt alakul ki. Amikor a sejtek elöregszenek vagy sérülnek, akkor rendszerint lelassulnak majd elpusztulnak és helyüket új sejtek veszik át. Rák akkor alakul ki, amikor szükségtelenül alakulnak ki új sejtek, és az elöregedett vagy sérült sejtek nem pusztulnak el. A feleslegesen felhalmozódott sejtek gyakran állnak össze szövetté, amit kinövésnek, daganatnak hívunk. Ezek a rendellenes rák sejtek olyan örökléstani rendellenességeket hordoznak magukban, amitől túlzott növekedésnek indulnak.[5]

A méhtestrák esetek 10-20 százalékánál - legtöbbször a 3-as, legmagasabb szövettani besorolásúaknál - figyelhető meg a daganatot elnyomó p53 vagy a PTEN gének elváltozása. A méhnyálkahártya megvastagodásos az esetek 20 százalékánál és a hám eredetű nyálkahártya rákos esetek 50 százalékánál tapasztalható a PTEN funkcióvesztése vagy törlődéses elváltozása, ami így a gén hatásfokát csökkenti, vagy teljesen kiiktatja azt.[27] A PTEN funkcióvesztése a PI3k/Akt/mTOR járat felszabályozásához vezet, ami sejtnövekedést idéz elő.[17] A méhtestrákos eseteknél a p53 járat vagy elnyomódik, vagy túlságosan hatékonyan működik. A rák különösen támadó, ha a p53 gén egy elváltozott fajtája kerül túlsúlyba.[27] A hám eredetű savórákokkal összefüggésbe hozott p53 elváltozás és a kromoszóma ingatagság is a petefészek és petevezeték rákokra hasonlít. Úgy vélik a hám eredetű savórák a méh hámszövet belső rétegeinek rákosodásából alakul ki.[17]

Kórmeghatározás

Elsősorban nőgyógyászati szűrővizsgálatok során derülhet fény a méhtestrák jelenlétére. A mintavevő eljárással szerzett szövet mélyreható vizsgálatával megállapítható a rák jelenlétét. Ha rákos elváltozást fedeznek fel, további orvosi vizsgálatokkal állapítható meg annak szöveti kiterjedtsége és áttettsége.

Vizsgálat

An ultrasound image showing an endometrial fluid accumulation (darker area) in a postmenopausal uterus, a finding that is highly suspicious for endometrial cancer
Ezen a ultrahangos képen jól látszik a változó koron túli hüvelyben felgyülemlett méh folyadék (sötétebb rész), ami nagy valószínűséggel méhtest rákra utal.

Rendszeres szűrés az arra nem hajlamosaknak nem ajánlott, hiszen a betegség korai, tüneti szakaszában nagy biztonsággal gyógyítható. Sokkal inkább a nőknek kell figyelniük a méhtestrákra utaló jelekre és kockázatnövelő tényezőkre, főleg a változó koron túl. Méhnyak szűrés, mint például a Papanicolau vizsgálat nem használható a méhtestrák kimutatására, hiszen a minta az esetek felében nem mutat rendellenességet.[7] A Papanicolau vizsgálat a méhnyakra átterjedt betegségeket mutatja ki.[5] A medence vizsgálatok főleg a betegség korai szakaszában nem mutatnak ki rendellenességet. A méh és környezetének, függelékeinek szerkezeti vagy sűrűségi változásai a betegség későbbi szakaszában fordulhatnak elő.[7] A méhnyak szűkület – a méhnyak nyílás elkeskenyedése – abban az esetben a méhtestrák jele, ha a méhben genny és vér gyülemlik fel (pyometra vagy hematometra).[28]

A 35 év feletti örökletes vastagbélrákkal született nőknek évente ajánlott a szűrővizsgálat. Néhány örökletes vastagbélrákkal született nőn végzett megelőző méheltávolítás vagy kétoldali petevezeték és petefészek eltávolítás (salpingo-oophorectomy) nagymértékben csökkenti a méhtest és petefészek rák kockázatát.[7]

Az Egyesült Államokban a változó koron túl vérző nők méhnyálkahártya vastagságát egy hüvelyen keresztül végzett ultrahangos képalkotó folyamattal vizsgálják, ami egyre gyakrabban segít a méhtestrák jelenlétének felfedezésében.[29] Az Egyesült Királyságban a méhtest rák kimutatására alapellátásban alkalmazzák mind a méhtest szövettani vizsgálatát, mind a hüvelyen át végzett ultrahangos vizsgálatot.[11] A hüvelyen át végzett ultrahang megmutatja a szövet egyneműségének fokát, a szövet vastagsága jelzi a rák jelenlétét. Kizárólag ultrahangos vizsgálattal nem zárható ki minden méhtestrákos eset, a meggyőző eredményért más vizsgálat (pl.: méhtest szövettan) elvégzése is szükséges. A többi képfeldolgozó vizsgálatnak korlátolt a szerepe. Műtétek előtt CT letapogatással jelenítik meg a fizikai vizsgálatok során előrehaladottnak mutatkozó vagy magas kockázati altípusba sorolt (magas áttét kockázatú) daganatokat.[30] Medencén kívüli betegség vizsgálatára is alkalmazhatók.[11] A rák méhnyak áttettsége vagy méhnyaki mirigyrák jellege MRI vizsgálattal állapítható meg annak.[30] A közeli nyirokcsomók is vizsgálhatók MRI-vel.[11]

A méhtestből szövettannal vagy a méhkaparással nyert szövetet a mélyreható vizsgálatokhoz használják fel. A legkevésbé zavaró eljárás a méhtestből vett szövettan, de az egyedül nem vezet meggyőző eredményre. A Méhüreg szemrevételezése csupán a méh teljes felépítését engedi látni, amin nem gyakran mutatkoznak a rák jelei, ezért külön nem használják, esetleg a szövettani vizsgálattal egybekötve.[30] A méhüreg szemrevételezése a rák jelenlétének megerősítésére szolgálhat. Újabb bizonyítékok világítottak rá, hogy a méhkaparás több hamis negatív eredményt hoz, mint a méhtest szövettani vizsgálata.[17]

A kezelés megkezdése előtt ajánlott még jó néhány vizsgálat elvégzése. Többek közt mellkasröntgen, máj működés vizsgálata, vese működés vizsgálata,[17] és a méhtestrák esetén magas szinten lévő CA-125 daganat jelző szint vizsgálata.[5]

Típusai

A méhtest és hám eredetű rákokat két fő csoportba (I-es és II-es típus) soroljuk, ezeken belül létezik a nyálkahártya hám eredetű mirigyrákja, a szemölcsös hám eredetű savórák, a méh hám eredetű tiszta-sejt rákja és számos egyéb nagyon ritka fajta is.

Hám eredetű rák

A méhtestrák esetek nagyobb része hám eredetű rák (általában hám eredetű mirigyrák), ami azt jelenti, hogy a méhnyálkahártya mentén lévő, a mirigyeket alkotó egyazon szövetrétegből erednek. Rengeteg egyedi változata ismert a méhen belüli hám eredetű rákoknak, de a fájdalom fellépésének helyétől függően I-es és II-es csoportba soroljuk őket. A két csoport örökléstanában is különbözik egymástól.[7]

Az I-es csoportba sorolt hám eredetű méhtestrákok általában a változó kor előtt vagy a környékén alakulnak ki. Az Egyesült Államokban a fehér lakosság körében gyakoriak, főként azoknál jelentkeznek, akiknél korábban méhnyálkahártya megvastagodás volt megfigyelhető. Az I-es típusú méhtestrákok gyakran alacsony besorolásúak, kis valószínűséggel képeznek áttétet a méhfalra, tüszőhormon szint függők, és kezeléssel jó eséllyel gyógyíthatók.[7] Az I-es csoportba sorolt hám eredetű rákok a méhtestrákos esetek 75-90 százalékát adják.[11][31]

II-es csoportba sorolt méhtestrákok általában az idősebb, változó koron túl lévő nőknél fordulnak elő, az Egyesült Államokban gyakoribb a fekete nők körében, kialakulásuk nem függ össze az emelkedett tüszőhormon szinttel és korábbi méhnyálkahártya vastagodással. A II-es típusú méhtest rákok gyakran magasabb besorolású savós vagy tiszta-sejt rákok, mély áttétekkel a méhfalra, kevés jó kilátással a gyógyulásra. Tüneteik és lefolyásuk a hámalapú petefészekrákéval megegyező.[7][31] Nehezebben észlelhetők és támadóbbak, mint az I-es csoportba sorolt rákok, és az áttét képzési és visszaesési kockázatuk is magasabb.[11]

A méhnyálkahártya hám eredetű mirigyrákja

A méhnyálkahártya hámeredetű mirigyrákjában a rák sejtek a normális méhnyálkahártyára hasonlító mintában fejlődnek, sok új mirigyet képezve rendellenes magú oszlopos hámsejtekből. A méhnyálkahártya alacsony besorolású hám eredetű mirigyrákjában jól elkülöníthetőek a sejtek, nem képeznek áttétet a középrétegre és a megvastagodott méhnyálkahártya mentén találhatóak. A daganat mirigyei nagyon közel - az őket egyébként elválasztó kötőszövetek nélkül - alakulnak ki egymáshoz. A méhnyálkahártya magasabb besorolású hám eredetű mirigyrákjaiban kevesebb a jól elkülöníthető sejt, a sejtek tömörebb daganat rétegei nem állnak össze mirigyekké, és a belső méhnyálkahártya sorvadásához vezetnek. A méhnyálkahártya hám eredetű mirigyrákjának létezik nyúlványmirigyes, váladékos és csillósejtes változata, amik mind azonos kórjóslattal rendelkeznek. Létezik még elváló pikkelyes változata is. Néhány hám eredetű méhnyálkahártya mirigyrákban összpontosult hártya rák található.[32]

Génelváltozás a méhnyálkahártya hám eredetű mirigyrákjában a PTEN, daganat elnyomó; PIK3CA, fehérje foszforiláló; KRAS, egy a Guanozin-trifoszfát vízleválasztó jelátadásában közreműködő enzim; és a CTNNB1, a sejtvonzásban és jelátviteli folyamatban résztvevő génekben a leggyakoribb. A CTNNB1 (beta-catenin fehérje) gén leggyakrabban a méhnyálkahártya hámeredetű mirigyrákjának pikkelyes fajtájában változhat.[33]

Hám eredetű savórák
Hám eredetű tiszta sejt rák
Hám eredetű nyálkahártya rák
Kevert vagy besorolatlan hám eredetű rák
Egyéb hám eredetű rákok

Alapszövet rák

Image of the histology of an endometrioid endometrial adenocarcinoma
A méhnyálkahártya hám eredetű mirigyrákjának - nagyon nagy felbontású - H&E színezete

Áttét

A méh felsőbb részén kialakuló méhtestrák gyakran képez áttétet a petefészekre és petevezetékekre [24] az alsóbb részen kialakuló méhtestrák a méhnyakra képez áttétet. A rák elsőként általában a méhfalra és hártyára terjed át, majd a többi szaporító szervre és medence szerkezetre. Amennyiben a bélrendszer érintett úgy a rák - nem határozott minta alapján, de - a nem ütőér csomókkal kerül először kapcsolatba, nem úgy mint a méhnyak ráknál. A vérkeringésbe kerülve gyakran képez távoli áttétet a tüdőben, vagy akár a májban, agyban és csontokban.[34] A méhtestrák az esetek 20-25 százalékában képez áttétet a tüdőre, gyakrabban, mint bármelyik más nőgyógyászati rák.[35]

Mélyreható vizsgálata

A méhtestrák mélyreható besorolása egy háromkörös rendszerben történik, ami az I-es besorolású ráktól (jól elkülöníthető sejtek) a III-as besorolású (nehezen elkülöníthető sejtek) rákig terjed.[18] A az I-es besorolású, legjobb kilátással rendelkező rákok a legkevésbé támadóak, míg a III-as besorolású rákok a legtámadóbbak, amiknél valószínű az újra felbukkanás esélye. A II-es besorolású rákok az I-es és III-as rákok közé tehetőek, támadó jellegük és sejt elkülöníthetőségük alapján.[10]

Besorolás

A méhtestrák sebészeti besorolását a FIGO, rák besorolási táblázattal határozzák meg. A 2009-es FIGO besorolások a következőek:[36]

Besorolás Leírás
IA Daganat a méh peremén, kevesebb mint fél méh izom áttéttel
IB Daganat a méh peremén, több mint fél méh izom áttéttel
II Daganat a méhen és méhnyak szájon
IIIA Daganat a nyálkahártyán vagy függelékein
IIIB Hüvely és/vagy nyálkahártya érintettség
IIIC1 Medence nyirokcsomó érintettség
IIIC2 A tartócsigolyák ütőerének nyirokkeringése érintett, medencei csomó érintettséggel vagy anélkül
IVA A daganat áttétet képez a vese vagy hasi nyálkahártyára
IVB Távoli áttétek, alhasi és/vagy lágyéki csomókban

Kezelés

Műtét

Egyéb kezelések

Több egyéb kezelés is létezik. Az előrehaladott vagy súlyosabb eseteknél a műtétet sugárterápia vagy gyógyszeres kezelés követheti. Ezt megelőző kezelésnek hívják.[12]

Gyógyszeres kezelés

Sugárkezelés

Hormonkezelés

Ellenőrzés

Kilátások

Túlélési esélyek

A méhtestrák 5 éves túlélési esélyei az Egyesült Államokban, FIGO besorolás alapján:[37]
Besorolás 5 éves túlélési arány
I-A 88%
I-B 75%
II 69%
III-A 58%
III-B 50%
III-C 47%
IV-A 17%
IV-B 15%

Visszaesési arány

A korai szakaszos méhtestrák újra előfordulásának esélye a fő és megelőző kezelések függvényében 3-17 százalék.[38] A legtöbb újra előforduló eset (75-80 százalék) a medencén kívül bukkan fel két-három éven belül, 64 százalékuk kettő, 87 százalékuk három éven belül.[35]

A magasabb besorolású rákok nagyobb eséllyel jelentkeznek újra, mivel ezek a méhizmot és a méhnyakat támadják, vagy átterjednek a nyirokkeringési rendszerbe. Magas az újra jelentkezés kockázata a hám eredetű szemölcsös savó ráknak, a  hám eredetű tiszta-sejt ráknak és a méhnyálkahártya hám eredetű rákjának.[18] Nagyfokú áttettség szintén növeli az újra kialakulás kockázatát.[11]

Járványtan

2014-ig évente mintegy 320.000 nőnél állapítanak meg méhtest rákot világszerte, és évi 76,000 halálos áldozatával ez a hatodik leggyakoribb női rák fajta.[4] A fejlődő országok méhhel született népességében 0,6 százalék eséllyel alakul ki a rák, a fejlettebb országokban – ahol ez a rák fajta gyakoribb – ez az életen át tartó kockázat 1,6 százalék.[12] A fejlettebb országokban 100.000 nőből évente 12,9 érintett.[18]

Kutatás

Jelenleg több új gyógymóddal kísérleteznek a méhtest rák kezelésére, többek közt ellenálló képesség növelő kezeléssel, ideg-mirigy szervrendszeri kezeléssel és gyógyszeres kezeléssel. Az egyértelműen emberi hám-növekedésért felelős alkotóelem (Her2/neu) fehérjéivel kapcsolatba hozható rákoknál a Trastuzumab (Herceptin) nevű, a Her2 fehérjét támadó ellen-testtel kísérleteznek. Vizsgálják az ellenálló képesség javító kezelések hatását hám eredetű szemölcsös savórák esetén.[27]

Története és kultúrája

A méhtestrák, annak ellenére, hogy igen gyakori, nem tartozik a közismert rák típusok közé. Figyelmen kívül hagyjuk a jeleket, túl későn ismerjük fel a betegséget, ami rontja a túlélés esélyeit.[39]

Hivatkozások

  1. ↑ a b c d General Information About Endometrial Cancer. National Cancer Institute, 2014. április 22. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  2. ↑ Defining Cancer. National Cancer Institute. (Hozzáférés: 2014. június 10.)
  3. ↑ (2012. április 18.) „Adjuvant radiotherapy for stage I endometrial cancer.”. The Cochrane database of systematic reviews 4, CD003916. o. DOI:10.1002/14651858.CD003916.pub4. PMID 22513918.  
  4. ↑ a b c d e f g h i j k l International Agency for Research on Cancer (2014).
  5. ↑ a b c d e f What You Need To Know: Endometrial Cancer. NCI . National Cancer Institute. (Hozzáférés: 2014. augusztus 6.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „NCIBooklet” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  6. ↑ a b c Endometrial Cancer Treatment (PDQ®). National Cancer Institute, 2014. április 23. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „NCI2014Pro” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  7. ↑ a b c d e f g h i Endometrial Cancer, Williams Gynecology, 2nd, McGraw-Hill, 823. o. (2012). ISBN 978-0-07-171672-7  Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Hoffman823” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  8. ↑ "SEER Stat Fact Sheets: Endometrial Cancer".
  9. ↑ a b Hoffman, BL; Schorge, JO; Schaffer, JI; Halvorson, LM; Bradshaw, KD; Cunningham, FG, eds. (2012).
  10. ↑ a b Hoffman, BL; Schorge, JO; Schaffer, JI; Halvorson, LM; Bradshaw, KD; Cunningham, FG, eds. (2012).
  11. ↑ a b c d e f g h i j Saso, S; Chatterjee, J; Georgiou, E; Ditri, AM; Smith, JR; Ghaem-Maghami, S (2011).
  12. ↑ a b c d Galaal, K; Al Moundhri, M; Bryant, A; Lopes, AD; Lawrie, TA (15 May 2014).
  13. ↑ a b c d e f Hoffman, BL; Schorge, JO; Schaffer, JI; Halvorson, LM; Bradshaw, KD; Cunningham, FG, eds. (2012).
  14. ↑ a b c d e Ma, J; Ledbetter, N; Glenn, L (2013).
  15. ↑ a b c Soliman, PT; Lu, KH (2013).
  16. ↑ Sivalingam, VN; Myers, J; Nicholas, S; Balen, AH; Crosbie, EJ (2014).
  17. ↑ a b c d e f g Colombo, N; Preti, E; Landoni, F; Carinelli, S; Colombo, A; Marini, C; Sessa, C (October 2013).
  18. ↑ a b c d Vale, CL; Tierney, J; Bull, SJ; Symonds, PR (15 August 2012).
  19. ↑ Committee on Health Care for Underserved Women (December 2011).
  20. ↑ Reinbolt, RE; Hays, JL (2013).
  21. ↑ a b Burke WM; Orr J; Leitao M; Salom E; Gehrig P; Olawaiye AB; Brewer M; Boruta D; Villella J; Herzog T; Abu Shahin F (August 2014).
  22. ↑ Staley, H; McCallum, I; Bruce, J (17 October 2012).
  23. ↑ a b c "Endometrial Cancer Prevention".
  24. ↑ a b Coleman, RL; Ramirez, PT; Gershenson, DM (2013).
  25. ↑ Biswas A, Oh PI, Faulkner GE, Bajaj RR, Silver MA, Mitchell MS, Alter DA (2015).
  26. ↑ a b Hoffman, BL; Schorge, JO; Schaffer, JI; Halvorson, LM; Bradshaw, KD; Cunningham, FG, eds. (2012).
  27. ↑ a b c Thaker, PH; Sood, AK.
  28. ↑ Reynolds, RK; Loar III, PV (2010).
  29. ↑ Hoffman, BL; Schorge, JO; Schaffer, JI; Halvorson, LM; Bradshaw, KD; Cunningham, FG, eds. (2012).
  30. ↑ a b c Hoffman, BL; Schorge, JO; Schaffer, JI; Halvorson, LM; Bradshaw, KD; Cunningham, FG, eds. (2012).
  31. ↑ a b Hoffman, BL; Schorge, JO; Schaffer, JI; Halvorson, LM; Bradshaw, KD; Cunningham, FG, eds. (2012).
  32. ↑ Hoffman, BL; Schorge, JO; Schaffer, JI; Halvorson, LM; Bradshaw, KD; Cunningham, FG, eds. (2012).
  33. ↑ Colombo, N; Preti, E; Landoni, F; Carinelli, S; Colombo, A; Marini, C; Sessa, C (2011).
  34. ↑ Hoffman, BL; Schorge, JO; Schaffer, JI; Halvorson, LM; Bradshaw, KD; Cunningham, FG, eds. (2012).
  35. ↑ a b Kurra, V; Krajewski, KM; Jagannathan, J; Giardino, A; Berlin, S; Ramaiya, N (2013).
  36. ↑ "Stage Information for Endometrial Cancer".
  37. ↑ "Survival by stage of endometrial cancer".
  38. ↑ Nicolaije, KA; Ezendam, NP; Vos, MC; Boll, D; Pijnenborg, JM; Kruitwagen, RF; Lybeert, ML; van de Poll-Franse, LV (2013).
  39. ↑ Carlisle, Daloni (21 September 2014).

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Méhtestrák&oldid=17123159”